Az Európai Bizottság javaslatot tett az uniós villamosenergia-piac szerkezetének reformjára, hogy felgyorsítsa a megújuló energiaforrások térnyerését és a földgáz kivezetését, csökkentse a fogyasztói számlák függését a fosszilis tüzelőanyagok ingadozó áraitól, jobban védje a fogyasztókat a jövőbeli áremelkedésektől és az esetleges piaci manipulációtól, valamint tisztábbá és versenyképesebbé tegye az uniós ipart – olvasható a Bizottság közleményében. Az EU több mint húsz éve rendelkezik hatékony, jól integrált villamosenergia-piaccal, amely lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy kihasználják az egységes energiapiac gazdasági előnyeit, biztosítja az ellátás biztonságát és ösztönzi a dekarbonizációs folyamatot. Az Ukrajna elleni orosz invázió által kiváltott energiaválság azonban rávilágított arra, hogy a zöld átállás jobb támogatása és az energiafogyasztók – mind a háztartások, mind a vállalkozások – számára a megfizethető, megújuló és nem fosszilis eredetű villamos energiához való széles körű hozzáférés biztosítása érdekében mihamarabb kell igazítani a villamosenergia-piacot.

A javasolt reform olyan intézkedéseket vezet be, amelyek ösztönzik a nem fosszilis tüzelőanyaggal történő villamosenergia-termelésre irányuló hosszabb távú szerződések kötését, és több tiszta és rugalmas megoldást vezetnek be a rendszerbe a gázzal való verseny érdekében.

„A megújuló energiaforrások használata hozzásegít minket az energetikai szuverenitáshoz és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk felszámolásához. Ha azt akarjuk, hogy az átállás a lehető leggyorsabban megtörténjen, és a fogyasztók élvezhessék a megújuló energiaforrások alacsonyabb költségeinek előnyeit, naprakésszé kell tennünk a piac szerkezetét – mondta Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök.

Kadri Simson energiaügyi biztos hozzátette: „Bár a villamosenergia-piac jelenlegi kialakítása évtizedek óta hatékony, jól integrált piacot biztosít, a szűkös globális kínálat és az energiapiacaink Oroszország általi manipulációja következtében számos fogyasztó az energiaszámlák jelentős növekedésével szembesült. Olyan intézkedésekre tettünk javaslatot, amelyek Unió-szerte növelni fogják az energiaköltségek stabilitását és kiszámíthatóságát. A megújuló energiaforrásokba történő beruházások ösztönzése segíteni fog a zöld megállapodás céljainak elérésében és abban, hogy az EU-t a tiszta energia központjává tegyük az elkövetkező évtizedekre.”

A fogyasztók védelme és érdekeinek érvényesítése 

A bizottsági javaslat értelmében fogyasztók széles választékkal fognak rendelkezni a szerződésekből, és világosabb tájékoztatást kapnak a szerződések aláírása előtt, hogy a túlzott kockázatok és a volatilitás elkerülése érdekében biztonságos, hosszú távú árakra tudjanak szerződni. Ugyanakkor dönthetnek úgy, hogy dinamikus árképzési szerződéseket kötnek annak érdekében, hogy kihasználják az árak változékonyságát, és a villamos energiát olyankor használják, amikor olcsóbb (pl. elektromos autók töltésére vagy hőszivattyúk üzemeltetésére).

A fogyasztók választási lehetőségeinek bővítésén túl a reform további célja az árstabilitás előmozdítása azáltal, hogy csökkenti a beszállítók csődjének kockázatát. A javaslat előírja a szolgáltatók számára, hogy legalább a rögzített szerződések szerinti mennyiségek mértékéig kezeljék árkockázataikat annak érdekében, hogy kevésbé legyenek kitéve az áremelkedéseknek és a piaci volatilitásnak. Emellett arra kötelezi a tagállamokat, hogy végső menedékes szolgáltatókat hozzanak létre annak érdekében, hogy egyetlen fogyasztó se maradjon villamos energia nélkül.

A veszélyeztetett fogyasztók védelme is jelentősen javul. A javasolt reform keretében a tagállamok megvédik a kiszolgáltatott helyzetben lévő hátralékos fogyasztókat attól, hogy lekapcsolják őket. Lehetővé válik továbbá a tagállamok számára, hogy válság esetén kiterjesszék a szabályozott kiskereskedelmi árakat a háztartásokra és a kkv-kra.

A javaslat a megújuló energia megosztására vonatkozó szabályokat is átalakítja. A fogyasztók szél- vagy naperőműparkokba fektethetnek be, és a tetőre szerelt napelemekkel termelt többletenergiát nem csak a szolgáltatójuknak, hanem szomszédjaiknak is értékesíthetik. Például a bérlőknek lehetőségük lesz a tetőre szerelt napelemekkel termelt többletenergiát megosztani a szomszédokkal.

A villamosenergia-rendszer rugalmasságának javítása érdekében a tagállamoknak mostantól fel kell mérniük szükségleteiket, célkitűzéseket kell meghatározniuk a nem fosszilis tüzelőanyagok használatának rugalmasabbá tétele érdekében, és lehetőségük lesz új támogatási rendszerek bevezetésére, különösen a keresletoldali válasz és a tárolás tekintetében. A reform azt is lehetővé teszi a rendszerüzemeltetők számára, hogy csúcsidőben csökkentsék a keresletet.

A javasolt reformot a hatálybalépés előtt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak meg kell vitatnia és jóvá kell hagynia.

Orbán Viktor: a gáz nem minősül ellenségnek

Gázerőműveket fogunk építeni azért, hogy kiszolgáljuk a nagy ipari központokat – mondta el Orbán Viktor a kamarai gazdasági évnyitón, március 9-én. A döntések meg is születtek már, és az EU ezeket nem tiltja, mert a kialakult helyzetben a gáz nem minősül „ellenségnek” – magyarázta a miniszterelnök.

Az Energiaügyi Minisztérium néhány nappal később bejelentette: a Tiszai Erőmű tiszaújvárosi és a Mátrai Erőmű visontai telephelyén összesen 1600 megawattnyi korszerű energiatermelő kapacitás létesülhet a növekvő áramigények kiszolgálására. Az MVM Csoport nyílt, feltételes közbeszerzési eljárásokat indít kombinált ciklusú gázturbinás erőművi blokkok megépítésére.