2024.07.21.
Lezajlottak az első egyeztetések a munkaadók és a szakszervezetek között. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén először tárgyaltak a jövő évi minimálbérről. Az idei tárgyalássorozat a korábbiaknál is nagyobb horderejű döntéseket vetít előre, ugyanis november 15-ig kész terveket kell letenniük az asztalra az uniós minimálbérről szóló irányelv hazai gyakorlatba való átültetésével együtt.
Minden esélye meg van annak, hogy 2016 után újra egy több éves bérmegállapodást kötnek idén a szociális partnerek – írja a Világgazdaság. A lapnak a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) résztvevői nyilatkoztak a testület csütörtöki ülését követően. Így idén minden korábbinál hamarabb, már a nyár közepén megkezdődtek a jövő évi minimálbérről szóló tárgyalások, enne oka, hogy óriási munka vár a munkaadókra és a szakszervezetekre, akiknek november 15-ig kész terveket kell kidolgozniuk az unós minimálbérről szóló irányelv hazai gyakorlatba történő átültetéséről.
A céldátumig a minimálbért a hazai átlagbér 60 százalékára kell felzárkóztatni (jelenleg 41-42 százalékon áll), ehhez pedig rengeteg döntést kell meghozni, kezdve azzal, hogy mi lesz a garantált bérminimum sorsa, hány éves bérmegállapodást kötnek, milyen sarokszámok alapján tárgyalnak, illetve hogy építik ki az ágazati tarifák rendszerét Magyarországon.
– Azt javasoljuk, hogy egy lépésben emeljük fel a minimálbért a garantált bérminimum szintjére, azzal a kikötéssel, hogy attól fel- és lefelé is el lehessen térni az ágazati kollektív szerződések keretében – mondta a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, aki rögtön jelezte, hogy ez nem oldalálláspont, és a testületi jóváhagyás sincs még mögötte, de olyan hirtelen jött a szaktárca előterjesztése a VKF mai ülésén, hogy reagálniuk kellett rá. A nemzetgazdasági minisztérium képviselője egy előterjesztése mellett, ami intézményesítené a VKF-et, mint a szociális párbeszéd intézményét, bemutatott egy vitaanyagot is, amelyben a szaktárca a garantált bérminimum 3 év alatt történő megszüntetését javasolja.
Elmondása szerint azonos állásponton van a kérdésben Mészáros Melindával, a Liga Szakszervezetek vezetőjével, akivel informálisan egyeztettek, mindketten úgy gondolják, hogy nem lenne jó egy több lépcsős megoldás. Ezzel ugyanis miközben a két legkisebb bérelem kétségtelenül összezárna, de a garantált bérminimum elértéktelenedne azzal, hogy az éppen csak az inflációt meghaladóan növekedne. A probléma leginkább abból fakad, hogy ez sokkal több embert érintene hátrányosan: míg a minimálbéresek száma 230-250 ezer fő, addig a szakmunkás-minimálbért keresőké 750-800 ezer.
– Azt nehéz elmagyarázni 800 ezer embernek, hogy az ő bérük nem fog úgy emelkedni, ahogy idáig, De a kis- és mikrovállalatoknak is nehéz lesz elfogadniuk, ha hirtelen a nyakukba szakad egy kötelező minimálbér-fizetési kötelezettség –magyarázta a szakszervezeti vezető, aki szerint egy lépcsős emeléssel Magyarország helyzete az uniós minimálbérrangsorban is jelentősen javulna.
Most a minimálbér összege bruttó 266 800 forint, a garantált bérminimumé pedig 326 000, így könnyen kiszámolható, hogy a kötelező legkisebb munkabér összegét 22 százalékkal kellene emelni ahhoz, hogy összezárjon a két bérelem.
Palkovics Imre azt is hangsúlyozta, hogy ezzel a lépéssel eleget lehetne tenni az uniós irányelvnek is, amely a nemcsak azt mondja, hogy meg kell állapítani egy méltányos minimálbért, hanem a kollektív szerződéses lefedettséget növelni kell, ami a munkavállalóknak szociális biztonságot teremt, a munkaadóknak pedig kiszámíthatóságot.
A Munkástanácsok vezetője arról is beszélt, hogy szerinte a kormánynak sem lenne ellenére, hogy 2016 után ismét egy többéves bérmegállapodást kössenek a felek, amiben kiszámítható pályát vázolhatnának fel a következő évekre.
Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára elmondta, nincs egységes oldalálláspont, azonban a tárgyalófelek egyöntetű véleménye az volt a mai ülésen, hogy a garantált bérminimumot mint hungarikumot nem szabad megszüntetni, továbbra is fenn kell tartani.
– Semmiképpen nem az a cél, hogy megszűnjön a garantált bérminimum és a minimálbér közötti különbségtétel, hanem az, hogy az uniós irányelvet ültessük gyakorlatba – fogalmazott meg a szakservezetektől eltérő véleményt a VOSZ főtitkára, aki azt valószínűsítette, hogy még jövőre is megmarad a garantált bérminimum.