2025.04.01.
Alig lassul a bérdinamika Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal hétfő reggeli adatai szerint januárban 10,4 százalékkal nőnek a bruttó átlagkeresetek. Pedig a minimálbér év eleji emelése után minden elemző ennél kisebb ütemű, 7–9 százalék közötti bérnövekedést jósolt.
Nem szűnik a bérnyomás a magyar gazdaságban: januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 10,9, míg a nettó átlagkereset 10,2 százalékkal növekedett – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal hétfő reggel közölt adatiból. Decemberben még 11 százalékkal nőttek a hazai bruttó keresetek, tehát lassult a dinamika, de korántsem olyan mértében, mint korábban várni lehetett.
Az év első hónapjában a minimálbér 9 százalékkal, a garantált bérminimum 7 százalékkal növekedett, ezek után sejteni lehetett, hogy az éves bérdinamika is valahol itt húzódik meg. „Ahol eddig aláírták bérmegállapodásokat, ott jellemzően 7–9 százalék közötti emelésben állapodtak meg a felek, de az alacsonyabb kereseti sávokban az ennél nagyobb mértékű, akár két számjegyű béremelés is lehetséges” – nyilatkozta még január elején a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője, aki már akkor felhívta a figyelmet arra, azok a vállalatok, amelyek meg akarják tartani a szakképzett munkaerőt, kénytelek jelentősen emelni a béreket.
A mai adat azért is meglepetés, mert a munkaerőpiac feszessége lazult az elmúlt hónapokban, januárban 4,4 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, miközben a feldolgozóipari aktivitás továbbra is erőtlen.
Noha erősödő gazdasági dinamikára számít a kormány és a jegybank a következő hónapokban, az év eleje az eddigi jelek szerint nem hozott átütő erőt. A múlt héten közölte a nemzeti bank a márciusi inflációs jelentését, amelyben a jegybank közgazdászai még az első negyedévre is mindössze 1-1,5 százalékos éves GDP-bővülését jósolt, a gyorsulást csak az év második felére várják, ráadásul arra is rámutattak, hogy a nagy gyárak, mint a BYD, a CATL és BMW termelése nem idén, hanem jövőre fogja megtámogatni a növekedést. Pont emiatt vetette fel Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára múlt pénteken, hogy újra kellene tárgyalni a minimálbér-megállapodást, mivel egyelőre nem állnak fenn a tavalyi bérmegállapodásba foglalt makrogazdasági fundamentumok.
Mindenesetre az jól látható, hogy a munkaerőhiány még mindig jelen van a gazdaság bizonyos szegmenseiben, ami árnyalja a gyengélkedő aktivitásról alkotott képet. Ezt erősíti, hogy a foglalkoztatottság rekordközelben van. A következő hónapokban tisztulhat a kép, egyrészt a tavaszi hónapokban zajlanak a piaci szférában a béremelések, emiatt nem zárható ki, hogy erősödő bérdinamikát látunk, másrészt kiderül, hogy az eddig gyengélkedő szektorokban, például a jármű- és akkugyártás területén is felpörög-e végre a termelés.
Tartják a lépést a bérek a magasabb inflációval
Ami a konkrét adatokat illeti, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 668 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 459 ezer forint volt.
Hiába a januári magas, 5,5 százalékos infláció, így is 4,6 százalékkal nőttek a reálkeresetek.
A bruttó kereset mediánértéke 539 500, a nettó kereset mediánértéke 373 600 forintot ért el, mindkettő 9,3 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakit. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 639 800 forintra becsülhető, 10,6 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.
A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 635 400, a költségvetésben 645 100, a nonprofit szektorban 668 300 forintot tett ki, 10,2, 11,9, illetve 11,5 százalékkal emelkedett egy év alatt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 444 300, a kedvezményeket figyelembe véve 459 ezer forintot ért el, 10,4, illetve 10,2 százalékkal magasabb volt, mint 2024. januárban.
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 373 600 forintot ért el, 9,3 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
