A kereskedelem meghatározó alakja, Demján Sándor úgy összegezte a szektor filozófiáját, hogy a „feladatunk, hogy a kereskedelem működjön” hangzott el november 7-én az Európai Kereskedelem Napján.

 Krisán László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetség Kereskedelmi tagozatának elnöke arra is kitért, hogy a kereskedelemben jelenleg 550 ezer ember dolgozik, a forgalom mintegy 46 százaléka élelmiszer, 36 százaléka más termék. A boltok száma 3-4 óva folyamatosan csökken, az év elején ez nem volt jelentős, azonban várhatóan az év végig 100 ezer vagy 100 ezer alatt lesz a számuk. Azzal is számolni kell, hogy 35 százalék fölöttire prognosztizálják az élelmiszer-áremelést. A kereskedők karácsonykor nagy rohamra számítanak, aztán a január-február komoly megtorpanást hoz majd.

 Azt is elmondta, hogy a mostani időszakban az energiahatékonysági beruházásokra kell fókuszálni. Az online kereskedelem a kovid idején tarolt, most ugyan visszaesett, de teljesen nyilvánvaló, hogy ez a jövő útja. A digitalizációra kell átállniuk a szektor tagjainak. A munkaerőre szükség van, és a munkát támogató, automatizációt, robotizációt kell fejleszteni.

 Az ársapkárol az elnöknek az volt a véleménye, hogy ezt lehetőleg egy lépcsőben kell kivezetni, mert ezzel nem tud egészséges, piaci struktúra fennmaradni.

 A fogyasztásnál megindult a lefelé vásárlás, a vásárlók az akciós, olcsó termékeket keresik a boltokban. Ez nem megfordítható trend, az emberek azt fogják vásárolni, amit ki tudnak fizetni.

 Nagy István agrárminiszer szerint zavartalan az ellátás Magyarországon. A tárcavezető azt is elmondta, hogy a termőföldtől az asztalig az Agrárminisztériumban összpontosul minden. A vásárlók tudatosabbak lettek, és a hazai árut keresik.

 A magyarországi lakosok 2020-ban naponta és fejenként 3200-3600 forintot hagytak a boltokban.  Ennek a forgalomnak a lebonyolításában 2021-ben 105 ezer vállalkozás 112 ezer üzlete vett részt.

 Az előadások utáni fórumbeszélgetésen elhangzott, hogy az energiaköltségeket LED-ek beépítésével, világítás-korszerűsítéssel, energiahatékonysági beruházásokkal lehet csökkenteni. Azonban nagyon sok kis- és közepes vállalkozás nem foglalkozott ezzel a kérdéssel idejekorán. Neubauer Eszter, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint több százezres vállalkozói réteg most szembesül ezzel. Véleménye szerint az energiapiac változásával párhuzamosan várhatóan 60-70 ezer vállalkozás fog kiesni rendszerből. A főtitkár azt is elmondta, hogy a kereskedők józan paraszti ésszel eldöntik, hogy nekik kell vagy nem kell támogatás az energetikai beruházásokhoz.

 „Aki lemarad ezekről a lehetőségekről, az nagy valószínűséggel inkább be fog zárni, mint hogy a zsebébe nyúljon.”

 Heiszler Gabriella, a SPAR elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy a személyi bérek után az energia megfizetése lesz az áruházlánc két legnagyobb költsége jövőre. A korábban felújított üzleteik korszerűek, ugyanakkor van egy csomó olyan boltjuk is, aminek a fejlesztéséhez nem tudtak hozzákezdeni. A nagyvállalatok nem kaphatnak energiatámogatást, a plázastop miatt pedig nem tudják modernizálni az üzleteiket sem.

 „Ha az állam segítséget nem ad, akkor legalább ne gátoljanak minket.”

 A SPAR-vezető azt is hozzátette, hogy az energiafelhasználást euróban és forgalomra figyelik. Azt látják, hogy a helyben készített, előkészített, félkész ételekre nőtt meg az igény. „Nem mondhatjuk, hogy lekapcsoljuk a kemencét, hogy ne süssön péksüteményt. A kis pékségek pedig már nincsenek, ezért már behozni sem tudnánk kenyeret, pékárukat.”

 Coop-lánc sem most kezdett el foglalkozni az energiaköltségeket csökkentő beruházásokkal. Tóth Géza vezérigazgató elmondta, hogy a LED-es világításra váltottak, korszerű hűtőpultjaik vannak, 450 helyen építettek ki napelemes rendszert, és még bővítik ezt.

 Ha egy boltban optimálisan elvégezték a lehetséges zöldberuházásokat, beállították a hűtőajtókat, LED-es világítást alkalmaznak, jelentős költségcsökkentés érhető el.

 Azt is hozzátette, hogy a franchise partnereknek segítenek az energiabeszerzésben. Náluk várhatóan a legnagyobb költséget az energiaköltség teszi majd ki jövőre.

 Az sem mindegy honnan származnak a termékek a Coop-üzletek esetében. Ha közeli helyekről hozzák be, akkor kisebb az ökológiai lábnyoma a beszerzésnek. Arra is odafigyelnek, hogy visszagyűjtsék a használt olajat, és a vásárlókat is próbálják erre ösztönözni, például a kuponokkal.

 A nagyobb bevásárlóközpontokban a közös helyiségek a teljes hasznos terület 20-30 százalékát teszik ki, a többi rész energiaköltsége a bérlőket terheli, akiknek zöme elvégezte az energiaköltségek lefaragására irányuló beruházásait – mondta Berendi András, a Roland Divatház Zrt. vezérigazgatója.

A vásárlási szokásokról a hozzászólásokból kiderült, hogy az impulzusvásárlásnak befellegzett, nagyon sok, például ruházati áru nincs készleten, berendelik inkább a boltokba pár napon belül a terméket a vásárlóknak. Egyébként idén nyár óta csökkennek a termékkategóriák, mivel rapid váltás volt a fogyasztói szokásokban, és inkább már az olcsóbb, sajátmárkás termékeket keresik a vevők. 

 A volumencsökkenés termékkategóriánként változik, de a tendencia csak rosszabb lesz. Ezt a kereskedők megpróbálják akciókkal ellensúlyozni, de ez várhatóan nem ad majd hathatós megoldást.