2020.07.24.
Az Országgyűlés elfogadta a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló T/10856. számú törvényjavaslatot. Az elfogadott törvény számos adótörvényt módosít több ponton is, így a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényt is. A kata jelentősen szigorodik.
A módosítás eredményeként jelentősen szigorodik a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) szabályozása:
- Ha a belföldi székhelyű kifizető olyan kisadózónak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, úgy a kifizetőnek a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 %-os mértékű adót kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. A bevallásban pedig köteles feltüntetni a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
- Ha a belföldi kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 %-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során bizonyos összegeket, így példáula kapcsolt vállalkozástól származó összeget nem kell számításba venni.
- A belföldi kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelőzően az említett juttatási értékhatárt átlépte, majd ezt követően a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig köteles így tenni, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat.
- A belföldi kifizető a tárgyévet követő év január 31-éig köteles tájékoztatni a kisadózó vállalkozást a 40 %-os mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.
A módosítás azon esetköröket is szigorítja, amikor a kisadózó külföldi kifizetőtől szerez 3 millió forintot meghaladó bevételt:
- Ha a külföldi kifizető olyan kisadózónak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, a juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig a kisadózó 40 %-os mértékű adót fizet meg.
- Ha a kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel után a kisadózó vállalkozás 40%-os mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során ebben az esetben sem szükséges a törvényben meghatározott bizonyos összegeket (pl. a kapcsolt vállalkozástól megszerzett) figyelembe venni.
- Amennyiben a kisadózónak a fentiek alapján adót kell fizetnie, akkor köteles az adóévet követő év február 25-éig havonkénti és kifizetőnkénti bontásban bevallást tenni az adóévben az adó alapjába tartozó bevételről, továbbá nyilatkozni a bevételt juttató személy nevéről és címéről.
Fontos rendelkezés, hogy a fentiek alapján számítandó 3 millió forint feletti értéket a 12 milliós értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Emellett a fentiek alapján megfizetett 40%-os adó nem mentesíti a kisadózót a tételes adófizetés alól.
A kisadózó adatszolgáltatási kötelezettsége tájékoztatási kötelezettséggel is párosul a fentiekkel összhangban. A kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő kisadózó vállalkozó a szerződés megkötésekor írásban köteles tájékoztatni a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Akisadózó a változást megelőzően – a változás kezdő időpontjának megjelölésével – tájékoztatni köteles továbbá a kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről,avagy annak újrakeletkezéséről.
A fentiekben összefoglalt változások vajon mely kisadózó vállalkozókat fogják hátrányosan érinteni?
A szabályozás nyilvánvalóan a burkolt munkaviszonyok fenntartásának megakadályozását szolgálja, de például a következő esetekben is rosszabbul járhatnak a kisadózó vállalkozók:
- Kisadózó egyéni ügyvédnek a sok kisösszegű megbízása mellett van 2-3 olyan nagyobb összegű állandó megbízása, amelyek keretében az ügyfeleinek állandó jogi képviseletét látja el. Nem áll fenn tehát a munkaviszony vélelme.A havi megbízási díj mondjuk 250.000-300.000 Ft közötti, így az egy megbízótól származó bevétele éves szinten eléri, illetve meghaladja a 3MFt-ot. Ezen esetekben a kifizetőnek a 40%-os adó megfizetési kötelezettségével kell számolnia.
- Más esetet példaként említve mondjuk egy villanyszerelő kisadózó egyéni vállalkozó több, kisösszegű munkái mellett felvállalja független alvállalkozóként épülő családi házak komplett villanyszerelési munkáit. Akár egy ilyen megbízás jócskán meghaladhatja a 3 MFt-ot. Ezen esetben is 40%-os adóteherrel kell kalkulálnia a kifizetőnek.
Mi lehet a megoldás az ehhez hasonló esetekben? Erről itt olvashat részletesen.