2024.06.25.
Az elmúlt években az Ukrajnából érkezők után a szlovák és román állampolgárságú munkavállalók jelentették a legnépesebb csoportot, 2024. első negyedévében azonban megelőzték őket a Fülöp-szigetekiek és a vietnámiak.
Az utóbbi években emelkedett a Magyarországon alkalmazott külföldi munkavállalók száma. A teljes foglalkoztatás közeli helyzetben nehézzé vált a toborzás a vállalatok számára, így a munkáltatók részére az egyik megoldás a külföldi munkavállalók bevonása lehet – olvasható a jegybank legfrissebb inflációs jelentésének külföldi munkavállalókról szóló írásában. Az alkalmazásban álló külföldiek száma 2020 óta emelkedik, összességében mintegy 40 ezer fővel, így 2024 februárjában a KSH adatai alapján meghaladta a 100 ezer főt. A Magyarországon dolgozó külföldiek számával párhuzamosan ugyanakkor a magyarországi háztartások külföldi telephelyen dolgozó tagjainak száma is növekszik és megközelíti a Covid-járvány előtti legmagasabb értékeket.
Az alkalmazásban álló külföldi állampolgárok és a külföldi telephelyen dolgozók száma:
Megjegyzés: A külföldiek esetében tartalmazza a havi 60 óránál kevesebb munkaórában foglalkoztatottak létszámát is. Szezonálisan igazított adatok. Forrás: KSH.
A Magyarországon alkalmazott külföldiek legnagyobb csoportját az ukrán állampolgárok teszik ki, ám egyre magasabb az ázsiai országokból származók aránya. Az alkalmazásban álló külföldiek egyötöde ukrán állampolgár, számuk az orosz-ukrán háború kitörése utáni negyedévben tetőzött, azóta lassan csökken. Szintén visszaesőben van a más szomszédos országokból (Románia, Szlovákia, Szerbia) érkezők aránya, számuk pedig stagnál vagy csökken. Az ázsiai országok állampolgárainak aránya a 2019-es 18,5 százalékról 41,0 százalékra emelkedett az idei első negyedévre: közülük a Fülöp-szigetek, Vietnám és Kína emelkedik ki a küldő országok közül. Az elmúlt években az ukrán mellett a szlovák és román munkavállalók jelentették a legnépesebb csoportot, ám az első negyedévben már mindkettőt megelőzték a Fülöp-szigetekiek és a vietnámiak. Utóbbiak száma 139,4, illetve 110,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az alkalmazásban álló külföldi állampolgárok száma nemzetiség szerint:
Megjegyzés: Tartalmazza a havi 60 óránál kevesebb munkaórában foglalkoztatottak létszámát is. Forrás: KSH.
A külföldi állampolgárok legnagyobb számban a feldolgozóipari alágazatokban állnak alkalmazásban. A külföldiek mintegy negyedét munkaerő-kölcsönzőkön keresztül foglalkoztatják a vállalatok. A külföldi állampolgárokat legnagyobb arányban az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazatban, a feldolgozóiparban, illetve a kereskedelemben alkalmazzák. Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágazat statisztákáját erősen befolyásolja, hogy ide sorolják a munkaerő-kölcsönzők alkalmazásában álló, kölcsönzöttként jórészt más ágazatokban dolgozókat is (az összes külföldi alkalmazott 27,4 százaléka ebbe az ágazatba tartozott az idei első negyedévben). Utóbbiak tényleges ágazati megoszlását figyelembe véve becslésünk szerint a külföldiek csaknem kétötöde, 39 ezer fő a feldolgozóiparban áll alkalmazásban. A kereskedelemben és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén további egyötödük dolgozik. A feldolgozóipar alágazatai közül a jármű-, a villamos berendezés és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása területeken alkalmazzák őket a legnagyobb arányban.
A külföldi alkalmazottak száma és aránya egyes nemzetgazdasági ágazatokban és feldolgozóipari alágazatokban:
Megjegyzés: 2024. első negyedévi adatok. Tartalmazza a havi 60 óránál kevesebb munkaórában foglalkoztatottakat és a munkaerő-kölcsönzők által alkalmazottaknak az ágazatok között MNB-becslés alapján szétosztott létszámát is. A külföldi alkalmazottak az ágazatban teljes munkaidőben foglalkoztatottak arányában. Forrás: KSH alapján MNB-becslés.
A Magyarországon alkalmazott külföldi állampolgárok között a szakképesítést nem igénylő foglalkozásokat betöltők vannak a legtöbben. Ők tették ki a külföldi alkalmazottak 36,6 százalékát az idei első negyedév átlagában, és az utóbbi években az ő számuk nőtt a legnagyobb mértékben. Jelentős még a felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozásokat betöltők, illetve az alacsony szakképzettséget igénylő gépkezelő, összeszerelő, járművezető foglalkozásokban alkalmazottak száma. A külföldi alkalmazottak 10,5 százaléka végzett valamely szakképzettséget igénylő (mezőgazdasági, kereskedelmi, ipari vagy építőipari) foglalkozást.
Az alkalmazásban álló külföldi állampolgárok foglalkozási főcsoportok szerint:
Megjegyzés: 2024 esetében első negyedéves adatok. Felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozások = FEOR 1. (Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók) és 2. (Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások) főcsoport; Egyéb felső- vagy középfokú, irodai = FEOR 3. (Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások) és 4. (Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások) főcsoport; Szakképzettséget igénylő = FEOR 5. (Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások), 6. (Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások) és 7. (Ipari és építőipari foglalkozások) főcsoport; Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők = FEOR 8. főcsoport; Egyszerű foglalkozások = FEOR 9. főcsoport (Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások). Forrás: KSH.
