Az érdekképviseletek hosszú és bonyolult tárgyalásokra számítanak, hiszen óriási átalakulásokon mehet keresztül a magyar bérrendszer. A következő években kifejezetten jelentősen nőne a legkisebb bér Magyarországon a kormányzati jelzések alapján. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy a minimálbérnek el kellene érnie az átlagbér 50%-át, Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig azt mondta, akár egy három éves egyezség is létrejöhetne a munkavállalók és a munkaadók között, ami lehetővé tenné a minimálbér gyors és radikális emelését. Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője mindeközben arra utalt, hogy a béralkuval összeolvadhat a minimálbér és a garantált bérminimum.

Az EU-s irányelv szerint az egyik út valóban az, hogy a minimálbér érje el az átlag 50%-át, de az uniónak megfelelő az is, ha a mediánbér 60%-a lesz a legkisebb fizetés. Ráadásul ezek az értékek nem kőbe vésettek az irányelv szerint. A Portfolio számításai szerint ezzel a minimálbér néhány év alatt 400 ezer forintra nőhet, ami egybevág Czomba Sándor, foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szavaival. Czomba úgy látja, hogy 140 ezer forinttal nőhet a minimálbér 3 év alatt.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a Portfolio-nak azt mondta, egy többéves bérmegállapodásnak az a feltétele, hogy elég jól lássák a következő évek gazdasági folyamatait, de most nem ez a helyzet. "Nagyon szigorú feltételeket kellene meghatározni a következő évekre az infláció, illetve a gazdasági termelékenységnövekedés tekintetében. Ha ezek teljesülnek, akkor érvénybe léphet a megállapodás minden évben, ha viszont nem, akkor újra kéne tárgyalni. Ez adna fedezetet a béremelésekre az alacsonyabb fizetések növekedésénél is" – mondta Rolek Ferenc. "Sajnos, az utóbbi évben inkább stagnál a gazdaság. Évi 3-4 százalékos javulásra lenne szükség a termelékenységben, és körülbelül ilyen mértékű inflációra, hogy egy 3 éves bérmegállapodást alá tudjanak írni a munkáltatók. Ezt teremthetne fedezetet" - tette hozzá.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Portfolio megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy látnak esélyt arra, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum 2-3 éven belül összeolvadjon, a jövőbeni átlagbér 50 százalékának mértéke szerint. "Azt szeretnénk elérni, hogy ezzel párhuzamosan alakítsuk ki az ágazati-szakmai rendszerekben foglalt ágazati-szakmai bértarifákat, amelyekben rögzítenénk a szakmai bérminimumokat, mint ahogy ez a nyugati gazdaságokban általában működik” – érvelt egy másik fontos szempont mellett Palkovics Imre.

Más szóval, nem a mostanihoz hasonló bérrendszerben gondolkodnak, hanem az egyes gazdasági ágazatokban eltérő bérekben, ehhez azonban valószínűleg több éves tárgyalásra lesz szükség.

"Erről érdemes tárgyalni, nem zárkózunk el tőle, de ennek a részleteit nagyon ki kell dolgozni, annak ellenére, hogy erre vannak külföldön rendkívül pozitív példák” – reagált az ágazati bérek ötletére Rolek Ferenc. "Álláspontunk szerint a munkáltatói- és munkaadói szervezeteknek szükséges erről dönteniük, a kormánnyal egyetértésben. Akár az úgynevezett ágazati párbeszédbizottságok is alkalmasak lehetnek erre" - tette hozzá. Ő egyébként 3 év alatt ezt megvalósíthatónak tartja, ha sikerül kompromisszumra jutni.

A minimálbér és garantált bérminimum összevonásának tervére, Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára úgy reagált, hogy azért van szükség egy jól átgondolt és józan vitában kiforralt bérmegállapodásra, hogy minden érintett tudja, hová fog elérni és így tudjon tervezni és kalkulálni. "A minimálbér nem tartalmaz bérpótlékokat – sem rendszereset, sem esetit –, sem más bérszerű juttatást, ezért olyan viszonyítási alapot kellene találjunk, amely ennek megfelel. Ilyen lehet például a pótlékmentes alapbér átlagos értéke" – vélekedett Perlusz arról, hogy mihez kellene viszonyítani az 50%-ot. "Vannak olyan érvek is, amelyek szerint a mediánbér jobban érzékelteti a bérhelyzetet az átlagnál” – tette hozzá.

Perlusz szerint nem az a fontos, hogy valahogy kijöjjön egy 50%-os szám, hanem az, hogy a munkahelyek megmaradjanak, és a legkisebb keresetűek is tartósan reálbér-növekedést érhessenek el. Rolek szerint sem kell ugrásszerűen növelni a legalacsonyabb béreket, mint ahogy azt a kormányzat részéről sugallják, egész egyszerűen azért, mert nem a pótlékokkal, egyedi kifizetésekkel kiegészített havi bérátlagot kell nézni, hanem az alap átlagbért. "A bruttó átlagbérnek – pótlékok nélkül – jelenleg a 48-49%-a a minimálbér, a mediánbér esetében 58% körül lehet" – vélekedett Rolek, aki szerint ehhez kell mérni a minimálbért, és nem a teljes bruttó bérhez.

