VOSZ Borsod - KAVOSZ hitelek

Adóváltozások, 2020: minden fontos tudnivaló egy helyen

2020.01.17.

Adóváltozások, 2020: minden fontos tudnivaló egy helyen

Az összefoglaló a 2020. január 1-től hatályba lépő, elsősorban a társaságok számára fontos, adózást érintő jogszabályváltozásokról ad áttekintést.

Társasági adózás

1. Eltörölt taofeltöltési kötelezettség, adófelajánlási és a növekedési adóhitelre vonatkozó szabályok változása

A 2019-ben kezdődő naptári, illetve eltérő üzleti évek esetében eltörlésre került az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a társasági adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója tekintetében. A reklámadó 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti felfüggesztésére tekintettel ebben az adónemben sem kell adóelőleg-kiegészítési kötelezettséggel számolni.

Figyelem, a helyi iparűzési adóban továbbra is megmarad a feltöltési kötelezettség a megelőző adóévben 100 millió forint nettó árbevételt elérő belföldi és külföldi vállalkozók esetében!

A társasági adó feltöltési kötelezettsége kihat az adófelajánlás, illetve a növekedési adóhitel szabályaira is.

Az adófelajánlás kapcsán kiemelendő, hogy 2020. január 1-től a vállalatoknak csak a havi és negyedéves adóelőlegek esedékességekor, valamint az éves adóbevallásban lesz lehetősége a társasági adójuk megfelelő részéről rendelkezni a filmalkotások vagy a látvány-csapatsport támogatása és az ezzel kapcsolatos adójóváírás érvényesítése érdekében. A korábbi szabályokhoz képest kedvezően változik az adóelőleg-felajánlás értékhatára: a jelenlegi 50 százalékról 80 százalékra emelkedik és a felajánlók 6,5 százalékos adójóváírásra lesznek jogosultak.  Amennyiben a Társaságok kimentési kérelmet terjesztenek elő az adóelőleg 15 naptári napot meg nem haladó késedelmes megfizetése esetén, az adóhatóság a fizetési késedelem ellenére is elutalja a felajánlott társasági adót a kedvezményezett részére.

Az adóváltozások a felajánlások kedvezményezetti oldalát is kedvezően érinthetik, amennyiben az országos sportági szakszövetségek sportlétesítmény-fejlesztései, illetve a sportcélú ingatlanok üzemeltetési költségei esetében is nő a támogatási intenzitás a korábbihoz képest.

2. Kkv- és egyéb beruházások ösztönzése társasági adóban

Az egyik legjelentősebb változásnak tekinthető a kkv-k által is igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény korlátjának csökkenése! A rendelkezés értelmében a kis és középvállalkozások a jelenlegi 500 milliós fejlesztéseknél jóval kisebb volumenű beruházások esetén is érvényesíthetik ezt a kedvezményt:

  • 2020. január 1-től kisvállalkozásoknál 300 millió forintra, középvállalkozásoknál 400 millió forintra csökken a kedvezménylimit, illetve
  • 2021. január 1-től kisvállalkozásoknál 200 millió forintra, a középvállalkozásoknál 300 millió forintra történő csökkentéssel,
  • 2022. január 1-től kisvállalkozásoknál 50 millió forintra, középvállalkozásoknál 100 millió forintra történő csökkentésével lehet hosszú távon számolni.

Kedvező – és nem csupán a kkv-k által igénybe vehető, hanem a nagyvállalkozások által megvalósított több milliárdos volumenű beruházásokat is érintő – változás továbbá, hogy a 2020. január 1-től bejelentett és megkezdett beruházások esetében nem kell létszám és bérköltség növelési feltételeknek megfelelni. A korábbi erre vonatkozó törvényi feltétel helyébe létszámmegtartási feltétel lépett, melynek értelmében az adókedvezmény első igénybevételét követő négy adóévben a foglalkoztatotti létszám nem csökkenhet a beruházás megkezdését megelőző 3 év létszámadataihoz képest.

Az adókedvezmény nem csak az alapbevallásban, hanem önellenőrzéssel is érvényesíthető.

3. Energiahatékonysági beruházásokat érintő változás

Kedvezően alakulnak a költségelszámolási szabályok az energiahatékonysági beruházások esetében. A jövőben ugyanis a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz és immateriális dolog is elszámolható költségként. A korábbi szabályozás szövegezése szigorúbb volt, a Tao tv. korábban kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékét, illetve az értéknövekedést tekintette elszámolható költségnek.

