VOSZ Borsod - KAVOSZ hitelek

Így készül a gazdaság a „védelmi és biztonsági eseményekre”

2023.03.16.

Így készül a gazdaság a „védelmi és biztonsági eseményekre”

Hétfőn megjelent és kedden már hatályba is lépett a kormány rendelete „a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági felkészítésének, mozgósításának, valamint a tartalékolás végrehajtásának szabályozásáról”.

Március 13-án megjelent, 14-én pedig hatályba is lépett a „Kormány 79/2023. (III. 13.) Korm. rendelete a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági felkészítésének, mozgósításának, valamint a tartalékolás végrehajtásának szabályozásáról”.

A „gazdaságmozgósítás” alapfeladatai

A rendelet szerint a gazdaság mozgósítására azért van szükség, hogy biztosítva legyenek a feltételek

  • a Magyar Honvédség, a polgári védelmi szervezet, a rendvédelmi szerv és a nemzetbiztonsági szolgálatok mozgósításához és azt követő működéséhez,
  • a lakosság alapvető élelmiszerrel, gyógyszerrel, ruházati, ipar- és közszükségleti cikkekkel, valamint alapvető köz- és egészségügyi szolgáltatásokkal történő ellátásához,
  • az ország közigazgatási rendszerének zavartalan működéséhez, valamint
  • a társadalom és a nemzetgazdaság működőképességének fenntartásához, szükség esetén e funkciók helyreállításához.

A gazdaságfelkészítési terv részeként védelemgazdasági terv, illetve Védelemgazdasági Alapterv is készül. A „Védelemgazdasági Alapterv” a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 25. §-a szerint „a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésének és mozgósításának irányait és összehangolt követelményeit” határozza meg.

A védelemgazdasági terv elkészítésének folyamata a rendelet szerint magában foglalja
a) a békeidőszaki alapfeladat ellátásához megállapított békeszükséglethez vagy átlagos békefelhasználáshoz képest számított, adott védelmi és biztonsági esemény esetén fellépő többleterőforrás-igény felmérését és összesítését,
b) a nemzetgazdaság gazdaságmozgósítási helyzetben való működéséhez, valamint a követelménytámasztó szerv a) pont szerinti többleterőforrás-igényének biztosításához szükséges ágazati és import igény, illetve az import kiváltása lehetőségének felmérését,
c) a lakosság különleges jogrendi időszaki és egyéb gazdaságmozgósítási helyzetben való ellátása szükségletének tervezését,
d) az a)–c) pont szerinti igény kielégítésére vonatkozó terv elkészítését,
e) a gazdaságfelkészítés békeidőszaki egyszeri és folyamatos kiadásának költségvetési tervezését,
f) a különleges jogrendi időszakban és egyéb gazdaságmozgósítási helyzetben felmerülő igény kielégítéséhez a pénzügyi fedezet tervezését, az ehhez szükséges költségvetési átcsoportosítási javaslat elkészítését,
g) a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú tartaléka összetételének, forrásának és minőségmegóvó cseréjének tervezését,
h) gazdaságmozgósítási helyzetben a szolgáltató feladatának végrehajtásához szükséges erőforrásigény kielégítésének tervezését, valamint
i) statisztikai tényadat gyűjtését a nemzetgazdaság békeidőszaki folyamatáról.

A stratégiai kapacitás

A rendelet természetesen meghatározza, mit kell stratégiai kapacitásnak tekinteni. A stratégiai kapacitások két csoportra oszthatók: egyik részük védelmi és biztonsági, másik részük ellátásbiztonsági szempontból minősül „stratégiainak”.

Védelmi és biztonsági szempontból stratégiainak minősül
a) a rögzített védelmi ipari,
b) a védelmi okból hazai termelésből biztosítandó alap- és nyersanyagot, eszközt, felszerelést gyártó,
c) a minősített adatot tartalmazó információt feldolgozó, továbbító, fogadó, valamint
d) a titkos információgyűjtésre szolgáló eszközt gyártó vagy javító kapacitás.

Ellátásbiztonsági szempontból stratégiainak minősül
a) a lakosság alapellátását, különösen alapvető élelmiszerrel, gyógyszerrel, ipar- és közszükségleti cikkel, köz- és egészségügyi szolgáltatással történő ellátását, valamint
b) a társadalom és a nemzetgazdaság működőképességének fenntartását, illetve helyreállítását szolgáló kapacitás.

A védelmi és biztonsági célú tartalék

A Kormány a gazdaságmozgósítási igény azonnali és biztonságos kielégítése érdekében nemzetgazdasági védelmi és biztonsági célú állami tartalékot tart fenn. A gazdaságfelkészítési tervezés során a tartalékot különösen a következő ágazati besorolású termék és eszköz alkotja:
a) ipari alap- és nyersanyag, késztermék, eszköz,
b) haditechnikai, hadfelszerelési, fegyverzeti és kettős rendeltetésű eszköz,
c) közlekedési eszköz,
d) elektronikus hírközlési és informatikai eszköz,
e) mezőgazdasági és élelmiszeripari termék, ideértve a lakosság ivóvízellátásához szükséges eszközt és készletet is,
f) egészségügyi és gyógyszeripari termék, gyógyászati és orvostechnikai eszköz, valamint felszerelés, g) energetikai eszköz és készlet, valamint elektronikus hírközlő hálózati kapacitás,
h) vízügyi és árvízvédelmi termék,
i) pénzeszköz, továbbá
j) az a)–i) pontba nem tartozó létfontosságú rendszerelem által nyújtott, a társadalom alapvető szükségletét kielégítő szolgáltatás.

Tartaléknak minősül továbbá az ágazati minisztérium védelemgazdasági tervében meghatározott termelési, szolgáltatási, védelmi és helyreállítási tevékenység végrehajtásához nélkülözhetetlen alap- és nyersanyag, alkatrész, félkész és késztermék, tárgyi eszköz, valamint a speciális célú termék különleges jogrendi időszaki beszerzését szolgáló nemesfémtartalék.

A tartalékkal való gazdálkodásról többek között az alábbiakat rögzíti a rendelet:

  • A korlátozott felhasználhatóságú készletet az elavulást, illetve a felhasználhatósági időtartam lejáratát megelőzően más állami célra kell felhasználni a tartalékkészlet haladéktalan pótlása mellett. A tartalék egyes elemeiből a felelős vezető ideiglenes készletre vételt, illetve ideiglenes felszabadítást engedélyezhet. A készletszint a törzskészlet szintjéig, maximum 12 hónapos időtartamra csökkenthető.
  • Különösen indokolt esetben a tartalék – ideértve annak törzskészletét is – meghatározott időpontig történő visszapótlási kötelezettséggel, a belgazdaságért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével felszabadítható.
  • A tartalékkezelő a tartalékban lévő ideiglenes hasznosításra alkalmas eszközt bérbe adhatja azzal a feltétellel, hogy az gazdaságmozgósítási helyzetben azonnal átadható és felhasználható legyen.

A Magyar Nemzeti Bank által képzett, a pénzforgalom zavartalan biztosításához szükséges bankjegytartalék nem minősül tartaléknak.

vissza