"Nem erőszakos bérharcra van szükség. A bér a vállalatok egyik legnagyobb költségeleme, tehát azt ki is kell termelni, mert csak azt lehet elosztani, ami rendelkezésre áll. Tartós bérszínvonal növekedésre csak a termelékenység növekedésén keresztül lehet eljutni, tehát akkor, ha olyan gazdasági rendszert alakítunk ki, hogy a munkavégzés több hozzáadott értéket termeljen, mert csak ezt lehet aztán megosztani a munkavállalók, a munkáltatók és a költségvetés között" - mondta Perlusz.

Ha több költséget kényszerítünk a vállalatokra, mint amennyit eredményesen ki tudnak termelni, akkor a működésnek elvész a gazdasági indoka. A tőke a nagyobb megtérülés felé vándorol, a magyar cégek ellehetetlenülnek, ezzel megszűnnek a munkahelyek is

- tette hozzá Perlusz.

"Számháború, üres követelések és új és újabb sarcok helyett olyan viszonyokat kell létrehozni, amelyben a vállalatok növekednek, ezzel egyre nagyobb bevételre tesznek szert, a piaci verseny fejlődik. Egy egészségesen növekvő gazdaságban a munkavállalók és a költségvetés, így az egész társadalom gyarapodik" – vélte Perlusz.

A kiszámítható viszonyokat régóta szorgalmazzák a szakszervezetek is. Meglátásuk szerint továbbra is sok helyen gyakorlat, hogy a gazdálkodók jelentős része minimumbért fizet a dolgozóinak papíron, de a valóságban zsebbe, további összegeket ad munkavállalóinak, hogy megtarthassa őket ezzel kibújva a közteherviselés alól. Ezért a munkavállalói szervezetek a legalacsonyabb bérek erőteljesebb emelését kigazdálkodhatónak tartják.

"A feketén kifizetett bér után ki kellene fizetni a járulékokat, és mindjárt az 50%-os cél közelében vagyunk" - mondta Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke. "A bérfeszültség kezelésére szolgálhatnák a kollektív tárgyalások és a nyomukban keletkező kollektív szerződések. Sajnálatos módon a hazai viszonyok messze elmaradnak a kollektív szerződések által lefedett munkahelyek számát tekintve a kívánatos mértéktől. 10 százalék körül van ez az adat, az uniós irányelvben megcélzott 80 százalék helyett. Itt hosszan lehetne érvelni, hogy mi a jelentősége a kollektív szerződéseknek a nyugati gazdaságok eredményességében, a középrétegek kialakulásában és a belső piacaik erejében. A hazai béranomáliák kezelésének legjobb módja a széleskörű kollektív szerződéses rendszer kialakulása lenne. E téren vitáink vannak a partnereinkkel kormány és munkáltatói szerelőkkel sem sikerült megértetnünk ennek korszakos jelentőségét" – mondta el meglátásait Palkovics Imre.

A jövőévi bértárgyalások a nyári szünetet követően, szeptember 18-án indulnak újra a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán.

A tárgyalások nem csupán a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról zajlanak majd, hanem az EU minimálbér irányelv átvételének részleteiről is. Úgy tűnik, hogy a szakszervezetek nem a lecsupaszított, tehát a pótlékoktól és eseti kifizetésektől megtisztított átlagos bér 50%-ához zárkóztatnák fel 3 év alatt a legalacsonyabb fizetéseket, hanem a bruttó átlagbérhez, amelyet a pluszkifizetéseket is tartalmazza. Úgy érvelnek, hogy ha ez nem így történik, akkor nem valósul meg az a cél, amely szerint fel kellene zárkóztatni az alacsony fizetésű dolgozókat.

Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára el tud képzelni egy olyan megoldást, amelyben a minimálbér és a garantált bérminimum „összezár” 3 év alatt. "Azt is el tudnám fogadni, hogy az egyes ágazatokban – amelyek megfelelő munkavállalói és munkaadói képviseletet, így társadalmi párbeszédet tudnak biztosítani – eltérő garantált bérminimumokban állapodunk meg a szakszervezetekkel, amelyek az adott ágazat lehetőségeit és sajátosságait figyelembe veszik. Ezzel fejlődne a kollektív megállapodások rendszere, amelyre nagy szükség volna. A jelenlegi jogszabályi környezet azonban nem alkalmas az ágazati bértarifa rendszer elterjesztésére, amely nem is sikerülhet egyik napról a másikra, de egy jól egyeztetett, több éves program mentén igen" – mondta el Perlusz László.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége a 2025-ös bérekkel kapcsolatban megerősítette, hogy a jövő évi béremelések mértéke még nem volt terítéken, de mivel az idei évi gazdasági növekedés jó, ha eléri a 2 százalékot, az infláció pedig 4 százalék felett lehet és a termelékenységben sem látunk elrugaszkodást, ezért józan és okos egyeztetésre van szükség. Vannak szektorok, amelyekben vállalkozások tömegei „húzzák le a redőnyt”, mert nem látnak fényt az alagút végén” – összegzett Perlusz László. Rolek Ferenc szerint a gazdasági növekedés idén kisebb lesz, mint ahogy korábban várták, ezért nem vár 10% feletti béremelést 2025-re. "Biztos, hogy egyszámjegyű mértékben emelkednek majd a bérek" – mondta Rolek, ami egyébként teljesen ellentétes a munkavállalói képviseletek várakozásaival.