4. Változó transzferár-szabályok

2020. január 1-ét követően akkor is szükséges a transzferár-szabályokat alkalmazni, ha az apporttal történő tőkeemelést olyan személy teljesíti, amely/aki az apportot megelőzően nem rendelkezett többségi befolyással az apportot fogadó társaságban, viszont az apportügylet révén többségi befolyást szerez.  A módosítás a saját üzletrész visszavásárlását követő bevonásra, térítés nélküli átadásra is előírja a transzferár-szabályok alkalmazását.

5. Reklámadó

A reklámadó 2019. július 1. és 2022. december 31. közötti időszakban felfüggesztésre került. A felfüggesztés időtartama alatt természetesen nem kell adót fizetni sem reklámközzétevőként, sem reklámmegrendelőként. Továbbá nem lesz lehetőség a bejelentkezési kötelezettséget elmulasztó vállalkozásokkal szemben szankció alkalmazására, vélelmezett adó megállapítására sem, illetve egyes adminisztratív kötelezettségek (pl. nyilatkozattételi kötelezettség, bejelentkezési kötelezettség stb.) is felfüggesztésre kerültek.

A reklámadó felfüggesztésének időtartama alatt a reklámköltségek a társasági adóban minden további nélkül elszámolhatók költségként.

7. Csoportos taoalanyiság

A csoportos társaságiadó-alanyokat érintő változások közül az alábbi egyszerűsítésekre és jogalkalmazást segítő, egyértelműsítő rendelkezésekre hívjuk fel a figyelmet:

  • az adóbevallással egyenértékű tagi nyilatkozattétel eltörlésre kerül, de továbbra is fennmarad a csoportképviselő felé fennálló nyilatkozattételi kötelezettség a csoporttagok oldalán,
  • a csoporttagoknak nem kell azonos pénznemben vezetni a nyilvántartásaikat, azaz a jövőben akkor is létrehozható lesz taocsoport, ha az egyik tag euróban, a másik pedig forintban vezeti a könyveit,
  • csoporttaggá válhatnak a tevékenységüket év közben kezdő vállalkozások is.

Az Art-ban található, de a csoportos adóalanyisághoz közvetlenül kapcsolódik az a változás, miszerint ha valamely tagra nem, vagy nem teljes körűen teljesülnek a törvényi feltételek, akkor az adóhatóság nem magát a csoportos adóalanyt, hanem csak az érintett csoporttag csoporttagságát szünteti meg.

8. Uniós jogharmonizációból eredő változások: exitadó és hibrid struktúrák

2020-tól bizonyos tényállások – például üzletvezetés helyének külföldre helyezése vagy egyes telephely és székhely közötti külföldre történő eszközáthelyezések esetén – bevezetésre kerül az exitadó. Ennek alapja az áthelyezett eszközök/tevékenységek piaci értéke és számított nyilvántartási értéke közötti különbözet, amennyiben más jogcímen adóalap-módosítási kötelezettség nem merül fel. Exitadó-fizetési kötelezettség esetén lehetőség lesz 5 éves részletfizetésre is.

A hibrid struktúrákra vonatkozó szigorító szabályok elsősorban pénzügyi eszközök, kifizetések vagy gazdálkodó szervezetek eltérő jogi megítéléséből, illetve a kifizetések allokálásának különbségeiből adódó többszörös társaságiadó-csökkentéseket, továbbá az erre irányuló agresszív adótervezési struktúrákat hivatottak megakadályozni. 

9. A családi cégek generációváltásának (vagyonkezelő alapítványok bizalmi vagyonkezelése) adósemleges környezetét biztosító változások

A vagyonkezelő alapítványok társaságiadó-alannyá váltak, adókötelezettségüket pedig a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyonra vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani.

