2025.06.18.

Áprilisban drasztikusan, több mint 30 ezer fővel csökkent a dolgozók száma a KSH adatai szerint. A szenvedő iparágak elkezdték leépíteni az alkalmazottakat, sokszor pitiáner indokokkal. A nyugdíjba vonulók és a távozók helyére pedig nem vesznek fel újakat.
A gazdaság stagnálása eddig nem éreztette hatásait a foglalkoztatottsági statisztikákban, ez a tendencia azonban idén tavasszal felborult, egyik hónapról a másikra 30 ezer dolgozó tűnt el. A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán arról beszélt, hogy tavaly átlagosan 10 százalékkal csökkentették a létszámot azok a cégek, ahol jelen vannak.
Először elküldik a bérelt munkaerőt. Másodszor nem hosszabbítják meg a határozott idejű dolgozók szerződéseit. Harmadszor jön az, hogy elkezdik apróságokért kirúgni a határozatlan idejű szerződéssel dolgozókat
– mondta a Vasas alelnöke.
A szakszervezet egyébként főképp gépipari, járműipari, fémipari cégeknél van jelen, amelyek László Zoltán szerint „évek óta lejtmenetben vannak”. Az érdekképviselet vezető tisztviselője azt is elmondta, hogy
a legextrémebb eset az volt, amikor az egyik cégnél a vezetők azt nézték, hogy a gyárkapun kilépve melyik dolgozó gyújt rá cigarettára. Akik még a parkolóban rágyújtottak, azokat másnap arra hivatkozva rúgták ki, hogy a parkoló is a gyár területéhez tartozik, márpedig cigarettázni a gyár teljes területén csak a dohányzásra kijelölt helyeken szabad. A parkoló pedig nem dohányzásra kijelölt hely
– részletezte az egyik ilyen esetet a Telexnek. De megemlítette, hogy rúgtak már ki azért is dolgozót, mert nem fért el a menzán, később tudott elkezdeni enni, és ezért pár percet késett. A munkaadói oldalról azonban nem feltétlenül ilyen jelentések érkeztek. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke úgy látja, hogy csak az akkumulátorgyártásban zajlanak leépítések. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a többi iparágban inkább foggal körömmel ragaszkodnak a dolgozókhoz, mert a Covid-leépítések után minden cég megtanulta, hogy az elküldöttek helyére nagyon nehéz újakat találni. Közben reménykednek abban, hogy a gazdaság beindul.
Ezért nem látszott a kockázat eddig
A Telex elemzése szerint az elküldésekről, leépítésekről szóló hírek azért nem tűntek sokáig komolynak, mert ez a KSH foglalkoztatási statisztikáiban nem látszódott, ez pedig azért lehetett így, mert magyarországi munkaerő-hiány miatt a munkakeresőket gyorsan felszívták más cégek, iparágak. Most a leépítések beindulásával azonban a helyzet megváltozott.
A foglalkoztatottság hirtelen csökkenését az is okozza, hogy elkezdett egy nagyon népes generációt nyugdíjba menni – az 1955 és 1960 körül születettek. A lapnak nyilatkozó szakértők pedig hangsúlyozták, hogy a cégek nem keresnek a nyugdíjba vonulók, és a távozók helyére új munkaerőt.
VIROVÁCZ PÉTER, AZ ING BANK VEZETŐ ELEMZŐJE SZERINT EZ MIATT KÖNNYEN KIALAKULHAT EGY SPIRÁL.
Szerinte a hosszú ideje tartó, de az elmúlt hónapokban felgyorsult csendes leépítések előbb-utóbb a társadalom nagy részéhez elérnek, vagy úgy, hogy a munkahelyükön több feladat hárul rájuk, vagy úgy, hogy egy ismerősüknek vagy rokonuknak megszűnik az állása. Az elemző szerint egy ilyen helyzetben az emberek többsége visszafogja a költéseit, elhalaszt minden olyan kiadást, ami nem sürgős, és sokan takarékoskodni kezdenek arra az esetre, ha az ő állásukat is leépítés fenyegetné. Ez miatt a cégekhez még kevesebb pénz folyhat be, és még több dolgozót kell elküldeniük.
FIGYELMEZTETETT, HOGY A CÉGEK EGYSZER BE FOGJÁK DOBNI A TÖRÖLKÖZŐT VALAMILYEN ÁLLAMI MENTŐÖV NÉLKÜL.
„Azt a helyzetet, amiben a cégek a növekedés hiánya és a rossz kilátások ellenére munkaerőt tartalékolnak, nehéz hosszú távon fenntartani. Ennek egyszer vége lesz. Az egyik lehetőség, hogy beindul a gazdaság, a cégek újra toborozni kezdenek, és elindul a fogyasztás is. A második lehetőség, hogy a cégek nem bírják tovább a munkaerő-tartalékolást, elkezdenek a korábbinál is több dolgozót leépíteni, amitől tovább romlik a lakosság hangulata és még kevesebbet fognak vásárolni az emberek. Ez rossz esetben akár egy új recesszióhoz is vezethet” – mondta a szakértő.