Áfaváltozások

Két évvel hosszabbodik a kedvezményes áfakulcs

Törvényi szintre emelkedik az új építésű lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes általános forgalmi adómérték alkalmazásáról szóló 267/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet - amely 2 évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos általános forgalmi adómérték időbeli hatályát, továbbá az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabályozást is tartalmaz.

További ingatlanügyletekhez kapcsolódó változások

• Adóalanyiság keletkezik a rendeltetési, vagy rendeltetési egység számának megváltozásával létrejövő új ingatlan esetén
  – csak abban az esetben, ha a kapcsolódó bizonyítvány kiállítása és az értékesítés között kevesebb, mint 2 év telik el;
  – adóalanyiság keletkeztetése sorozat jelleggel történő értékesítéskor
• Fordított adózás kiterjesztése az egyéb hatósági engedély vagy bejelentést megkövetelő munkákra.
• 5 százalékos adómérték 2028. december 31-ig, amennyiben az építése engedély végleges 2024. december 31-én.

M2M eÁFA

Az adóhatóság tájékoztatása szerint az áfabevallások teljesítéséhez a közeljövőben három rendszer fog működni egymással párhuzamosan. Az M2M opcióval készülő áfabevallás jóval több információt tartalmaz, mint a jelenlegi ÁNYK-s áfabevallás. Az M2M XML-ben a vállalat az áfaanalitikáját és további információkat is benyújt a NAV részére, míg jelenleg ezeket az az adóhivatal csak az áfabevallás benyújtása után indított jogkövetési-vagy adóellenőrzésben tudja megszerezni. Egy jó ideig egyszerre fut a most „főútvonalnak” tekintett ÁNYK áfabevallással. Így nem kell senkinek megijednie, először tesztüzemben, majd még a jelenlegi ÁNYK áfabevallással párhuzamosan fog életbe lépni az új digitális áfabevallási metódus. Az M2M eÁfával kapcsolatban további részleteket talál bogbejegyzésünkben.

Az eÁfa M2M XML egy új típusú XML struktúrájú bővített áfaanalitika, ami egy előre definiált adatstruktúra, amely XML formátumban tartalmazza a cégek adott időszaki áfaanalitikáját és az áfabevalláshoz szükséges további információit.

A kapcsolódó XSD sémát, valamint az eÁFA–M2M interfészspecifikációt 2023. elején publikálják, azok a cégek, amelyek eÁfa M2M XML áfabevallást adnak be, valószínűleg kevesebb adóhatósági megkeresésre számíthatnak a jövőben és az áfabevallás M lapjaival sem kell bajlódniuk.

E-nyugta és eMAP

A gazdaságfehérítés újabb lépéseként, figyelemmel környezettudatossági szempontokra is, a törvény előkészíti az e-nyugta bevezetését, kiterjesztve a nyugtaadatokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget azokra az esetekre is, amikor a nyugtát hatóság által engedélyezett, pénztárgéptől eltérő technikai megoldással (akár elektronikusan) állítják ki. A kapcsolódó részletszabályokat miniszteri szintű jogalkotás fogja rendezni. Az új rendszer a vállalkozások – különösen a KKV-k – digitális működésének magasabb szintjét is elősegítené, ösztönözné a digitális fizetési megoldások terjedését és fogyasztóvédelmi, illetve –tudatossági szempontból is előrelépést jelentene.

eMAP: A javasolt intézkedés célja, hogy alapjaiban újítsa meg a foglalkoztatók állami szervek felé történő adatszolgáltatási kötelezettségeit. A tervek szerint ezt a problémát egy valóban egycsatornás, eseményalapú adatszolgáltatási rendszer tudná megoldani, amely természetes módon képes beépülni a foglalkoztatók bérszámfejtési folyamatába.

Fordított adózás

Összhangban az Európai Uniós szabályozással, egyes gabonatermékek, acélipari termékek értékesítése, valamint az üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalmi értékű jog (kibocsátási egység) átengedése esetében a fordított adózás szabályai továbbra is alkalmazandóak maradnak 2026. december 31-éig.

Társasági adó

A jogalkotó 2022-ben, mind a nyári, mind az őszi adócsomag módosítások során érintette a társasági adózást.

