2026.02.01.
Az Europion országos kutatás keretében vizsgálta a magyar kkv-szektorral kapcsolatos lakossági véleményeket.
A magyar felnőtt (16 év feletti) társadalom negyede dolgozik jelenleg kis- és középvállalkozásnál, vagy volt ilyen szervezetben a legutóbbi munkahelye, ami nagyságrendileg megegyezik a nagyvállalatoknál vagy az állami és önkormányzati szférában dolgozók arányával. A nők (28 százalék), a középkorúak (32-32 százalék) és a megyeszékhelyeken élők (29 százalék) dolgoznak az országos átlagot meghaladó arányban kis- és középvállalkozásoknál – olvasható az Europion kutatásának eredményeit összefoglaló közleményben.
A társadalom kb. ötöde (19 százalék) mondható „régi motorosnak” a kkv-k területén: ennyien nyilatkoztak úgy, hogy legalább 20 évet dolgoztak ebben a vállalati szektorban. Korukból kifolyólag értelemszerűen a legidősebb korcsoportban, a 60 év felettiek körében kiugróan magas (37 százalék) ez az arány. Érdekesség, hogy éles választóvonal mutatkozik meg jövedelemcsoportok között: az alacsony keresetűek körében 26 százalék, míg a magas jövedelműek körében csak 13 százalékra jellemző, hogy legalább 20 évet dolgoztak kkv-kben.
A magyarok szerteágazóan látják a kkv-k előtt tornyosuló legfőbb akadályokat. A megkérdezettek valamivel több mint fele (55 százalék) adott értelmezhető választ az erre irányuló nyitott kérdésre, ezen belül a legtöbben (12 százalék) az adó- és járulékterheket, 7–7 százalék pedig a gazdasági környezetet és a szektor versenyképességét említette. Egyéb, de a fentiekhez képest jóval ritkább említések az állam működése (4 százalék), a bérköltségek (3 százalék), a megfelelő munkaerő hiánya (3 százalék), a működtetési/vezetési problémák (2 százalék), a támogatások hiánya (2 százalék), a jogi és szabályozási környezet (1 százalék), a tőkehiány (3 százalék), a bürokrácia és korrupció (1-1 százalék). Ebben a megközelítésben különösen releváns azok válasza, akik jelenleg (vagy legutóbbi munkahelyükön) kkv-knál dolgoztak. Ebben a körben az átlagnál nagyobb arányban (15 százalék) nevezték meg az adó- és járulékterheket, a gazdasági környezetet (9 százalék) és az állam működését (6 százalék).
A kutatásban a kkv-k általános megítélését az Edelman bizalmi indexe által alkalmazott megközelítést követve térképezték fel, amely az értékelések átlagai alapján egy 10-es skálán helyezi el az egyes intézményeket, szervezeteket. Ebben a megközelítésben a magyar kis- és középvállalkozások átlagos megítélése inkább pozitív (6-os átlagpont), valamivel meghaladva mind a külföldi, mind a magyar nagyvállalatok átlagos értékelését (5,6-es átlagpont), és jócskán meghaladva a magyar kormány (4,3) és a média (4,2) megítélését, illetve megközelítve a civil szervezetek átlagos értékét (6,1).
Korosztályok összehasonlításában különösen a fiatal korosztály (16–29) tagjai viszonyulnak pozitívan a kkv-hez, ennek a szegmensnek 43 százaléka adott legalább 7-es értékelést a kkv-k iránti bizalomra vonatkozó kérdésre (pl. az 50–59 éves korosztály 33 százalékához képest). Ugyanezt a mércét alkalmazva (legalább 7-es értékelést adók aránya) még a diplomások (42 százalék), a fővárosiak (46 százalék) és a magas jövedelműek (43 százalék) mutatnak pozitívabb attitűdöt az országos átlaghoz képest. Érdekesség, hogy a kkv-knál dolgozók értékelései is csak a fenti demográfiai csoportokhoz hasonló mértékben haladják meg az országos átlagot (43 százalékuk adott legalább 7-es értékelést), azaz a szektorban dolgozók nem elhanyagolható része igen kritikus a szektor vállalataival kapcsolatban.
A kutatásban a kkv-kat és a nagyvállalatok megítélését konkrét szempontok alapján is ütköztették, arról kérdezve a válaszadókat, hogy az egyes szempontok szerint inkább a kkv-król vagy inkább a nagyvállalatokról alkotnak-e kedvezőbb véleményt. Ebben a megközelítésben a bizalmi index átlagaitól eltérően inkább a nagyvállalatok felé húz a magyarok értékítélete, különösen a karrierlehetőségek (60 százalék szerint inkább a nagyvállalatokra igaz és csak 9 százalék szerint a kkv-kra), a magasabb bérezés (59 százalék vs. 11 százalék) és az innováció (40 százalék vs. 18 százalék) tekintetében. Kiegyenlítettebbek a vélemények az „érdekes, tartalmas munkahelyek” (32 százalék vs. 23 százalék), a magyar gazdaságban betöltött szerepük (34 százalék vs. 20 százalék) és a termékek és szolgáltatásaik minősége (26 százalék vs. 25 százalék) szempontjából.
Széles körben érzékelt tendencia továbbá, hogy a magyar gazdaságpolitika egyértelműen inkább a nagyvállalatoknak és kevésbé a kkv-knak kedvez. A teljes népesség háromnegyede osztja az első, és csak negyede az utóbbi álláspontot szinte demográfiai csoporttól és munkahelytől függetlenül. Ezzel párhuzamosan a relatív többség szerint fordulatra lenne szükség a gazdaságpolitikai prioritásokban: 38 százalék szerint inkább a kis- és középvállalkozások megerősítése kellene, hogy legyen az elsődleges cél, és csak 15 százalék szerint fontosabb a nagyvállalatok versenyképességének javítása (47 százalék szerint azonban mindkettő ugyanolyan mértékben fontos).
Érdekes módon a leginkább „kkv-párti” álláspontot ebben a tekintetben nem a kkv-knál (legutóbb) dolgozók, hanem az egyéni vállalkozók képviselik: ennek a körnek közel fele (48 százalék) szerint a kkv-k megerősítésének gazdaságpolitikai prioritásnak kellene lennie, de a diplomások körében is hasonló mértékben elterjedt a „kkv-párti” álláspont (47 százalék).
Érdekesség, hogy korral szinte lineárisan csökken a „multi-párti" álláspont népszerűsége: míg a 16–29 éves korosztály 23 százaléka szerint a nagyvállalatok versenyképességének javítása a fontosabb, 50 év felett csak 10 százalék osztja ezt az álláspontot.
Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2026. január 17-én vette fel az Europion mobil- és webapplikációs adatfelvételének segítségével. A mintanagyság 1400 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében. A minta és az alapsokaság demográfiai szegmensei közötti kisebb eltéréseket súlyozással korrigálták. A mérések hibahatára 2,7 százalék, azaz a fent bemutatott százalékos arányszámok maximum ennyivel térhetnek el attól, mint amit az ország összes 16 év feletti lakosának lekérdezése eredményezett volna.
