Az Arthur D. Little Blue Shift Institute közzétette a We’re doomed, now what? (Pusztulásra vagyunk ítélve, most akkor hogyan tovább?) című jelentését – vette észre a TradeArabia News Service. Ebben a készítők öt lehetséges forgatókönyvet vázolnak fel az üzleti környezet alkalmazkodására a klímaváltozáshoz. Az intézet célja, hogy útmutatást nyújtson a vállalkozások vezetőinek arról, hogy milyen technológiákra lesz szükségük ehhez.

Peter Oksen, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) programvezetője szerint a jelentés új szemszögből közelíti meg az éghajlat-változási intézkedéseket, mégpedig a vállalkozások és a kihívásokkal teli jövőhöz való alkalmazkodással kapcsolatos prioritások szempontjából. A dokumentum kiemeli az innováció alapvető szerepét a fenntartható jövő kialakításában.

A jelentés több mint 40 üzleti vezető és nemzetközi szakértő véleményét tartalmazza, valamint az Egyesült Nemzetek Szellemi Tulajdon Világszervezetével szoros együttműködésben készült.

Ezek alapján a szerzők a következő forgatókönyveket látják lehetségesnek az alkalmazkodásra:

1. Zöld közösségek: egy erőforrásokban szűkös világ, amelyben az alulról építkező kezdeményezések virágoznak, ambiciózusabb projektek helyett a decentralizáción, a körkörösségen és a takarékosságon van a hangsúly
2. Magányosan a csúcson: erősen koncentrált és versenyképes iparágak világa, amelyekben a piacvezetők élen járnak az alkalmazkodásban, de közben egyre nagyobb korlátok között működnek
3. Zöld vadnyugat: egy kreatív káosz, amelyben a magántőke a hírveréssel segítve magánkezdeményezések sokaságát támogatja, ám nincs átfogó stratégia vagy következetesség
4. Ne nézz fel: sivár jövő, amelyben sem az ügyfelek, sem a pénzintézetek nem alkalmazkodtak az új éghajlati valósághoz, és nem maradt más, mint a gyors megoldások és a válságkezelés
5. Alkalmazkodási hullám: olyan világ, amelyben az alkalmazkodás a norma és az új pénznem, amely visszaállítja a várakozásokat, új piacokat és szükségleteket teremt, ugyanakkor előfordulhat a túltervezés is

„Amikor a vezetők a technológiai választás lehetőségeivel néznek szembe, gyakran három kihívással szembesülnek: a komplexitással, a sebességgel és a megismeréssel. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás sem különbözik ettől. Ez azért összetett dolog, mert az éghajlati hatások helyi szinten jelentkeznek, sok és nagyon változó tényezőből állnak, valamint számtalan alkalmazkodási technológia áll rendelkezésre” – összegezte Albert Meige, az intézet globális igazgatója.