Tulajdoni rész értékvesztéshez, könyvekből történő kivezetéséhez kapcsolódó módosító tételek bevezetése

A törvényjavaslat alapján két adóalap módosító tétel kerülne bevezetésre a társasági adóról szóló törvénybe. A javaslat szerint az adózás előtti eredményt növelné az adózó döntése szerint az adóévben a tulajdoni részesedésre az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt értékvesztés összege, míg az adózás előtti eredményt pedig csökkentené a tulajdoni részesedésnek a könyvekből történő kivezetésekor a megelőző adóévekben adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összegéből az a rész, amellyel az adózó még nem csökkentette az adózás előtti eredményét. A fentiekben részletezett módosító tételeket első alkalommal a 2022. adóévi adókötelezettség megállapítása során a 2022. adóévben elszámolt értékvesztésre lehetne alkalmazni.

Áttérési különbözet beolvadás esetén

A változás kezeli a beolvadások során történő IFRS-ek szerinti beszámolókészítésre való áttérések miatti áttérési különbözet adóztatását. A beolvadást követően az átvevő (beolvasztó) társaság köteles az áttérési különbözettel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére. Az áttérés adóéveként az átalakulás napját (mint mérlegfordulónapot) követő napot magában foglaló adóévet kell figyelembe venni. A rendelkezés 2022. augusztus 26-ától hatályos.

Társasági adó-információkat tartalmazó jelentés: újabb adatszolgáltatási kötelezettség a multiknak

Az EU-s előírásokkal összhangban és a multinacionális cégek adóterheinek transzparenssé tételével összhangban a multinacionális vállalatok egy újabb társasági adóval kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséggel számolhatnak. A vonatkozó szabályozást a számviteli törvény tartalmazza. A jövőben azoknak a cégeknek, melyeknek önállóan vagy konszolidált szinten a bevétele két egymást követő évben a 275 millió forintot meghaladja egy társasági adó-információkat tartalmazó jelentést kell készíteni 2023-tól. A jelentés elkészítésére fő szabály szerint a legfelsőbb anyavállalat lesz kötelezett, és be kell mutatni benne az általános információkon túlmenően a bevételeket, az adózás előtti eredményt és a fizetendő társasági adót, valamint az esetleges forrásadót országonként. A jelentést minden évben nyilvánosságra kell hozni és letétbe kell helyezni.

Bizalmi vagyonkezelés, vagyonkezelő alapítványok mentessége

2022. november 24-től két fontos módosítás is történt a társasági adó törvényben, ami a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt vagyont, illetve a vagyonkezelő alapítványokat érinti.

Egyrészt kiterjesztésre került az adómentesség arra a körre is, amikor a kezelt vagyon kedvezményezettre olyan vagyonkezelő alapítvány, mely kizárólag természetes személy kedvezményezett javára történő vagyoni juttatás céljából jött létre. A mentesség továbbra is csak akkor él, amennyiben meghatározott, pénzügyi jellegű bevételei származnak az adóalanynak.

A tartós befektetési szerződés kötésére jogosultak körét– bizonyos feltételek mellett – kiterjesztik a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítványokra is. A Tao törvény egyidejű módosításával külön adóalap kedvezmény került bevezetésre, melynek révén a kezelt vagyon, az alapítvány, illetve vagyonkezelő alapítványok vonatkozásában az Szja törvény szerinti tartós befektetésből származó jövedelemmel csökkenthető lesz a társasági adó alapja. Ezáltal teljes adómentesség is elérhető az öt éves lekötési időszak végén a tartós befektetésből elért hozam vonatkozásában.

Amennyiben a TBSZ az 5 éves lekötési időszak lejárta előtt feltörésre kerül, vagy a harmadik év végén részkivét történik, és ezáltal a magánszemély tekintetében adófizetési kötelezettség keletkezik, akkor az adókötelezettséget az alapítványi vagyon terhére a vagyonkezelő alapítvány teljesíti. Ahhoz, hogy a vagyonkezelő alapítvány által a magánszemély kedvezményezettek részére megvalósuló kifizetéskor a tartós befektetésből származó hozam ne minősüljön adóköteles osztaléknak, fontos, hogy a vagyonkezelő alapítvány olyan nyilvántartás vezessen, amelyből egyértelműen megállapítható a TBSZ-ből származó hozam összege.

Elhatárolt veszteség

A jelenlegi szabályozás alapján a 2015. adóév előtt keletkezett veszteség 2030-ig használható fel, míg a 2015-től keletkezett veszteség felhasználáshatósági ideje 5 év (first in first out szemlélet!). Új átmeneti rendelkezés lép érvénybe a 2014-es adóév végéig keletkezett elhatárolt veszteségekre, melyek még nem kerültek érvényesítésre a TAO alapban.

