2024.10.29.
Innovációs programcsomagot hirdet meg a kormány a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak 181 milliárd forint értékben – mondta Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára a Magyar Nemzetnek adott interjúban.
Bódis László, aki a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója is, közölte: az uniós pályázatokon 106 milliárddal támogatják a kutatás-fejlesztésre alapuló innovatív termékek és technológiák létrehozását, valamint 75 milliárd forinttal a legkisebb vállalkozások üzleti folyamatainak innovációját. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) elsődleges célja, hogy – a Demján Sándor Programban rögzített célokhoz illeszkedően – megerősítse a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásokat beruházásokon, kutatás-fejlesztési tevékenységeken, munkaerőpiaci és képzési programokon keresztül. A GINOP Plusz programban több mint 2000 milliárd forintnyi forrás áll döntő részben a vállalkozások rendelkezésére, ebből közel 800 milliárd forint a kutatás-fejlesztésre és innovációra. A Demján Sándor programban azt is rögzítették, hogy felgyorsítják a kkv-knak járó európai uniós források kifizetését. Ennek megfelelően hirdetik meg a két pályázati konstrukcióból álló 181 milliárd forintos innovációs programcsomagot a mikro-, kis- és középvállalkozások részére – mondta el a helyettes államtitkár.
A cél, hogy a 181 milliárd forintos keretből idén pályázható százmilliárd forintnyi támogatási összeg első előlegei már jövő év első felében elérjenek a vállalkozásokhoz – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. Az innovatív vállalkozások átlagosan két és félszer több munkavállalót foglalkoztatnak, 58 százalékkal termelékenyebbek, 31 százalékkal magasabb bért fizetnek a munkavállalóiknak és kilencven százalékkal több exportárbevételt érnek el munkavállalónként. Ezek számottevő különbségek, és jól jelzik azt, hogy Magyarországon nagyon is megéri innovatívnak lenni egy vállalkozásnak – vonta le a következtetést Bódis László.
A fókuszterületi pályázat esetén minden pályázatot két fő szempontból vizsgálnak meg: az első, hogy a tervezett megoldás, technológia várhatóan megvalósítható-e a gyakorlatban, a másik szempont pedig, hogy vélhetően lesz-e az új terméknek piaca, vagyis el tudják-e adni.
Az üzletifolyamat-innovációs program célja, hogy minél több kisvállalkozást vezessenek be az innováció világába, így előnyben részesítik azokat a társaságokat, amelyek korábban nem fejlesztettek még. Emellett azonban vizsgálják a fejlesztési terv megalapozottságát és várható eredményeit is a vállalkozás működésére nézve. A pályázati forrás eredményes felhasználását ez esetben is kiegészítő szolgáltatásokkal támogatják.
Az üzleti folyamat innovációját támogató programban legalább 3, legfeljebb 49 embert foglalkoztató vállalkozások jelentkezését várják, a termékfejlesztési konstrukcióra legalább 12 embert foglalkoztató vállalkozások jelentkezhetnek. A helyettes államtitkár szerint a rendelkezésre álló keretösszegből várhatóan 2000–2500 vállalkozást tudnak támogatni. A fókuszterületi pályázatnál 300 milliótól 800 millió forintig lehet támogatást igényelni, tipikusan 30–50 százalékos önrész biztosítása mellett. Az üzletifolyamat-innovációt támogató program esetében pedig 20 milliótól 50 millió forintig igényelhető támogatás, amelyhez kapcsolódóan 30 százalék önrészt várnak el a vállalkozásoktól. Az üzletifolyamat-innovációs programra november elejétől, a fókuszterületi programra pedig november közepétől pályázhatnak majd a vállalkozások idén.
A NIÜ egy olyan innovációs tréninget is működtet, amelynek célja, hogy a mikro- és kisvállalatok megismerjék, mi is az az üzletifolyamat-innováció a gyakorlatban.
Bódis László elmondta, jelenleg megközelítőleg 5000 innovatív magyar vállalkozás van, a céljuk, hogy 2030-ra minden második magyar kkv ilyen legyen, ehhez további 2000–3000 vállalkozást kell bevonni ebbe a csoportba.
A következő hetekben első alkalommal indítanak el egy dedikáltan nagyvállalati innovációs programot a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból 15 milliárd forintos keretösszeggel – árulta el a helyettes államtitkár. Ennek a középpontjában a hosszú távú stratégiai együttműködések kialakítása lesz a nagyvállalat és az egyetemi kutatócsoportok között. (MTI)