  • A bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon és a vagyonkezelői alapítvány bizonyos feltételek (pl. a vagyonrendelő és a kedvezményezett is magánszemély; az adóévben csak befektetett pénzügyi eszközök, követelések, értékpapírok vagy pénzeszközök kapcsán szerzett bevételt) teljesülése esetén már 2019-től mentesültek a társasági adó megfizetésének kötelezettsége alól.  Adómentesség esetén a kezelt vagyonnak adóbevallást sem kell benyújtania, csak bevallást helyettesítő nyomtatványon kell nyilatkozatot tennie.
  • A személyi jövedelemadó szabályozása szempontjából kiemelendő, hogy mind a bizalmi vagyonkezelés, mind a vagyonkezelő alapítvány esetében főszabály szerint adómentes a kedvezményezett magánszemély részére történő tőkejuttatás.
  • Ezzel szemben a kezelt/alapítványi vagyon hozama főszabály szerint az osztalékkal azonos módon adózik, amennyiben az elkülöníthető a tőkétől. Amennyiben a hozam nem különíthető el, úgy a teljes vagyoni érték osztalékként adózik. Amennyiben a kedvezményezett a tőkéhez és/vagy a hozamhoz tevékenység, szolgáltatás vagy dologátruházás ellenértékeként jut hozzá, úgy a fentiekben leírt kedvező adózási szabályok nem alkalmazhatók!
  • A jogalkotó a 2019. augusztus 23-tól hatályba lépő rendelkezés alapján, miszerint a magánalapítványok és a bizalmi vagyonkezelők is köthetnek tartós befektetési szerződést (TBSZ) lehetővé tette, hogy a kezelt vagyon hozama meghatározott feltételek fennállása esetén (5 év lekötést követően) a tőkééhez hasonló módon adómentesen kifizethető legyen, így megtakarítható az osztalékadó.

Kiva: 12 százalékra csökken a kiva adókulcsa

2020. január 1-től újabb 1 százalékkal 12 százalékra csökkent a kiva kulcsa is a szocho évközi csökkenésével párhuzamosan, mely rendelkezés egyszerre mutat a foglalkoztatás ösztönzése és a beruházások élénkítése irányába.

Már 2019-ben hatályba lépett az a szabály, miszerint a kisvállalati adóalanyiság nem választható, ha az adózó ellenőrzött külföldi társasággal rendelkezik, vagy ha a finanszírozási költségei egy meghatározott szintet meghaladnak (ezek a körülmények eddig „csak” a kivaalanyiság megszűnésének okai voltak).

2020. január 1-jétől a külföldről kapott (járó) osztalékbevétellel történő adóalap-csökkentésnek az is feltétele lesz, hogy az osztalék összegét az azt megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont is) ne számolja el az adózás előtti eredménye terhére ráfordításként.

Megszűnt az eva, helyette új kata-, kiva-, tao-, szjaalanyok születtek

Az evatörvény hatályon kívül helyezése miatt az érintett adózók visszakerülnek az áfakörbe (amennyiben alanyi mentességet választanak, úgy azt 2020. január 15-ig kell bejelenteni, ugyanakkor választaniuk kell a kata, kiva, tao adónemek közül.)

A döntést mindenekelőtt az adózó gazdálkodása, költséghányada, illetve alkalmazotti létszáma determinálta:

  • az egyéni vállalkozók a vállalkozói személyi jövedelemadó/átalányadó mellett a katát is választhatták,
  • egyéni cég, bt., kkt. és ügyvédi iroda a kata mellett a kiva és a társasági adó választására is jogosult lehetett, míg
  • a többi evaalany a kiva és a társasági adó közül választhatott.

A számviteli törvény tartalmazza a kettős könyvvitel rendszerébe visszatérés részletszabályait, egyebekben pedig az adott adónem választására előírt eljárási szabályok az irányadók (pl. leltár, nyitó mérleg, könyvvizsgálati kötelezettség stb.)

Az eva helyett új adónemet 2019. december 31-ig nem választó adózók átsorolásra kerültek, egyéni vállalkozóként szja-, társas vállalkozásként pedig társaságiadó-alannyá váltak 2020. január 1-től. 

Szociális hozzájárulási adó: 2020-ban további két százalékpontos csökkenés várható

A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről egy új törvény rendelkezik. A szochokulcs a korábban ismertté vált mértékben 17,5 százalékra csökkent 2019. július 1-től, a szochocsökkentés hatásait itt jártuk körbe.

A szochocsökkenés az ellátási alap növekedésén keresztül közvetetten érinti a főállású katás vállalkozókat is.

Helyi iparűzési adó: szélesedő egykapus ügyintézés

1. Az iparűzési adóbevallás NAV általi továbbítása

A 2020. január 1-jétől a NAV kizárólag a helyes bevallásokat továbbítja az önkormányzati adóhatóság felé. Amennyiben a bevalláskitöltő rendszer által automatikusan jelzett hibákat az adózó nem javítja ki, úgy az állami adóhatóság nem továbbítja a bevallást, és azt az adózó kizárólag az önkormányzati adóhatóságnál nyújthatja be.