A 2014-ben és előtte keletkezett veszteség a kamatlevonási korlátozás, illetve az elhatárolt veszteség nélkül számított adóalap 50 százalékáig érvényesíthető, mint adózás előtti eredményt csökkentő tétel. A módosítás első alkalommal a 2022. január 1-jétől kezdődő adóévre alkalmazható.

E-töltőállomások: „de minimis” támogatások

Az elektromos töltőállomás bekerülési értéke a beruházás befejezésének évében adóalap csökkentésre jogosíthat választás alapján.

Az elektromos töltőállomás fő szabály szerint „de minimis” támogatásnak minősül, de választani lehet azt is, hogy ezt a támogatást az Európai Bizottság Válságközleménye szabályai alapján veszik igénybe. Fontos megjegyezni, hogy utóbbi egy átmeneti időszakra szól, azonban akik ezzel még is élnének, pozitívum, hogy az ezen a jogcímen kapott támogatások összege nem a de minimis korlátba fog beleszámítani.

Az új szabályokat a 2022. január 31-ét követően benyújtott adóbevallásában lehet alkalmazni, tehát az első alkalommal is lehet már dönteni arról, hogy a de minimis vagy a válságközlemény szabályai alapján veszik igénybe a kedvezményt.

A „de minimis” támogatások olyan csekély összegű állami támogatások, mely támogatások összege maximált, azaz az ilyen jogcímen kapott támogatások együttes összege bármely három egymást követő évben nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forint összeget.

Transzferár

Gigabírságok és szigorítások a 2022. augusztus 27-e után kezdődő adóévekben

A transzferár dokumentáció hiánya miatt kiszabható mulasztási bírság összege 2 millió forintról 5 millió forintra, az ismételt mulasztásé pedig 4 millió forintról 10 millió forintra emelkedik.

Ráadásul a fenti tételek nem egy egyszeri bírságok! Minden egyes hiányzó, vagy nem megfelelően dokumentált kapcsolt ügylet esetén külön-külön is kiszabhatja a bírságot az adóhatóság! Így kiemelkedően fontos, hogy a vállalkozások határidőre elkészüljenek a magyar szabályoknak pontosan megfelelő transzferár fődokumentummal és helyi dokumentummal!

Interkvartilis tartomány

A 2022-ben kezdődő adóévtől minden esetben szükség lesz az interkvartilis használatára.

Amennyiben az alkalmazott ár kívül esne az interkvartilis tartományon, úgy a jövőben nem lesz elegendő a tartomány alsó, vagy felső értékére elvégezni az adóalap módosítást, hanem azt a mediánra, azaz középértékre kell megtenni.

Kivételt csak azok az esetek képeznek, amikor az adózó igazolja, hogy a tartományon belül egy a mediántól eltérő érték jobban megfelel a szokásos piaci árnak az adott ügylet fényében – indoklás szükséges

Új transzferár adatszolgáltatási kötelezettség

2023-tól új adatszolgáltatási kötelezettség is terheli majd az adózókat a transzferár dokumentációjuk kapcsán, ugyanis új elemként már a társasági adóbevallásban is szerepeltetni kell a kapcsolt tranzakciókkal összefüggő információkat.

A vonatkozó kormányrendelet alapján a teljes transzferár nyilvántartást továbbra sem kell majd a társasági adóbevallással együtt benyújtani, azonban a bevallás részeként a transzferár dokumentáció szinte minden lényeges tartalmi eleméről információt kell szolgáltatni .

A módosító rendelkezés értelmében társasági adóbevallásban a következő információkat szükséges az adózóknak feltüntetni:

• kapcsolt ügylet megnevezése a törvényben meghatározott tevékenységek kiválasztásával;
• az ügyletre leginkább jellemző ágazati besorolás (TEÁOR’08 szerint);
• kapcsolt vállalkozás megnevezése, adószáma (vagy más azonosító adata),valamint a külföldi kapcsolt fél illetőségének az állama;
• nettó ügyletérték kapcsolt partnerenként;
• adóalap korrekció mértéke kapcsolt partnerenként;
• alkalmazott transzferár-megállapítási módszer;
• ügylettel kapcsolatos mutatók (jövedelmezőség, kamat, jogdíj mérték,  százalékos mutatók);
• tesztelt fél által alkalmazott beszámoló típusa (magyar, IFRS, egyéb);
• tanulmány vagy más módon meghatározott szokásos piaci ár vagy ártartomány;
• a vizsgált ügyletben alkalmazott ár (amennyiben kiigazítás is történt, akkor a végső ár).

