A munkáltatók 32 százaléka tervez leépítést 2023 első negyedévében, állapította meg egy munkaerő-közvetítő cég reprezentatív felmérése. A baj az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a legnagyobb, derült ki az adatokból. A felmérés arra is rávilágított, hogy minél kisebb egy cég, annál valószínűbb, hogy a közeljövőben leépítésre kényszerül, hiszen a kisebb vállalkozások kevésbé ellenállóak a jelenlegi gazdasági helyzettel szemben.

Árrobbanás

– Nem lep meg, hogy főleg a kis-és középvállalatok vannak bajban – reagált a hírre Barkóczi István, a FUX Zrt. igazgatótanácsának elnöke, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Szervezetének alelnöke, valamint a BOKIK elnökhelyettese. – Ezek mind magyar cégek, és a munkavállalók 60-70 százaléka ezeknél a vállalatoknál dolgozik annak ellenére, hogy egy-egy multi cég akár több ezer embert is foglalkoztathat. Az energiahelyzet, a gyenge forint, az alapanyagkérdések, a mindenre kiható áremelkedés mind nehéz helyzetbe hozzák a kisebb vállalkozásokat. Kezdődött az energia-árrobbanással. Ez a nagy energiafelhasználó, főleg gázhasználó szektorokat érintette súlyosan. Megnőttek a termelési költségek, ami főleg az exportra gyártó cégeket hozta rendkívül hátrányos helyzetbe. Ezt tetézte még a forint gyengülése. Ennél is nagyobb probléma: a cégek termékeit megvásárló nagyobb vállalatok nem akarják elismerni, hogy magasabb áron juthatnak csak hozzá a gyártott áruhoz. Keletkezik egy holtidő, amíg rájönnek, hogy nem tudnak mit tenni, mert minden gyártó kénytelen volt árakat emelni az energia-árrobbanás miatt. Ez a holtidő azonban elég ahhoz, hogy egy kisebb cég tönkre menjen, hiszen egy darabig nem rendelnek tőle. A költségei viszont nem csökkennek, sőt inkább nőnek, tehát egyenes út vezet a leépítéshez. A kapcsolataim révén tudom, hogy a nagy multinak beszállító kisebb vállalatok is bajban vannak, mert ott ugyanez történik. A megrendelő nem ismeri el, hogy a gyártó kénytelen volt beépíteni az áraiba a megnövekedett költségeiket, magyarázta Barkóczi István.

Magas kamatok

További gondokra hívta fel a figyelmet. Mint mondta, a legtöbb magyar kis- és középvállalkozás forintban dolgozik. A banki hitelek azonban egyre emelkednek, ma már egy cég sem kap 15 százalék kamat alatt hitelt, és ehhez még bizonyos garanciákat is fel kell mutatni. Ezt a magas kamatot lehetetlen kitermelni, tehát ma hitelből vállalkozást működtetni öngyilkosság, fogalmazott az elnök.

– Van persze megoldás, a Széchenyi-kártya kedvezményes hitelkonstrukciója, de ennek is nőttek a kamatai, és ha egy cég nem tud megfelelni az előírt feltételeknek, akkor marad a banki hitel, hatalmas kamattal. Az észak-magyarországi régió mindig is nehéz helyzetben lévő régió volt, bár sok pozitívummal is rendelkezik. Az országon belüli termékkibocsátás terén a vármegyénkbeli ipar jelentős szerepet tölt be. A kisördög azonban a részletekben bújik meg. A jól teljesítők nem feltétlenül a kis- és középvállalkozások, hanem az idetelepült multik és a nagy, vegyipari cégek. Ezek termelése löki meg vármegyénk GDP-jét.

Elviszi a profitot

– Térségünkben a kisebb cégekre mindig az volt a jellemző, hogy többségük nem rendelkezett a legmodernebb technológiával, emiatt nem elég termelékenyek. Ráadásul magas béreket kell fizetni a munkavállalóknak, és ha egy cég drágán tud termelni, akkor az elviszi a profitot. Különösen a termelő vállalatok vannak bajban az említett okok miatt, de most már a szolgáltatóiparban is jelentkeznek a gondok. A kisebb cégek a bizonytalan gazdasági környezet miatt tervezni sem tudnak, a multik viszont sokkal könnyebben átvészelik ezt az időszakot, hiszen nagyobb tőkével rendelkeznek, mint a kicsik. Harminc éve vagyok vállalkozó, de soha nem gondoltam, még rémálmaimban sem, hogy ilyen rossz helyzetbe kerülhetnek a magyar kis- és középvállalkozások – fogalmazott Barkóczi István.