VOSZ Borsod - KAVOSZ hitelek

Dr. Skorán Ottót a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) tisztújító küldöttgyűlésén az Egészségügyi Tagozat elnökének választották 2026. május 28-án. A magán egészségügy helyzetéről, a wellbeing fontosságáról, a digitalizációs robbanásról és a „100 nap – 100 vállalkozás” programról is kérdeztük.

– A VOSZ az építkezés, megújulás terén sikeres öt évet zárt. Az Egészségügyi Tagozat munkáját hogyan értékeli?

– Az Egészségügyi Tagozat az elmúlt időszakban jelentős fejlődésen ment keresztül. Sikerült olyan szakmai közösséget kialakítani, amelyben a járóbeteg-ellátás, a fekvőbeteg-ellátás, az egészségügyi innováció, az informatika, a diagnosztika, az orvostechnika és az alapellátás képviselői egy asztalhoz ültek. Különösen fontosnak tartom, hogy a tagozat mára nem csupán a magánegészségügyi szolgáltatók legjelentősebb fórumává vált hazánkban, hanem olyan szakmai műhely alakult ki, amely képes az egész egészségügyi rendszer működésével kapcsolatos javaslatokat megfogalmazni. A következő időszakban ezt a szakmai súlyt szeretnénk tovább erősíteni.

– Mi az, amin változtatni, módosítani kellene, melyek a Tagozat célkitűzései a következő öt évre?

– A legfontosabb célunk, hogy a VOSZ Egészségügyi Tagozat az egészségügyi szakpolitika egyik meghatározó szakmai partnerévé váljon. Szeretnénk létrehozni egy magas szintű szakértői háttérműhelyt, amelyben az egészségügyi szolgáltatók, szakmai szervezetek, innovációs szereplők, digitális egészségügyi fejlesztők és vállalati döntéshozók együtt dolgoznak ki javaslatokat. Hiszünk abban, hogy Magyarországon egy egészségügy van. Ennek a szektornak az állami és magán szereplői együtt tudnak hozzájárulni egy korszerű, fenntartható és betegközpontú rendszer kialakításához.

– Milyen kapcsolatot kívánnak építeni az új egészségügyi kormányzattal? Mikorra tervezik a kapcsolatfelvételt?

– A kapcsolatfelvételt természetesen az új kormányzati struktúra kialakulása után szeretnénk hivatalosan is kezdeményezni. A VOSZ Egészségügyi Tagozat konstruktív szakmai partner kíván lenni, kritika esetén pedig minden alkalommal megoldási javaslatokat is le szeretnénk tenni az asztalra. A tagozat mögött jelentős egészségügyi szakmai tudás és több mint 25 ezer vállalkozást képviselő szervezet áll. Úgy gondoljuk, hogy ez a tudásbázis érdemben segítheti a döntéshozókat az egészségügyi stratégia alakításában.

– Várható, hogy a magánellátás valamelyest háttérbe szorul, míg az állami egészségügyet felpumpálja az új kormány?

– Nem tartom helyesnek az állami és a magánegészségügy szembeállítását. A kérdés nem az, hogy melyik rendszer erősödik, hanem az, hogy hogyan tudnak együttműködni a betegek érdekében. A magánegészségügy az elmúlt években jelentős beruházásokat hajtott végre, modern infrastruktúrát épített ki, innovatív technológiákat vezetett be, és komoly kapacitásokat hozott létre. Ezek olyan nemzeti erőforrások, amelyekre érdemes támaszkodni a jövő egészségügyi rendszerének kialakításakor. A magyar egészségügy csak együtt – állami- és magán ellátás – tud erős lenni! Mi az együttműködésben és az integrációban hiszünk.

– Milyen pluszt nyújt a VOSZ Egészségügyi Tagozat a tagjainak, és milyen szolgáltatásokat tud kínálni az általános tagoknak?

– A legfontosabb érték a tudásmegosztás és az érdekképviselet. Emellett szeretnénk a vállalkozások számára gyakorlati egészségprogramokat kialakítani. Ide tartozhatnak a szűrőprogramok, prevenciós csomagok, egészségkockázat-felmérések, wellbeing programok és digitális egészségügyi szolgáltatások. A cél az, hogy a vállalkozások számára az egészség ne költségként, hanem befektetésként jelenjen meg.

– A vállalkozásoknál mekkora figyelmet fordítanak a munkavállalók egészségére és a wellbeingre? Esetleg készül a VOSZ valamilyen állapotfelmérésre ezen a területen?

– A szemlélet folyamatosan változik, jellemzően javul. Egyre több vállalat ismeri fel, hogy a munkavállalók egészsége közvetlenül hat a termelékenységre, a fluktuációra és a versenyképességre. A wellbeing ma már nem első sorban HR-, hanem gazdasági kérdés. A VOSZ számára kiemelten fontos terület lehet egy országos vállalati egészségfelmérés elindítása, amely pontos képet adhat arról, hogy a magyar vállalkozások milyen egészségügyi és prevenciós szolgáltatásokat biztosítanak munkavállalóik számára.