Nem vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség a nyilvántartás-készítési értékhatár alatti ügyletekre, a tőzsdei ügyletekre, illetve a hatósági áras, jogszabályban rögzített áras ügyletekre.

Felmerül azonban csökkentett adattartalmú adatszolgáltatási kötelezettség meghatározott, dokumentálási kötelezettség alá nem eső ügyletek esetén is, mint pl. az ingyenes pénzeszköz átadás, vagy költségátterhelés, illetve a magánszeméllyel kötött szerződések.

Az új TP adminisztrációs feladat mellett könnyítést is tartalmaz a transzferár rendelet módosításának tervezete. A dokumentálandó ügyleti értékhatár várhatóan 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedik majd.

Helyi iparűzési adó

Egyszerűsített adóalap megállapításának szabályai

A HIPA egyszerűsített megállapításának eddigi 3 módszere helyett egyféleképpen, bevételi sávonként lehet majd megállapítani az egyszerűsített adóalapot:

2023 január 1-től azon kisvállalkozók, amelyek adóévi bevétele maximum 25 millió forint, illetve azon kiskereskedő átalányadózók, amelyeknek 120 millió forint, jogosultak lesznek a HIPA alapjának egyszerűsített megállapítására döntés alapján!

További könnyítést jelent az iparűzési adó területén a kisvállalkozókra vonatkozó tételes adózás bevezetése. Ennek lényege, hogy a bevételi sávokhoz a törvény rendel egy adóalap összeget, mely utáni adót évente egyszer, május végén kell befizetni, és adóbevallást sem kell benyújtani. A legkisebb mértékű tételes iparűzési adó 50 ezer Ft (2 százalékos ipa-kulccsal számolva),melyet 12 millió Ft éves bevételig lehet alkalmazni.

Transzferár korrekció

Csökkenthető a helyi iparűzési adó alapja a transzferár korrekció mértékével, ha az adózó birtokában áll a másik fél nyilatkozata, mely szerint a másik fél az adóalapját a módosítás összegével megemelte. A módosítás korrigálja az olyan szituációkat, ahol a kapcsolt fél úgy számolja el a transzferár korrekciót érintő tranzakciót, hogy az nincsen hatással a HIPA alapra (például igénybe vett szolgáltatásként).

Innovációs járulék

Módosul az innovációs járulék fizetési kötelezettség

A változás értelmében a külföldi székhelyű vállalkozások helyi adókról szóló törvény szerinti telephelyei, valamint magyarországi fióktelepei az innovációs járulék hatálya alá kerülnek. A járulékkötelezettség a törvényváltozás kihirdetését követő 31. napon keletkezett. A 2022. évi járulékkötelezettséget az adózó választása szerint vagy a 2022. teljes adóév hatály alatti napokkal arányosan számított összegében, vagy a járulék hatálya alá kerülést megelőző napra készített zárás alapján számítandó összegben határozza meg.

Mentesség az innovációs járulék alól

Az innovációs járulék alól továbbra is mentességet élveznek a mikro- és kisvállalkozások. (A besorolást az utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában az éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló adatai alapján kell elvégezni). Figyelembe kell venni a kapcsolódó és partnervállalkozásokat is, ezek meghatározásához pedig elengedhetetlen a minden részletre kiterjedő KKV minősítés.

Szja-változások

25 év alattiak kedvezménye: bővül a kedvezménnyel kapcsolatban adható nyilatkozatok köre

Az adózó a kedvezményről lemondó nyilatkozatot rendszeres jövedelmet biztosító kifizető mellett a jövőben a nem rendszeres (egyszeri) jövedelmet biztosító kifizető felé is megteheti. Így az adóbevallás benyújtásakor nem keletkezik adófizetési kötelezettsége.

Az év végén megjelent rendelet szerint 2023-tól a 30 év alatti nők gyermekvállalás esetén szja mentességet élvezhetnek 2023. január 1-et követően megszületett gyermekük, igazolt terhességük kapcsán.

SZÉP-kártya változások

A 2022. okt. 15-ig jóváírt összegeket 2023. május 31-ig lehet kedvező adózás mellett felhasználni. A 2022. október 15-ét követően SZÉP-kártyán szerzett jövedelmek kedvező adózás melletti felhasználása a továbbiakban a szerzéstől számított egy évig él. 2023-tól a SZÉP-kártya alszámlái megszűnnek.

