2022.07.13.
Július 11-én nyújtották be a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvényjavaslatot, amit az országgyűlés július 12-én el is fogadott, így drasztikusan csökken a kedvezményes adónemre jogosult vállalkozók száma. Az új törvényhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat és gyakorlati szempontokat Gyányi Tamás, a WTS Klient szakértője foglalta össze.
Miben különbözik az új szabályozás a jelenlegi, megszokott adózási formától?
A kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) annak idején a kisvállalati adózói kör adózásának egyszerűsítése érdekében vezették be, az adónem alanya az az egyéni vállalkozó, egyéni cég, ügyvédi iroda, valamint a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és betéti társaság lehetett, aki ezt a választását bejelentette az állami adóhatósághoz, és vele szemben a törvényben nevesített kizáró okok nem álltak fenn. A KATA vonzereje mindig is annak egyszerűségében és kedvező adózásában rejlett. Az új szabályozás szerint ezek az előnyök megmaradnának; az új törvény célja, hogy az adónem elsősorban a ténylegesen is vállalkozási tevékenységet folytató legkisebb adóalanyok számára legyen vonzó adózási alternatíva.
Röviden és tömören: a jövőben csak azok alkalmazhatják ezt az adózási módot, akik a lakosság részére vagy saját szolgáltatást nyújtanak (kivéve a taxis személyszállítási szolgáltatást), vagy terméket értékesítenek, és az egyéni vállalkozói körbe tartoznak. Tehát ha összehasonlítjuk a két időszakot, két fontos és fundamentális változást láthatunk. Az egyik, hogy csak egyéni vállalkozásként lehet a különleges adózási lehetőséget választani, például Bt-ként nem. A másik pedig, hogy kizárólag lakossági ügyfelek felé lehet nyújtani a szolgáltatásokat, vagy adott esetben terméket eladni.
Az adó választására az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó jogosult, amennyiben megfelel a törvény főfoglalkozású kritériumának, továbbá, ha az adóalanyiság választását az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti. Az adóalanyiság a bejelentést követő hónap első napjával jön létre. A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó a bejelentkezéssel egyidejűleg választhatja az adóalanyiságot. Nem választhatja ugyanakkor az adóalanyiságot az az egyéni vállalkozó, aki ingatlan bérbeadási, üzemeltetési tevékenységet végez, illetve akinek az adószámát a bejelentés évében vagy az azt megelőző 12 hónapban az állami adó- és vámhatóság törölte, vagy törlés hatálya alatt áll.
Az évi 12 milliós keretösszeg (amely az áfatörvény szerinti alanyi adómentes határral is összhangban volt) évi 18 millió forintra emelkedik. Eddig az összegig a tételes adó megfizetésével teljesíthető az adókötelezettség, ugyanakkor a meghaladó bevételrész után 40 százalékos különadót kell fizetni.
A tételes adó mértéke havonta 50 ezer forint.
Mikortól hatályosak a változások, van-e lehetőség az adózási módot érintő döntések halasztására?
A törvény rendelkezései a bejelentkezésre vonatkozó szabályok kivételével 2022. szeptember 1-jén lépnek hatályba. Az új adónem hatálya alá való bejelentkezés 2022. augusztus 1-jétől lehetséges. A kisadózói adóalanyiság bejelentésére vonatkozóan 2022. szeptember 25-éig megtett nyilatkozat alapján az adóalanyiság 2022. szeptember 1-jétől jön létre. A kisadózói adóalanyiság választására nem jogosult, 2022. augusztus 31-én a kisadózó vállalkozások tételes adóját alkalmazó egyéni vállalkozók az Szja törvény szerinti egyéni vállalkozókra vonatkozó átalányadózás választását a 2022. évre vonatkozóan 2022. október 31-éig jelenthetik be az állami adó-és vámhatóság által a honlapján 2022. augusztus 15-éig közzétett formában és módon.
„Célszerűnek tartanánk egy olyan NAV tájékoztató kiadását a közeljövőben, amely az érintett felek kötelezettségeit és lehetőségeit foglalja össze az előttünk álló rövid időben” – tette hozzá Gyányi Tamás, a WTS Klient szakértője.
Mire kell felkészülniük az érintetteknek?
A kata egyszerű adminisztrációja csak az előbb említett szűkebb kör számára lesz elérhető. E szerint a tételes adófizetési kötelezettséghez adóbevallási kötelezettség továbbra sem kapcsolódik (de bevételi nyilvántartás vezetésére kötelesek). A kisadózó az adóévet követő év február 25-éig kizárólag az adóévben megszerzett bevételéről köteles nyilatkozni azzal, hogy amennyiben a keretösszeg túllépése miatt különadó megfizetésére is köteles, azt is eddig az időpontig köteles megállapítani, bevallani és megfizetni. Azon adóalanyok, akik nem egyéni vállalkozók, vagy nem kizárólag a lakosság, azaz magánszemélyek felé értékesítenek, át kell gondolni a működési kereteiket, és egy megnövekedett adminisztrációval is számolniuk kell.
A WTS Klient ügyfélkörében található nagyobb cégek esetében is előfordul, hogy vannak kata adóalanynak minősülő beszállítók, akik a kedvező adózási módszert választották (ilyenek lehettek például eddig a több cég felé is nyelvoktatást nyújtó magánszemélyek, fordítók, egyéb olyan marginális szolgáltatás nyújtó vállalkozók, akik a színlelt munkaviszonytól nagyon távol álltak, és valóban önálló vállalkozóként végezték a tevékenyégüket akár magánszemélyek, akár cégek felé). Fontos megjegyezni, hogy a megfelelő minősítő jegyek teljesítése esetén pedig a munkaviszonnyá történő átminősítés is nehézkesebb volt egy NAV ellenőrzés esetében a kata korábbi szabályai alapján.
Azok a vállalkozók, akik nem csak a lakosság felé nyújtottak szolgáltatást, vagy értékesítettek terméket, a vállalati oldal felé történő tevékenység miatt az említett határidő után már kata adóalanyként nem végezhetnek tevékenységet, azaz a két különböző kör felé irányuló szolgáltatások miatt egy másik vállalkozási/adózási formát is ki kell alakítaniuk. A változások előtt például egy Bt is választhatta ezt az egyszerű adózási módot. A jövőben a vállalati kör felé szolgáltatásokat nyújtó cégeknek a kettős könyvvitel szabályai szerint kell majd vezetniük a nyilvántartásaikat, és a számviteli törvény bonyolultsága miatt minden valószínűség szerint könyvelőt kell majd megbízniuk. Ezen felül a társasági adó alá történő áttéréssel akár speciális, a figyelembe vehető bevételekkel és költségekkel összefüggő adóalap-módosító tételekkel is számolniuk kell. A kata esetében az átalányadózás miatt a költségek „gyűjtésére”, költségelszámolásra nem volt lehetőség, az új adózási formákra áttérő vállalkozóknak azonban ezeket is számba kell majd venni.