– Hol tart az egészségügy digitalizációja, mekkora forrásra lenne szükség a fejlesztésekre a közeljövőben?

– Az elmúlt évek egyik legjelentősebb eredménye az EESZT létrejötte volt, amely stabil alapot teremtett a magyar egészségügy digitális átalakulásához. Erre a rendszerre a következő években már valódi digitális egészségügyi szolgáltatások épülhetnek. A digitalizáció ma már nem elsősorban informatikai kérdés, hanem egészségpolitikai és szervezési feladat. Az a cél, hogy az egészségügyi adatok a megfelelő időben, a megfelelő helyen és a megfelelő szakember számára rendelkezésre álljanak, ezzel javítva a betegellátás minőségét és hatékonyságát – állami és magánszolgáltatóknál egyaránt. A következő időszak meghatározó területe lehet a telemedicina, a mesterséges intelligencia alapú döntéstámogatás, a betegutak digitális támogatása, valamint az adatvezérelt egészségügyi menedzsment. Ezek nemcsak a szolgáltatók működését tehetik hatékonyabbá, hanem a betegek számára is gyorsabb és jobb ellátást eredményezhetnek. Ezzel párhuzamosan új lehetőségeket nyit meg az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) kialakulása is. A következő években az európai egészségügyi rendszerek egyre szorosabban kapcsolódhatnak egymáshoz, ami javíthatja a határokon átnyúló ellátást, és jelentős lendületet adhat a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységeknek is. Fontosnak tartjuk, hogy a magyar egészségügyi szolgáltatók – legyenek állami vagy magánszereplők – felkészülten kapcsolódjanak be ebbe a folyamatba. A fejlesztések természetesen további jelentős forrásokat igényelnek, de legalább ilyen fontos a meglévő rendszerek összehangolása és a rendelkezésre álló források hatékony felhasználása. A VOSZ álláspontja szerint a digitalizációra fordított beruházások nem költséget, hanem hosszú távon megtérülő befektetést jelentenek, hiszen hozzájárulnak az egészségügyi rendszer hatékonyságának, átláthatóságának és fenntarthatóságának javításához. A javuló egészségügyi rendszer hozzájárul az emberek egészségi állapotának javulásához, az egészségben eltöltött évek számának növekedéséhez, ezzel stratégiai támasza az ország versenyképességének.

– A VOSZ új elnöksége meghirdette a „100 nap – 100 vállalkozás” programot. Ebben az Egészségügyi Tagozatnak is lesz feladata?

– Mindenképpen. Ez kiváló lehetőség arra, hogy közvetlenül megismerjük a vállalkozások egészséggel kapcsolatos kihívásait és igényeit. Szeretnénk azt is megmutatni, hogy az egészség nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági és versenyképességi kérdés is. A vállalkozások visszajelzései alapján olyan programokat lehet kialakítani, amelyek valódi segítséget nyújtanak számukra, munkatársaik megtartásában, egészségük biztosításában és lojalitásuk fokozásában is.

– Marad a Tagozaton belül a hat szekció? Ön az Egészségügyi Innováció és Informatika Szekció elnökeként is tovább dolgozik?

– A jelenlegi szekcióstruktúra jól lefedi az egészségügyi ágazat legfontosabb területeit, ezért a működés fenntartását indokoltnak látom. Az Egészségügyi Innováció és Informatika Szekció munkája különösen felértékelődik a következő években, hiszen a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és az innovatív egészségügyi technológiák alapvetően alakítják át az ellátást. A magam részéről továbbra is szeretnék aktívan részt venni ebben a munkában, és hozzájárulni ahhoz, hogy Magyarország ezen a területen is a régió egyik meghatározó szereplője legyen.

Semmelweistől Szent Magdolnáig

Dr. Skorán Ottó, a Szent Magdolna Magánkórház belgyógyász szakorvosa, a kórház non-operatív mátrix osztályának osztályvezető orvosigazgatója.

Az orvosi diplomáját 1993-ban szerezte meg a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Belgyógyászat szakvizsgáját a budapesti Országos Kardiológiai Intézetben tette le, ahol orvosként és kutatóként is tevékenykedett. Kardiológiai ösztöndíjasként 1996-ban dolgozott a Pármai Egyetemen. Szakmai munkáját széles körű tudományos és szakmai közéleti tevékenység is támogatja: 1991 óta publikál magyar és angol nyelven, főként klinikai vizsgálatok és kardiológiai témák kapcsán Több hazai és nemzetközi szakmai szervezet aktív tagja, illetve vezető tisztségviselője. Az elmúlt három évtizedben a klinikai betegellátás mellett egészségügyi fejlesztési, innovációs és vezetői feladatokat látott el. Munkája során összekapcsolódott a betegellátás, a klinikai kutatás, a gyógyszeripari innováció és az egészségügyi szervezés, amely tapasztalatot jelenleg az integrált betegellátási modellek, a digitális egészségügy és az egészségügyi innováció területén hasznosítja.