Minimálbér változás

2023-ra 16 százalékos minimálbér és 14 százalékos garantált bérminimum emeléssel kell tervezni a teljes munkaidőben dolgozók fizetése esetében. 2023. január 1-jétől a minimálbér összege 232.000 forint, a garantált bérminimum összege 296.400 forint. Olvassa el a minimálbér-változás részleteiről szóló blogbejegyzésünket.

Üzemanyagköltség-elszámolás hibrid és elektromos járművek esetén

Kiegészült az Szja az összevont adóalap megállapításához igazolás nélkül elszámolható költségekről szóló melléklete, mely értelmében 2022. október 1-jétől a tisztán elektromos meghajtású járművek esetén 3 liter / 100 km ESZ 95 ólmozatlan benzinnek a NAV által közzétett árával meghatározott összeg számolható el. Míg tölthető hibrid járművek esetén a beépített belső égésű motor hengerűrtartalma alapján a kormányrendelet szerint meghatározható üzemanyag fogyasztási norma 70 százaléka elszámolható.

Könnyítések a katából kikerült, átalányadózást választó adózói kör számára

A jövőben bővülnek az átalányadózás választására jogosító feltételek, valamint az átalányadózók járulékbevallási gyakorisága negyedévesre ritkul.

Pontosítják a különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program („KMRP”) szabályait

A KMRP-szervezetekre vonatkozó szabályozás ugyanis lehetővé teszi, hogy a KMRP-résztvevők tagi részesedéseiket egy e célra létrehozott vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelésébe adják. Ilyen esetben a résztvevők nem a KMRP-szervezettől, hanem a vagyonkezelő alapítványtól kapják meg a KMRP keretében részükre járó részvényeket.

Szociális hozzájárulási adó

Magyarországon adóztatható jövedelemrész meghatározása

2022. augusztus 26. után változott a Magyarországon adóztatható jövedelemrész meghatározása. Ha a jövedelem a munkavégzés aránya szerint részben Magyarországon, részben külföldön adóztatható, a járulékalapot és a szociális hozzájárulási adó alapját a magyar és a külföldi munkanapok arányában kell meghatározni szemben a korábbi naptári napos aránnyal.

Külföldi előadóművészek és stábtagok szociális hozzájárulási adó mentessége

Az elfogadott törvény alapján a szociális biztonsági egyezménnyel érintett országból Magyarországra kiküldött és egyszerűsített adózást választó előadóművész és stábtag is mentesülhet a szociális hozzájárulási adó alól. Ez a lehetőség eddig csak az EGT államban biztosított előadóművészek és stábtagok részére volt elérhető. A mentesség feltétele a külföldi állam által kiállított igazolás megléte. A rendelkezés a 2023. január 1-jétől megszerzett jövedelemre alkalmazható.

Egyéb adónemeket érintő változások

Cégautóadó: duplájára nő

Véglegessé válnak a veszélyhelyzet miatt bevezetett magasabb értékek, tartósan kétszeresére nő a cégautók közterhe. A törvényjavaslat a 2022. július 1-től hatályos, az extraprofit adóról szóló rendelet által meghatározott magasabb mértékű cégautóadó mértékeket ültetné át a gépjárműadóról szóló törvénybe. Tehát 2023-ban is annyit kell fizetni a cégautók után, mint amennyit a kormány az extraprofitadós rendeletben az idei második félévére előirányzott. Az alábbi táblázat a járművek teljesítményétől és környezetvédelmi besorolásától függő cégautóadó havi mértékeit mutatja:

Reklámadó: marad a 0 százalékos adókulcs

Izgalmas fejlemény a reklámadó felfüggesztésének további meghosszabbítása 2023. december 31-ig. A reklámadó azon „digitális adók” közé tartozik, melyet a nemzetközi együttműködés keretében hazánknak meg kellett volna szüntetnie, ha az OECD a globális adóreform első pillére keretében kidolgozza a nemzetközi technológiai cégek egységes megadóztatását. Erre azonban eddig nem került sor, helyette a második pillér, azaz a globális minimumadó bevezetésére koncentráltak. A reklámpiaci szereplők fellépése nyomán azonban tekintettel a jelenlegi gazdasági helyzetre, az reklámadó visszavezetésére egy évvel később kerülhet sor.

