A tárca a gazdálkodók számára önkéntesen vállalható új támogatási formát a legjobb szakmai tudása és elkötelezettsége alapján dolgozta ki olyan, a fenntarthatóbb gazdálkodás irányába mutató programok megvalósítása érdekében, amelyeket az elmúlt időszakban már megtapasztalt környezeti változások egyébként is szükségessé tesznek – mondta Feldman Zsolt az Agroinform.hu-nak az új Agro-ökológiai Programról szóló, több mint 1000 résztvevővel lezajlott online konferenciáján.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese azt emelte ki köszöntőjében, hogy a mostani támogatási reform jóval nagyobb választási lehetőséget biztosít a gazdálkodóknak, így sokkal nagyobb is a saját felelősségük abban, hogy végül milyen támogatásban részesülnek. Ezért arra bíztatta az érintetteket, hogy igyekezzenek minél alaposabban megismerni az új szabályozást, találják meg helyüket, vállalási szintjüket az új Közös Agrárpolitika zöld irányba eltolódó rendszerében. Az új programhoz kapcsolódó adminisztrációs tevékenységek nőnek ugyan, ám a rendszer összetettsége végső soron azt eredményezi, hogy a magyar gazdálkodók összességében az eddiginél nagyobb összegekhez tudnak hozzájutni.

Madarász István, az Agrárminisztérium Támogatáspolitikai Főosztályának osztályvezetője előadásában részletesen bemutatta az Agro-ökológiai program feltételrendszerét. Ez új, tagállami szinten kötelező, de gazdálkodói szinten önkéntes támogatási forma, amelyben a gazdálkodók teljes területükkel vesznek részt, ám az igénylésből kihagyhatók a Natura 2000 gyepek, az 5 hektárnál kisebb szántók és egyéb gyepek, illetve az 1 hektárnál kisebb ültetvények. Ezek után értelemszerűen nem jár a támogatás sem.

A programban a korábbi Agrár-környezetgazdálkodási Programtól eltérően éves kifizetési időszakokban lehet részt venni. Ez azért fontos, mert így a részvétel nem jár több évre szóló elköteleződéssel, a vállalt gyakorlatok évről évre változtathatók. Ez a tény várhatóan megnöveli majd a programban részt vevő szereplők létszámát.

A programban részt vevő gazdálkodók földhasználati kategóriák alapján vállalhatják különféle környezeti előnyökkel járó gyakorlatok megvalósítását, amelyek az értékelés során különböző pontértékekkel bírnak. Szántókon kilenc, ültetvényeken nyolc, míg gyepeken négy gyakorlattal élhetnek a gazdálkodók, melyek mindegyikéről az elektronikus formában benyújtandó Gazdálkodási Naplót is vezetniük kell.

A gyakorlatok között szerepel például a talajtakarás, a terménydiverzifikáció. a méhbarát növényvédelem, talajkondicionálók és mikrobiológiai készítmények használata, forgatás nélküli művelés, illetve a szakaszos vagy pásztoroló legeltetés, a nem öntözött gyepek legalább egyszeri kaszálása. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a részletes feltételeket tartalmazó kapcsolódó jogszabálytervezetek az Agrárminisztérium honlapján már elérhetők.

Dr. Pénzes Éva, a Magyar Talajvédelmi Szövetség ügyvezetője a talajbaktériumok alkalmazásának szerepét emelte ki a talaj termőképességének javításában. Hangsúlyozta, hogy a szövetségnek a Nébihhel közösen végzett kísérletei során növénykultúráktól függően 10-13 százalékos termésátlag-növekedést értek el a talajoltó baktériumok alkalmazásával, a szója esetében ez az érték a 25 százalékot is meghaladta. Az eljárás emellett a termés minőségét is növelte, miközben fokozta az ültetvény szárazságtűrését, növelte a talajban található növényi maradványok bomlási sebességét, visszaszorította a kórokozó gombák szaporodását és a talajszerkezet javításával az üzemanyag-megtakarításhoz is hozzájárult.