2024.12.04.
Százmilliárd forintos keretösszeggel indul februárban a Demján Sándor Tőkeprogram, amelynek célja a kkv-szektor beruházásainak ösztönzése, a vállalkozások versenyképességének javítása és méretugrásuk elősegítése – jelentette be Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára.
A tőkeprogram a 8 plusz egy pontból álló Demján Sándor Program egyik eleme, amely része a kormány 21 pontos gazdaságfejlesztési akciótervének. Ennek célja, hogy jövőre a 3 százalékos növekedési sáv felett teljesítsen a magyar gazdaság. A Demján Sándor Tőkeprogram egy unikális finanszírozási-támogatási formát jelent, mivel a nagyobb cégek után a kis és közepes vállalkozások előtt is megnyitja a tőkefinanszírozás lehetőségét, hogy bővíthessék vevőkörüket és új beszállítói láncokba kapcsolódhassanak be – sorolta a program előnyeit Szabados Richárd.
A program szakpolitikai kidolgozásában a Nemzeti Tőkeholding Zrt. működött közre, a lebonyolításban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) vesz részt. A következő két hétben a Demján Sándor Program további három elemének részleteit ismertetik.
Katona Bence, a Nemzeti Tőkeholding Zrt. vezérigazgatója elmondta: a kkv-szektorban egyedi tőkefinanszírozási program elindításával gyorsítósávot kívántak biztosítani a cégeknek a méretugráshoz. Példaként hozta fel, hogy a DACH-régióban (Németország, Ausztria, Svájc) lényegesen kevesebb a mikrovállalkozás, de magasabb a kkv-k aránya.
A 100 milliárd forintos összeggel induló tőkeprogram keretében a cégek 100–200 millió forrást igényelhetnek. A program a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) finanszírozásával valósul meg és az MFB jegyzi a befektetési jegyeket, míg az MKIK az alap kezelésérért lesz felelős. A programnak nincs iparági fókusza, de előnyt élveznek a kormány akciótervében megjelölt területek, mint a zöldgazdaság, a digitalizáció, az egészségügy, az oktatás és a fenntartható iparban megvalósított fejlesztések. A finanszírozási körből kizárták az ingatlanvásárlást, ugyanakkor a források telephely korszerűsítésre és bővítésre felhasználhatók.
A beruházási projekteket a szerződéskötéstől számított egy éven belül meg kell valósítani, ez a határidő indokolt esetben további 6 hónappal meghosszabbítható. A kezességelvárások nélkül elérhető tőkefinanszírozás önerőként is szolgálhat a cégek számára hitelfelvételhez más pályázat esetében, így ezzel akár több százmillió forintot is „megmozgathatnak”. Az igénylési folyamat egyszerűsítésére törekedtek, így várhatóan a jóváhagyás átfutási ideje is rövidebb lesz a piaci átlaghoz képest – hangsúlyozta Katona Bence.
Az állami támogatásnak köszönhetően éves 5 százalékos kamat mellett juthatnak forráshoz a vállalatok, amely jóval kedvezőbb a piacon elérhető, minimum 12–14 százalékos hozamelváráshoz képest.
A jogszabályi előírás miatt a tőkealap jelképes, 1 százalékos tulajdonrészt szerez a támogatott vállalkozásokban, amelyhez kontrolljog nem tartozik és bármikor kivásárolható. A tőkeforrás 99 százalékát tulajdonosi kölcsön formájában biztosítják, a bevont tőke visszafizetése a futamidő végén, egy összegben történik.
Balog Ádám, az MKIK alelnöke elmondta: a program hozzájárul a tudásalapú gazdaság erősítéséhez, ami jól illeszkedik az MKIK hosszú távú stratégiájába. A Demján Sándor Tőkeprogram azt a mintegy 8–10 ezer vállalkozást szólíthatja meg, amelyek növekedést vagy felvásárlást terveztek, de alul vannak tőkésítve és úgy érezték, hogy falakba ütköztek.
Véleménye szerint a program elősegítheti a kkv szektor és a tőketulajdonosi oldal együttműködését és támogathatja piaci alapú tőkefinanszírozás bővülését is.
Az MKIK oldalán is megjelent az előregisztrációs lehetőség és a kamara a következő két hónapban tanácsadással, oktatással segíti az érdeklődő cégeket. A pályázati jelentkezést elsősorban a területi kamarákon keresztül várják. (MTI)