2020. január 2-ai hatállyal a sportvállalkozások kizárólag az állami adóhatóságon keresztül (elektronikus úton) nyújthatják be az iparűzési adóbevallásukat.

2. Az adóadatok NAV általi továbbítása, bejelentési/változásbejelentési kötelezettség egyszerűsödése

2019. július 1-jétől – főszabály szerint – az iparűzésiadó-kötelezettséggel, idegenforgalmiadó-kötelezettséggel összefüggésben az állami adóhatóságnál a bejelentkezéskor rendelkezésre álló, továbbá ezen megváltozott, bejelentett adóadatokat az állami adóhatóság közvetlenül juttatja el a székhely/telephely szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Ezeket nem kell az adózóknak az önkormányzat felé bejelenteni.

Az adózók 2020. január 1-től az önkormányzati adóhatóságnál iparűzési adóügyben eljárni jogosult képviselőjüket is bejelenthetik az állami adóhatóságon keresztül az érintett önkormányzathoz.

3. Alapítványok adómentessége

A helyi adótörvény alkalmazásában 2020. január 1-jétől kizárólag a közhasznú jogállású alapítványok (ideértve a más EGT államban nyilvántartásba vett alapítványt is, amely igazolja a Civil tv. szerinti közhasznú szervezetté minősítés fennállásának a feltételeit) részesülhetnek helyi adómentességben.

Áfa – Adminisztratív változások: adókulcs- és adóalap-csökkentés, speciális adóvisszatérítési eljárás

1. Online számlarendszert érintő változások – kiterjesztett NAV megfigyelőrendszer

2020. július 1. fontos dátum lesz az online számlajelentés életében, eltörlésre kerül a jelenlegi 100 ezer forintos jelentési értékhatár! Ez azt eredményezi, hogy az összes, belföldi adóalanyok közötti ügyletről adatot kell szolgáltatni, függetlenül az áfa összegétől. Ezáltal olyan adózók is bekerülnek az online számlajelentésre kötelezettek körébe, akik áfamentes és/vagy belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekről állítanak ki számlát. 2020. június 30. után tehát a belföldi adóalanyok közötti összes ügyletet látni fogja – szeretné – az adóhatóság.

További ügyleteket is bevon a szabályozó az online számlajelentési kötelezettek közé, mivel a jogszabály szerint 2020. december 31. után az összes belföldi teljesítési helyű számlát jelenteni kell majd. Ezzel az adóhatóság adatot fog kapni a belföldi értékesítésekről, a Közösségen belüli értékesítésekről és az export értékesítésekről is. Fontos, hogy azokat a számlákat is jelenteni kellene 2021 januárjától, amelyek esetében természetes személy a vevő. Ezekben az esetekben azonban az adatszolgáltatás során nem lesz jelentendő a magánszemély vevő neve és adószáma.

A fenti változtatások bevezetésével az adóhatóság 2021-től képes lehet az adóalanyok áfabevallás-tervezeteit elkészíteni. A hivatal szerint ez jelenti majd az igazi adminisztrációsteher-csökkentést, szimultán pedig lehetőségük lesz azonnal teljes körű kockázatelemzést végezni egy adott társaság összes bejövő és kimenő számlájáról.

A fenti változásokkal analóg módon a vevői oldalon (belföldi összesítő jelentés) is szélesedni fog az adatszolgáltatási kötelezettség. Az előbbiekhez kapcsolódik a számla adattartalmának változása: 2020. júliusától a vevő adószámát minden számlán fel kell tüntetni, illetve a számlakibocsátás határideje a jelenlegi 15 napról 8 napra csökken!

Jövő évtől a számlakibocsátási kötelezettség ki fog terjedni egyes „tárgyi” áfamentes tevékenységekre is (pl. humán egészségügyi szolgáltatások, adómentes ingatlanértékesítések, egyéb oktatási tevékenységek stb.).

2. Csökken a szálláshely-szolgáltatás áfája, de turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetni utána

A szállodákat és az airbnb-zőket egyaránt előnyösen érinti a kereskedelmiszálláshely-szolgáltatás 18 százalékos áfájának 5 százalékra csökkentése. 

