voszborsod

Jó lenne, ha kétszázezer lenne a minimálbér?

2021.08.24.

Jó lenne, ha kétszázezer lenne a minimálbér?

A minimálbér 200 ezer forintra emelése egyértelmű kormányzati szándékként fogalmazódik meg, mivel az alacsony bérszínvonal ma már az ország versenyképességét is csökkenti. A szándékot támogatják a vállalkozói érdekképviseletek is, ugyanakkor megfogalmazzák: a legkisebb bér közel 25 százalékos emelésének érdemi adópolitikai lépésekkel kell együtt járnia, már csak a szinte borítékolható bérfeszültségek elkerülése miatt is.

Magyarország a minimálbér intézményét 1988-ban vezette be. Az első, legkisebb bérként adható összeg akkor bruttó 3000 forint volt, ami az akkori átlagkereset 33,45 százalékát tette ki. Ma ez 167 ezer 400 forint mellett az elérhető fizetések átlagának 40,4 százalékát jelenti.

Az abszolút értékek nem sokat mondanak, ha nem viszonyítjuk az inflációhoz. Ez alapján megállapítható, hogy a bruttó minimálbér mára reálértékben 2,5-szeresére nőtt.

Annak ellenére, hogy a minimálbér összege folyamatosan emelkedett – 2021-ben 4 százalékkal, ezt megelőzően három éven át 8 százalékkal –, jelentős elmaradásban van nemcsak az uniós tagállamok átlagától, hanem a visegrádi országokban elérhető minimálbértől is. Az Eurostat adatai alapján 2021 januárjában a bruttó legkisebb bér Csehországban 579 euró (mintegy 211 ezer forint), Lengyelországban 614 euró (224 ezer forint), míg Szlovákiában 623 euró (227 ezer forint) volt.

A KSH összesítése azt mutatja, hogy Magyarországon 2020-ban 250 ezer dolgozót foglalkoztattak minimálbéren az 5 főnél több alkalmazottal dolgozó cégek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál pedig mintegy egymillióan vallottak be minimálbért vagy annál kisebb jövedelmet.

A fekete- és szürkefoglalkoztatás miatt ugyan nem lehet biztosat tudni arról, valójában hány embert érint hazánkban a minimálbér, de a tervezett, 200 ezer forintra emelésére a munkaerő megtartása miatt különösen nagy szükség lenne, ráadásul a növekedésnek magával kellene húznia a garantált bérminimumot és a magasan képzett munkaerő kereseteit is.

Évek óta jelzik

– A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már a 2018-as és a 2019-es évek bértárgyalásai előtt úgy nyilatkozott, hogy a munkaerő vonzása és megtartása érdekében nincs más lehetőség, mint a minimálbér jelentős mértékű emelése – emlékeztet Bihall Tamás, a BOKIK elnöke. Ahhoz, hogy a hatékonyság és a termelékenység javuljon, a vállalkozások legfontosabb erőforrását, az emberek tudását és gyakorlottságát meg kell fizetni. Ezt a cégek többsége megértette és elsöprő többséggel támogatta. Vannak iparágak, ahol az emelés szükségessége problémaként föl sem merült – állítja a kamara legutóbbi felmérésére hivatkozva. Még a vendéglátóipari vállalkozások is egyetértettek ezzel – tette hozzá, pedig erről még a Covid-járvány vége előtt, az idei nyár belföldi turizmusberobbanása előtt nyilatkoztak.

– Cáfolom azt az álláspontot, amely szerint a jövő évi minimálbér ilyen szintű emelésére a magyar kisvállalkozások nincsenek felkészülve – fogalmaz Bihall Tamás. – Belátták, hogy vállalatpolitikai céljaik eléréséhez, piaci helyzetük és versenyképességük javítása érdekében nem elegendő csak a technológiai fejlesztésekre koncentrálni. A minimálbér emelésére vonatkozó kormányzati szándék támogatása mellett ugyanakkor nem titkolták, hogy a döntésnek együtt kellene járni az adópolitika észszerű változásaival. Úgy gondolják, hogy a béremeléssel járó munkáltatói terhek csökkentése a költségvetésen belüli átcsoportosításokkal a nemzetgazdasági érdek csorbulása nélkül megvalósítható.

Indul az egyeztetés

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) ugyancsak teljesíthetőnek tartja a 200 ezer forintos minimálbér bevezetését, igaz, kormányzati segítség nélkül ezt 2-3 éves időtávlatban gondolják megvalósíthatónak.

– A 2017–2022 közötti hat évre szóló bérmegállapodásban a minimálbér 15 százalékos, a garantált bérminimum 25 százalékos emelése szerepelt, amihez a kormányzat a szociális hozzájárulás 5 százalékos, illetve a társasági adó 1 százalékos, 10-ről 9 százalékra csökkentésével járult hozzá – idézte fel Ádám Imre, a VOSZ alelnöke. Tőle tudjuk: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma szeptemberben kezd tárgyalni a jövő évi minimálbérről, ami nagyban függ többek között attól, hogy lesz-e negyedik járványhullám, illetve hogy a gazdaság teljesíteni tudja-e év végére a 6 százalékos növekedést.

Cél a magasabb jövedelem

– A szolgáltatói szektor, a kereskedelem, vendéglátás, turizmus nagyon megszenvedte az elmúlt másfél évet, és a válság előtti szintet messze nem érte még el. Sok vállalkozás sorsa bizonytalan még, sok szűnt meg, vagy áll a megszűnés szélén. Más ágazatokban, például az építőiparban és az elektronikai iparban az alapanyaghiány fogja vissza a teljesítményt. Ennek ellenére versenyhelyzet alakult ki a munkaerőpiacon, amire reagálni kell – mondja. – Mindenhol cél, hogy a munkavállalók jövedelme magasabb legyen, és erősödjön a munkahelyek megtartóképessége. A vállalkozásoknak ugyanakkor digitalizálniuk, újítaniuk kell, gondolkodniuk a kutatás-fejlesztésben, így a megtermelt nyereségből ezekre a célokra is fordítaniuk kell. A jelentős béremeléshez mindenképpen szükséges a kormányzat támogatása a vállalkozói szektor irányában tett további adókedvezménnyel és a jelenleg 43 százalékot meghaladó adóék csökkentésével.

A minimálbér 200 ezer forintra emelésének ugyanakkor várható egy továbbgyűrűző hatása, a bértorlódás miatt a jobban keresők körében is emelni kell a béreket – mondja Ádám Imre. A magasabb bérek viszont hozzájárulnak a fogyasztás növekedéséhez, ami segíti a gazdaság fejlődését. A költségvetés számára – akár a forgalmiadó-bevételek növekedésében – megtérül az a támogatás, amit a vállalkozóknak ad.

 

vissza