Kisebb meglepetésként lehet értékelni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) harmadik negyedéves GDP-adatait: habár a tavalyi év második felében már technikai recesszióban volt a magyar gazdaság, a negyedéves bázisú visszaesés a vártnál mégis kisebb lett. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a Világgazdaságnak elmondta: meg kell várni a részletes adatokat, amelyeket csak márciusban 2-án tesz közzé a KSH, bár az eddigi számok alapján úgy tűnik, hogy az ágazatok többsége válságállónak bizonyult. Mivel az energiaárak jelentős mértékű csökkenésével a kilátások is érezhetően javultak, a szakember nem zárja ki, hogy akár már az év első negyedévében pozitívba forduljon a kibocsátás, és véget érjen a technika értelemben vett recesszió. Eddig ezt későbbre várták az elemzők.

 „Évről évre javul a magyar gazdaság válságállósága” – közölte a Világgazdasággal Perlusz László, a Vállalkozások és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Emlékeztetett rá, hogy a koronavírus-járvány előtt nagyon erős volt a gazdasági növekedés, amikor valamiféle tartalékot tudtak képezni, ezt követően azonban sorba jöttek a válságok – a járvány, a nyersanyaghiány, az energia- és árfolyamválság –, amelyek a hitelkamatlábak ugrásszerű növekedésével együtt próbára tették a vállalatokat. Mindenesetre úgy látja, hogy a cégek válságállósága sokat erősödött az elmúlt időszakban.

Reménykedünk abban, hogy nem lesznek tömeges csődök vagy leépítések. Van rá esély

– hangsúlyozta Perlusz, hozzátéve, hogy az VOSZ munkaerőpiaci szakértői is úgy látják, 4-5 százaléknál nem lesz nagyobb a munkanélküliségi ráta. A recesszió szerinte elkerülhető, viszont hangsúlyozta: arra is kell odafigyelni, hogy a gazdaság dualitása ne fokozódjon. Néhány nagyvállalat beruházása fogja húzni a GDP-t, miközben a hazai, 500-600 ezer működő vállalkozás, különösen a kkv-szektor számára még mindig rengeteg bizonytalanságot tartogat az idei év.

A VOSZ főtitkára arra a kérdésre, hogy érzik-e a vállalatok a csökkenő energiaárakat, a következőket mondta: „Mivel néhány hónappal korábban kötötték meg például a gázárszerződéseket, amelyek között fix és mozgó áras egyaránt van, egyelőre nincs ezzel kapcsolatban visszajelzés.”

Perlusz László kitért az inflációra is, úgy véli, a vállalatok addig mennek el az áremelésekben, ameddig a kereslet lehetővé teszi. Míg tavaly év elején a lakosságnak fizetett jövedelmi transzferek a keresletet is húzták, addig erre idén nem lehet számítani. Így márciustól lassan elkezdhet csökkenni az infláció, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy ágazati különadót ezúttal nem kapnak nyakukba a vállalatok. Mindenesetre arra számít, hogy a tavalyi év tükörképe lehet idén az infláció változása, tehát az év végére „bőven 10 százalék alá” eshet. 

A VOSZ főtitkára a jövő évi kilátásokkal kapcsolatban jelezte, hogy nagyon sok minden függ az energiaárak alakulásától: 

Lehet még egy nehéz telünk, de ha az elkerülhető, akkor 2024-ben tovább normalizálódhat a helyzet, így a nulla és1 százalék közötti növekedésből 3–4 százalék közötti GDP-bővülés is összejöhet.