Az áfacsökkentéssel egyidejűleg kiterjesztésre kerül a turizmusfejlesztési hozzájárulás alkalmazási köre. A jövőben a kereskedelmi szálláshely áfa nélküli ellenértéke után is 4 százalék hozzájárulásfizetési kötelezettség merül fel, azonban a két adó együttesen is csak a felét teszik ki a 2019-es áfatehernek.

3. EU-s jogharmonizáció az áfa terén

Az áfát érintő változások jelentős része a jogharmonizációs kötelezettségekből fakad, így a határon átnyúló ügyletek, mindenekelőtt

  • az adómentes Közösségen belüli értékesítés,
  • a láncügyletek,
  • a vevői készletek, továbbá 
  • az export- import ügyletek, illetve az azokhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások áfakezelésében kell kisebb-nagyobb jelentőségű változásokra felkészülni.

Az A60-osokon múlik a Közösségen belüli értékesítések adómentessége

A Közösségen belüli adómentes értékesítések esetében a jövőben nem lesz alkalmazható az adómentesség, amennyiben az adóalany az értékesítést, a vevő adószámát nem megfelelően tünteti fel az összesítő nyilatkozatában. Kiemelendő egyúttal, hogy az összesítő nyilatkozatok hibás kitöltése sem eredményezi automatikusan a mentesség elvesztését, ugyanis a termékértékesítő megfelelő indokolással kimentheti a mulasztását.

Uniós rendeleti szinten változnak az adómentesség másik feltételére, az áru Közösség másik államába történő kiszállításának igazolására vonatkozó szabályok. Az új szabályok felsorolják, hogy a szállítónak és a vevőnek pontosan mennyi és milyen, tőlük független harmadik szermélytől származó ún. alap és kiegészítő dokumentumokkal (pl. CMR, fuvarszámla, biztosítási kötvény, raktározási bizonylat, vevői nyilatkozat stb.) kell rendelkezniük annak érdekében, hogy törvényi vélelem keletkezzen az áru Magyarországról történő kiszállítása mellett. A kivitel régi, szabad bizonyítása (jellemzően vevő által aláírt CMR) továbbra is él, azonban a „kötött” bizonyításon alapuló megdönthető vélelem bevezetése a nagy „exportcégek” életét könnyítheti meg azzal, hogy szabványosíthatóvá és automatizálhatóvá teszi az áru kivitelének lepapírozását.

Új szabály és szigorú adminisztráció a vevői készletekre vonatkozóan

A vevői készletre (call-off stock) vonatkozó szabályok eddig is és ezt követően is egyszerűsítést jelentenek a bejelentkezési, bevallási és riportálási kötelezettségek terén a határon átnyúló ügyletek esetében. Általánosságban elmondható, 2020-tól a korábbi szabályozáshoz képest szélesedik a vevői készlet alkalmazhatóságának feltételrendszere (pl. 2020-tól már nem csak a vevő által  tulajdonolt vagy bérelt raktárba lehet betárolni az árut. Amennyiben azonban az eladó külföldi raktárába kerül betárolásra az áru, úgy fokozottan ügyelni kell arra, hogy az eladónak telephelye keletkezik-e külföldön vagy sem, ugyanis a vevőikészlet-egyszerűsítés csak az utóbbi esetben alkalmazható.)

Az egyszerűsítés alkalmazásának feltétele, hogy

  • az eladó ne rendelkezzen telephellyel a rendeltetési hely országában,
  • vevő rendelkezzen adószámmal, amit közölt az eladóval is, illetve
  • a tranzakciót megfelelően szerepeltetni kell az összesítő nyilatkozatban és a vevői készlet nyilvántartásban is.

Fontos változás, hogy a vevőikészlet-egyszerűsítés csak abban az esetben alkalmazható, ha a készletből történő kitárolás 12 hónapon belül megtörténik, amennyiben erre nem kerül sor, úgy a 12 hónap leteltével, mint fiktív áfateljesítési időponttal az értékesítő saját termék mozgatását valósítja meg. Ennek kapcsán áfaregisztrációs és további adminisztratív kötelezettségei keletkeznek a rendeltetési hely országában.

Láncértékesítés közbenső szereplőjére vonatkozó szabályok

A láncértékesítések közbenső szereplőjére vonatkozó szabályok lényegileg változatlanok maradtak, ugyanakkor speciális szabály vonatkozik a jövőben azokra az esetekre, ha a közbenső vevőnek van adószáma az eladó országában és azt megadja az eladó részére. Ilyenkor a közbenső vevő felé történő értékesítés – az alapesettől eltérően – nem lehet adómentes, hanem az indulás helye szerinti ország adómértékével adózik. Így a közbenső vevő eladói minőségben fog értékesítést teljesíteni a más tagállami vevője felé.

