Milyen esetekben vehető igénybe az egyszerűsített foglalkoztatás?

Az egyszerűsített foglalkoztatás (röviden: EFO) egy kevesebb adminisztrációs teherrel járó munkaviszony. Az általános szabályoktól eltérő előírásait külön törvény szabályozza.

Egyszerűsített foglalkoztatás keretében mezőgazdasági munkára, turisztikai idénymunkára, továbbá alkalmi munkára lehet munkaviszonyt létesíteni a jogszabály által szabott, elsősorban időbeli és létszámbeli keretek között.

Az EFO törvény alapján alkalmi munkának a – munkáltató és a munkavállaló között létesített olyan, határozott időre szóló munkaviszony minősül, amely
– összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napra, és
– egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napra, és
– egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napra létesül.

A mezőgazdasági és/vagy turisztikai idénymunkára létesült határozott idejű munkaviszonyok időtartama egy naptári éven belül nem haladhatja meg a 120 napot.

Az egyszerűsített foglalkoztatással alkalmazható munkavállalók létszáma a munkáltató által rendes munkaviszonyban foglalkoztatottak számától függ. Így például, ha a munkáltató nem alkalmaz egyetlen főállású munkavállalót sem, akkor egy naptári napon legfeljebb 1 munkavállalót foglalkoztathat egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Amennyiben a rendes munkaviszonyban foglalkoztatottak létszáma 1-5 fő, akkor egy naptári napon legfeljebb 2 munkavállalót lehet EFO-val foglalkoztatni. A foglalkoztatottak létszámát az átlagos statisztikai létszám alapul vételével kell megállapítani.

A munkaviszony létrehozása egyszerűsített foglalkoztatásnál

Egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony esetén, a munkaviszony általános szabályaitól eltérően, a munkaviszony nem a munkaszerződés megkötésével és írásba foglalásával jön létre. EFO esetén a munkaviszony az adóhatósághoz történő bejelentéssel jön létre, amelyet a munkáltató köteles teljesíteni. A bejelentést legkésőbb a munkavégzés megkezdése előtt kell megtenni, elektronikus úton vagy telefonon.

Ez természetesen nem zárja ki, hogy a felek egyszerűsített foglalkoztatás esetén is munkaszerződést kössenek.

Amennyiben a munkáltató nem köteles elektronikus kapcsolattartásra (pl. természetes személy), akkor az EFO törvény mellékletében található egyszerűsített munkaszerződéssel is létrejöhet az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony. A bejelentési kötelezettséget viszont ebben az esetben is teljesíteni kell.

Munkabér egyszerűsített foglalkoztatás esetén

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a kötelező legkisebb munkabérnél (minimálbérnél), ill. garantált bérminimumnál alacsonyabb munkabér is adható.

Egyszerűsített foglalkoztatásnál szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén legalább a mindenkori minimálbér 85 százalékát köteles a munkáltató alapbérként vagy teljesítménybérként megfizetni. Szakképzettséget igénylő munkakör esetén pedig legalább a garantált bérminimum 87 százalékát kell fizetni alapbérként, illetve teljesítménybérként. Órabérben való foglalkoztatás esetén a fizetés összege minimálbér esetén 1134 forint/óra, garantált bérminimum esetén 1483 forint/óra.

A bérpótlékokra vonatkozó munkajogi előírások az egyszerűsített foglalkoztatásra is érvényesek. Ezért például a rendkívüli munkavégzésért (túlóráért) vagy az éjszakai munkavégzésért járó bérpótlék ebben az esetben is megilleti a munkavállalót.

Adófizetés, társadalombiztosítás

Az egyszerűsített foglakoztatás után a munkáltatói közteherfizetés is egyszerűsítetten történik és a fizetendő közterhek is kedvezőbbek a rendes munkaviszonynál.

A munkáltató által fizetendő közteher a minimálbér adott hónap elején érvényes összegéhez kötött. Ezt munkavállalónként, a napi bejelentés után kell megfizetni:
– mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a minimálbér 0,5 százaléka (jelenleg 1200 forint/fő/nap),
– alkalmi munka esetén a minimálbér 1 százaléka (jelenleg 2300 forint/fő/nap),
– filmipari statiszta esetén a minimálbér 3 százaléka (jelenleg 7000 Ft/fő/nap).

A munkavállaló az egyszerűsített foglalkoztatás alapján kapott munkabére után nem fizet társadalombiztosítási járulékot. Ezen felül az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem mentes a személyi jövedelemadó alól is, amennyiben e jövedelem nem magasabb, mint a napi minimálbér, illetőleg garantált bérminimum 130 százaléka. A mentesített keretösszeg feletti jövedelem után viszont a munkavállalónak szja-t kell bevallani és befizetni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás nem hoz létre biztosítotti jogviszonyt, így a munkavállalót nem jogosítja például táppénzre. A munkavállaló ilyenkor csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.