Extraprofitadó

Bár a kormányzati törekvések korábban az adminisztráció egyszerűsítése felé mutattak, a külső és belső gazdasági hatások miatt új, szektorális extraprofit adók is bevezetésre kerültek 2022 során

Energiaszektort érintő adók

Robin Hood-adó: A kormány adózást érintő, december 7-én a Magyar Közlönyben megjelent rendelete a Robin Hood-adó mértékét átmenetileg 2023. január 1-jétől 41 százalékra emeli. Az energiaellátók jövedelemadójának (köznapi megnevezéssel a Robin Hood-adó) alanya az energiaellátó és a közszolgáltató, ideértve a külföldi vállalatok magyarországi telephelyeit is.

Pénzügyi és biztosítási szektort érintő adók:
– a biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó összeg adókulcsát a legmagasabb bevételi sávban, vagyis ha az ebből származó bevétel meghaladja a 36 milliárd forintot, akkor az eddigi 7 százalékos adómérték közel duplázódik, 12 százalékra;
– a biztosítási szolgáltatás nyújtásából származó, Bizta tv. szerinti biztosítási díjból származó összeg ad;
– egyéb extraprofit adók (légitársaságok hozzájárulása, kiskereskedelmi pótadó, gyógyszerforgalmazók különadója);
– gyógyszergyártók különadója (2022. december 23-án megjelent rendelet).

Illeték-szigorítás a kapcsolt vállalkozások ingatlanügyleteinél

Megszűnik az illetékmentessége az olyan kapcsolt cégek közötti ingatlantranzakcióknak, ahol a vagyonszerző előző évi nettó árbevételének kevesebb mint 50 százaléka származik ingatlanügyletekből. Ugyanakkor illetékmentes lesz a vagyonkezelő alapítvány kedvezményezettként történő vagyonszerzése is, tekintettel arra, hogy az alapítvány a vonatkozó törvényi rendelkezés alapján az általa kezelt vagyon kedvezményezettje is egyben.

Vámigazgatás: pontosítás a vámbírsági eljárásban

A vámigazgatás területén a vámhiányt nem eredményező vámbírság esetében történik pontosítás. A bírság mértékének megállapításához szükséges mérlegelés során a módosítás szerint az érintett gazdálkodó vonatkozásában egy éven belül kell csak vizsgálni a jogsértés gyakoriságát. Pontosításra került a figyelmeztetés, mint szankció alkalmazásának feltétele. Amennyiben az érintett egy éven belül első ízben követi el a jogsértést és a további feltételeknek is megfelel, akkor vele szemben alkalmazható a figyelmeztetés.

Környezetvédelmi termékdíj

A hulladékgazdálkodással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részeként a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosítása is várható.

Amennyiben a tervezetet elfogadják, a módosítások 2023. július 1-jétől változtatják meg a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatban felmerülő kötelezettségek rendszerét, a hulladékról szóló törvényben, valamint a külön kormányrendeletben szabályozásra kerülő kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerrel összefüggésben.

Összességében elmondható, hogy a változások további feladatokat rónak a gazdálkodókra. 2023. július 1-jétől a termékdíj szabályozás az ún. koncessziós hulladékkezelési szabályozásba és a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerbe épül be, ami azt jelenti, hogy a gyártót/kötelezettet terheli a termékdíjköteles termékből keletkezett hulladék hulladékkezelési költsége.

A változással átalakul a termékdíjtételek meghatározása, úgy, hogy bevezetésre kerül az általános termékdíjtétel, melyből levonásra kerül a kiterjesztett gyártói felelősségi díj.

A gazdálkodók adminisztratív kötelezettségei is változnak. Két irányba is teljesíteniük kell a jövőben, tekintve, hogy megmaradnak a termékdíjjal kapcsolatos teendők, másrészt a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerből eredő feladatokat is el kell végezniük.

Globális minimumadó

A globális minimumadó lényege, hogy azon multinacionális vállalatok, melyeknek konszolidált árbevétele meghaladja a 750 millió eurót, és leányvállalatai működnek olyan államban, ahol a TAO kulcs nem éri el a 15 százalékot, többletadót kell fizetniük úgy, hogy összességében a 15 százalékos tényleges adókulcs valósuljon meg.

Az uniós tagállamok vezetői 2022. december 15-én elvi megállapodásra jutottak arról, hogy 2023 végéig az OECD javaslatának megfelelően bevezetik a 15 százalékos globális minimumadót azzal, hogy az Európai Unió Tanácsa hozzájárult, hogy a magyar iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba, Ennek révén a globális minimumadót úgy lehetne alkalmazni itthon, hogy nem kell a jelenlegi társasági adó mértékét emelni. Így a legtöbb érintett adóalany esetén nem fog többletadó kötelezettséget eredményezni Magyarországon a globális minimumadó.