Változott az export-, exporthoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások adómentességének igazolása

A jogszabály szerint a jövőben nem csak kiléptető, hanem a kiviteli vámhatóság igazolása alapján is érvényesíthető az adómentesség export esetén, amennyiben a további adómentességi feltételek is teljesülnek.

Exporthoz, importhoz kapcsolódó szolgáltatások

A fuvarozási szektort érinti az a változás, mely szerint nemcsak az export, hanem az import esetében is az ahhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások élveznek majd adómentességet, azaz kizárólag az importőr közvetlen alvállalkozója számlázhat adómentesen, a távolabbi alvállalkozói teljesítések adókötelezettség alá esnek majd.

Import áfa levonásának gyakorlása

Azokban az esetekben, amikor a vámhatóság nem hoz határozatot a termék szabadforgalomba bocsátásáról, az adólevonási jog a vámhatóság értesítése alapján is gyakorolható.

Az áfasemlegesség alapelvével összefüggő változások: behajthatatlan követelések áfája és speciális áfavisszatérítési eljárás

1. Visszaigényelhető a behajthatatlan követelések áfája

Jelentős változásként értékelhető a behajthatatlan követelés áfaszempontból történő definiálása, illetve az ehhez kapcsolódó utólagos adóalap-korrekciós lehetőség törvényi szinten való rendezése, amely a szigorú feltételrendszer ellenére az nagy értékű kintlévőséggel rendelkező vállalkozások számára jelenthet előnyös változást. A jövőben a teljesítés megtörténte, de a jogszabály alapján meghatározott feltételek mentén véglegesnek tekinthető pénzügyi kiegyenlítetlenség esetén is lehetőség nyílik az utólagos adóalap-korrekcióra.

Az utólagos adóalap-csökkentéshez számos feltételnek kell megfelelnie a számla kibocsátójának és befogadójának is és többletadminisztráció is társul a folyamathoz. 

A szabályozás 2020-tól szigorú együttes feltételrendszer fennállása esetén teszi lehetővé a kötelezettségcsökkentést számlakorrekció nélküli önrevízió keretében a 2016-ban és azt követően teljesített ügyletek kapcsán. Így a korábban teljesített követelések tekintetében egyéb igényérvényesítési formákat szükséges mérlegelni. Az adólap-csökkentés egyelőre kizárt a nem független felek közötti, valamint a faktorált követelések esetében is, illetve úgy tűnik, hogy nem adóalannyal szemben fennálló követelés esetében sem lehetséges az utólagos adóalap-csökkentés behajthatatlanság címén.

2. Speciális adóvisszatéríttetés

A közelmúltbeli európai bírósági ítéletekkel összhangban mentesül az adóalany az általa korábban az eladó felé megfizetett, rá tévedésből áthárított áfa kockázatától, amennyiben azt  rajta kívülálló okokból nem tudja visszaszerezni, például azért, mert a számlakibocsátó időközben megszűnt. Az ily módon az adóalanyra áthárított áfa közvetlenül az adóhatóságtól lesz visszakérhető a jövőben a jogszabály rendelkezése alapján.

EKAER-változások

Az adóelkerülési szándék híján lévő adminisztratív tévedés folytán mulasztók számára jelenthet kedvező fordulatot – egyben lehetőséget a kemény bírságok elkerülésére – az alábbi változás:

  • az önkorrekció (meglehetősen szűk körben és szigorú feltételekkel történő) bevezetése, illetve
  • a bírságkiszabás nyíltan felróhatósági alapon történő újraszabályozása.

2020 márciusától lehetőség lesz a lezárt EKAER-bejelentések utólagos módosítására. Az önkorrekció csak a változtatható adatokra vonatkozik, az utólagos módosítás lehetőségével az EKAER-szám lejártát vagy a lezárást követő 3 munkanapon belül, de legkésőbb az adóhatósági ellenőrzés megkezdéséig lehet élni. A korrekciónak felróhatóságtól függetlenül 5 000 forint az ára módosítható adatonként (pl. súly rendszám vámtaraifaszám stb.).

