2024.11.25.
A 3 éves bérmegállapodást egyszerre tartja ambiciózusnak és a munkavállalók szempontjából kompenzációnak a VOSZ. A munkaadói oldal kigazdálkodhatónak tartja 2025-re az egyszámjegyű minimálbér- és garantált bérminimumemelést, de azt azért jelezték, hogy főleg a kisebb vállalkozásoknál igencsak sok cég szűnt meg az elmúlt 2 évben. Szerintük egyértelműen a kisebb vállalatok voltak ennek az időszaknak a vesztesei.
A munkaadói oldalon úgy látják, hogy a magyar piac elsősorban a termelékenység növelésével tudná jobban megtartani a munkaerőt, nem pedig a jelentős minimálbéremeléssel.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a Portfolio megkeresésére azt mondta, hogy nagyon nehéz tárgyaláson vannak túl.
Tudom, hogy minden évben azt mondjuk, hogy nem volt könnyű, de ez hangsúlyosan nehéz volt, mert bizonytalan a nemzetközi környezet. Emiatt óvatosan léptünk
– mondta el meglátásait Perlusz László. A bérfelzárkóztatásnak egy 3 éves ívét határoztuk meg, amiben azt fogadtuk el, hogy milyen lépésekben képzeljük el 2027-ig a legkisebb bérek emelését.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a béremelési megállapodás ambiciózus, főleg akkor, ha az elmúlt 2 év gazdasági fejleményeit nézzük.
2023-ban 0,8 százalékos gazdasági visszaesés volt, 17,6 százalékos infláció mellett, idén pedig alig 0,5 százalékos GDP-bővülés várható, 4 százalékhoz közeli inflációval.
A tavalyi recesszió és a magas infláció szétzilálta a gazdaságot. Mondhatjuk azt, hogy tulajdonképpen kompenzációt kapnak a munkavállalók – vélekedett Perlusz László.
Úgy látjuk, hogy ezt a cégek többsége ki tudja gazdálkodni. Nagyon fontosnak tartjuk azonban, hogy ne feszítsük tovább a húrt a cégek gazdálkodásában
– hangsúlyozta Perlusz László.
Az elmúlt 2 évben így is havonta 1000 társas vállalkozás szűnt meg. 23-24 ezerrel van kevesebb cég, mint 2 éve.
Ha ez felgyorsul, az nagyon már nagyon komolyan veszélyezteti a foglalkoztatást. Ezt a szakszervezeteknek is meg kellett érteniük a tárgyalások alatt – részletezte a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.
Azt azért megjegyezte, hogy a 3 éves bérmegállapodás nemcsak az elmúlt 2 év magyar gazdasági teljesítménye miatt tekinthető optimistának. A várakozások is abba az irányba mutatnak, hogy a nemzetközi környezetnek érdemben javulnia kell ahhoz, teljesüljenek a gazdasági növekedési és inflációs várakozások.
„A háború eszkalálódása miatt az országkockázat most rendkívül magas, mint ahogy a kamatok is, a működőtőke beáramlás pedig megcsappant. Nagyon fontos lenne, hogy megnyugodjanak a piacok” – vázolta a gazdasági várakozásokkal kapcsolatos aggodalmait Perlusz László.
Egy korábbi tanulmány szerint egyébként minden 1 százalékpontos minimálbéremelés 0,3 százalékponttal növeli az átlagbéreket is.
– mondta Perlusz. Ez természetesen iparáganként változhat, az viszont biztos, hogy a legalacsonyabb bérek emelése feljebb tornázza az átlagfizetéseket, már csak amiatt is, mert a cégeken belül a vezetők szeretnék elkerülni a bértorlódást, vagyis azt az állapotot, hogy a kevésbé képzett és tapasztalt munkatársak fizetései túl közel legyenek a képzettebb munkavállalókéhoz képest.
A régiós bérversennyel kapcsolatban megjegyezte, hogy nem a minimálbéremelés vagy a garantált bérminimumnövelés mértékén múlik, hogy mennyire lehet megtartani a hazai munkaerőt.
„Nem elsősorban a képzetlen, vagy kevésbé képzett dolgozókat szipkázzák el. Sokkal fontosabb lenne a hazai gazdaságban a termelékenység növelése, mert így lehetne nagyobb béremeléseket végrehajtani” – vélekedett Perlusz László.
Örülünk annak, hogy a kormány tőkejuttatási programokkal és egyéb intézkedésekkel igyekszik a kisvállalatokat talpon tartani. Fontos lenne azonban az is, hogy minél többet költsenek a cégek modernizációra, digitalizációra, a mesterséges intelligencia használatára, mert csak így tudnak hosszabb távon életben maradni – részletezte.
A 3 éves bérmegállapodás főszabálya szerint, legkorábban ősszel tárgyalhatnak újra a bérekről a Versenyszféra és Kormány Állandó Konzultációs Fórumán.
Akkor már három negyedév gazdasági adatai mellett tudnak egyeztetni arról, hogy a tervekből mi valósult meg akár a gazdasági növekedést, akár az inflációt illetően. Perlusz László szerint viszont, ha már az első negyedév után azt tapasztalják, hogy jelentős az eltérés a tervek és a valóság között, nincs akadálya annak, hogy ne egyeztessenek újra.
