2024.06.05.
Az elemzés az MNB Közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóságán készült, és Baksay Gergely, a Közgazdasági és költségvetési elemzésekért és statisztikáért felelős ügyvezető igazgató hagyta jóvá.
A KSH második, részletes becslése a GDP alakulásáról megerősítette, hogy 2024 első negyedévében 1,1 százalékkal növekedett a gazdasági teljesítmény éves összevetésben a nyers adatok szerint (1. ábra). A nemzetközi összehasonlításhoz használt szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján 1,7 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye. Az eltérés azzal magyarázható, hogy az idei első negyedévben két munkanappal kevesebb volt, mint egy évvel ezelőtt. Negyedéves alapon 0,8 százalékkal bővült a hazai gazdaság.
Az Európai Unió és az eurozóna GDP-je egyaránt 0,4 százalékkal nőtt 2024 első negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A tagállamok közül a legdinamikusabb növekedést Máltán (+4,6 százalék) regisztrálták, míg Írország GDP-je csökkent a legnagyobb mértékben (mínusz 4,9 százalék) éves összevetésben. Hazánk az uniós rangsorban az éves növekedés tekintetében a tízedik, a negyedéves növekedés alapján a hetedik helyet foglalja el.
A hazai GDP szezonálisan és munkanaphatással igazított szintje az év elején 5,9 százalékkal haladta meg a 2019. negyedik negyedévi értékét. A GDP az Európai Unióban 3,9 százalékkal, míg az eurozónában 3,4 százalékkal alakult a koronavírus válság előtti szint felett.A tagállamok közül Csehország és Finnország hozzáadott-értéke alakult a 2019. negyedik negyedévi szint alatt.
A reálbérek emelkedése és az óvatossági motívum fokozatos oldódása tükröződött a háztartások fogyasztásán, amely az első negyedévben 3,6 százalékkal bővült éves alapon. A félig tartós termékek kivételével (mínusz 0,4 százalék) a fogyasztás az összes többi termékcsoportban emelkedett: a nem tartós termékeké 4,4 százalékkal, a szolgáltatásoké 2,4 százalékkal, a tartós termékek volumene pedig 1,8 százalékkal nőtt.
A fogyasztásban regisztrált fordulat leginkább a szolgáltató ágazatok hozzáadott értékében tükröződött, amely 2,7 százalékkal emelkedett. A bővülés széleskörű volt, a legnagyobb emelkedést az információ, kommunikáció (+9,8 százalék) ágazatban regisztrálta a KSH. Emellett a művészet, szabadidő, egyéb szolgáltatások hozzáadott értéke 7,3, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 5,2 százalékkal, míg a szállítás, raktározásé 4,2 százalék nőtt. A kereskedelem, gépjárműjavítás szektor hozzáadott értéke 3,0 százalékkal, a közigazgatás teljesítménye 0,3 százalékkal csökkent.
A bruttó állóeszköz-felhalmozásban az előző év azonos időszakához képest 6,9 százalékos csökkenés volt megfigyelhető, ami 1,5 százalékponttal lassította a gazdasági növekedést. A KSH részletes szakstatisztikája alapján a belföldre és az exportpiacra termelő ágazatokban lassult a visszaesés mértéke, azonban az államhoz és a lakossághoz kapcsolódó beruházások jelentősebben csökkentek. Az építési beruházások 7,6, a gép- és berendezésjellegűek 11,9 százalékkal mérséklődtek. A beruházási ráta négy negyedéves gördülő átlaga folyó áron az első negyedévben 25,8 százalék volt, miközben a 2015. évi változatlan áron számolt ráta 22,6 százalékon alakult.
A nettó export 3,1 százalékponttal járult hozzá a gazdaság növekedéséhez 2024 első negyedévében. Az export volumene 5,3 százalékkal mérséklődött, ezen belül az áruexport 6,2 százalékkal esett vissza, míg a szolgáltatások exportja 0,8 százalékkal csökkent. Az árukivitel csökkenésével párhuzamosan az ipari termelés hozzáadott értéke is 4,2 százalékkal zsugorodott az első negyedévben. Az import jelentősen 9,2 százalékkal zsugorodott, amit főként az áruimport 10,8 százalékos 4 csökkenése magyarázott, a szolgáltatásimport 1,5 százalékkal bővült. A készletváltozás érdemben visszafogta a GDP bővülését.