Jelentős és kedvező változásként értékelhető az a rendelkezés, amely szerint az EKAER-bejelentés elmulasztása, illetve hibás és valótlan tartalommal történő teljesítése esetén az általános mulasztási bírságolási megközelítéssel ellentétben nem lesz helye mulasztási bírság kiszabásának, amennyiben bebizonyosodik, hogy az adózó úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. A tőle elvárhatóság tekintetében a kimentő bizonyítás az adózót terheli. Ez a rendelkezés egyértelműsíti, hogy az EKAER-bírság nem objektív szankció, ugyanis felróhatóság hiányában nincs jogalapja a bírságolásnak.

Az itt tárgyalt jogalkotói lépés egyértelműen üdvözlendő, ugyanis ezzel a megoldással a jogalkotó egyértelmű határvonalat húzott az adóelkerülők (igazolatlan eredetű árut forgalmazók),illetve a jóhiszemű mulasztók közé, és ez a distinkció végre valahára a bírságolási szabályozásban is kifejezésre jutott.

Szja-változások

A törvény 2020. január 1-től minden más kedvezményt megelőző adóalap-kedvezményt biztosít a négygyermekes anyák számára. A legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt édesanyák számára a munkaviszonyból vagy önálló tevékenységből származó jövedelmeik tekintetében adóalap-kedvezményre lesznek jogosultak.

A fentieken túlmenően új adómentességi jogcím is bevezetésre kerül. Nem kell szja-t fizetni a kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek minősített eseménnyel összefüggésben feladatot ellátó személyeknek, sportolóknak a kifizetett jövedelmek meghatározott része erejéig.

Az állampapír-vásárlási lázra tekintettel nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a magyar állam által 2019. július 1. után kibocsátott, a lakosság számára forgalomba hozott államkötvények esetében nem keletkezik kamatjövedelem.

Adómentességet élvez továbbá a babaváró kamattámogatás és gyermekvállalási támogatás összege, továbbá a nagycsaládok személygépkocsi-szerzési támogatása (2,5 millió forint, de legfeljebb a bruttó vételár 50 százaléka).

Adómentesnek minősül a jövőben a termőföldek átruházása keretében az az eset, amikor az osztatlan közös tulajdonban lévő földterület átruházása tulajdonostárs részére történik.

Adóeljárást érintő változások – Adóhatósági végleges döntés után mehet a holland levél

Adóképviseleti szempontból mindenképpen jelentős változásként értékelhető az ún. holland levelek újraszabályozása.

  • Mindeddig, ha az adóhatóság több adózót érintő vélt vagy valós adókijátszási gyakorlatról értesített egy gazdasági szereplőt, és a gazdasági szereplő nem a tájékoztatásban foglaltak szerint járt el, úgy felmerülhetett az áfalevonási jog megtagadásából fakadó különbözet, illetve – szélsőséges esetben az emelt összegű, 200 százalékos – adóbírság együttes alkalmazása is. Az utóbbi jogkövetkezményt a jogszabály a szándékos adóelkerülők szankcionálására írta elő, a helyzet ilyen minősítése és a súlyos jogkövetkezmények alkalmazása egy vélelem alapján jogellenesnek és igazságtalannak tűnt. A jövőbeni jogviták elkerülése érdekében a jövőben a tájékoztatási kötelezettség az adóhatóság végleges (korábbi terminológiával élve: jogerős) döntéséhez kapcsolódik. Így az ártatlanság vélelme legalább a közigazgatási döntés véglegességéig él.
  • A gazdaság fehérítése felé tett lépésként fogható fel, hogy a NAV holland levéllel értesíti a jövőben az alkalmazottakat is abban az esetben, ha a munkáltató elmulasztja a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adó- és járulékterhek bevallását, befizetését.

2020. január 1-jétől bevezetésre kerül a „Hatósági átvezetés” intézménye, ami nem minősül végrehajtási cselekménynek.  Ennek keretében az adózót megillető túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból elszámolhatja az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra, ideértve az adók módjára behajtandó köztartozást és a megkeresésen alapuló behajtásokat is. Az adóhatóság egy fellebbezéssel megtámadható végzésben dönt az átvezetésről. Ennek előnye, hogy az egyébként hátrányos következményekkel járó végrehajtási eljárás megindítása nélkül is lehetőség lesz a tartozások kezelésére, úgy, hogy egyidejűleg az átvezetéssel szembeni jogorvoslati jogot is biztosítják az adózók számára. 

Társadalombiztosítás – Új és egységes járuléktörvény 2020-tól 

Járulékkötelezettségek összevonása

A nyugdíjjárulék, a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék valamint a munkaerőpiaci járulék összeolvadásával új, egykulcsos társadalombiztosítási járulék kerül bevezetésre, amelynek mértéke azonos a korábbi egyéni járulékok (nyugdíj, egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékok) együttes, 18,5 százalékos mértékével. 

A társadalombiztosítási járulékon túl bevezetésre kerül egy 10 százalékos nyugdíjjárulék is, amelyet bizonyos speciális ellátások (pl. gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, álláskeresési támogatás stb.) után kell fizetni.

Továbbra is lehetőség nyílik megállapodás alapján 22 százalékos nyugdíjjárulékot fizetni, illetve az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult egyes személyek továbbra is egészségbiztosítási szolgáltatási járulék (7710 Ft/hó) fizetésére lesznek kötelezettek. Új eljárási szabályok vonatkoznak a biztosítási jogviszonnyal nem rendelkező személyekre, miszerint az adóhatóság 8 napon belül értesíti a magánszemélyt, ha biztosítási jogviszonyának vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megszűnése miatt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége keletkezne. Jelentős változás, hogy amennyiben a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó hátraléka meghaladná annak három havi összegét, akkor a magánszemély a tb-támogatott egészségügyi szolgáltatásokat térítésmentesen nem veheti igénybe!

Amennyiben egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem köteles, másik EGT tagállamban biztosított személy (így különösen az EGT-tagállamban biztosított személy) 2020. július 1-jét követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alapján venne igénybe tb-támogatott egészségügyi szolgáltatást, akkor a magánszemély köteles lenne az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni.

Az egységes társadalombiztosítási járulék egyfelől a családi járulékkedvezmény alapjának 1,5 százalékos szélesedésével az alacsony bérszínvonal mellett élő többgyermekeseket érinti kedvezően, mivel a járulékkedvezmény praktikusan kiterjed a jelenleg 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékként létező járulékrészre is, másfelől bizonyos személyi kör számára (pl. a megbízásos jogviszonyban dolgozóknak és a nem főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozóknak) a munkaerőpiaci járulék miatt többletköltséget (egyúttal álláskeresési ellátási jogosultságot is) generál.

A megbízásos jogviszonyokhoz hasonlóan járulékalap-minimum (minimálbér 30 százaléka) kerül bevezetésre a munkaviszonyos személyek díjazása kapcsán is.

Kedvezően érintheti a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozókat az a változás, miszerint az esetükben egységes minimum-járulékalap kerül bevezetésre, melynek mértéke a minimálbérhez igazodik. Az előbbiek kapcsán a szocho tekintetében sincs változás, a minimálbér 1,125-szöröse után kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót.

Nyugdíjasokra vonatkozó járulékszabályok változása

A keresőtevékenységet folytató saját jogú nyugdíjasok esetében a járulékmentesség nem csak a munkaviszonyban állókra terjed ki, hanem a más jogviszonyban (pl. megbízás) munkát végzőket is mentesíti a járulékfizetés alól.

Ekho változása

A szochocsökkentéssel összefüggésben 17,5 százalékra csökken a kifizető által fizetendő ekho mértéke is.

A nyugdíjasokra vonatkozó általános járulékmentesség alapján a nyugdíjas személyeket nem terheli a 15 százalékos mértékű ekhóból a társadalombiztosítási járuléknak megfelelő rész, tehát a korábbi 11,1 százalék helyett összesen csak 9,5 százalék az ekho mértéke. Továbbá a kifizető által a saját jogú nyugdíjas után fizetendő 17,5 százalékos mértékű kifizetői ekhót sem kell megfizetni a nyugdíjasok után. 

A törvény lehetővé teszi, hogy a nemzetközi sportszövetségeknél foglalkoztatott személyek is választhassák az ekho szerinti adózást – azaz 15 százalékos közterhet fizessenek 250 millió forintos összeghatárig.

Illetékek

Büntetőadó belterületbe vont ingatlanokra

Visszterhes vagyonátruházási illeték terheli az átruházó felet a belterületbe vont ingatlan, a belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság vagyoni betétje értékesítésekor. Az intézkedés célja, hogy elejét vegye a különböző ingatlanspekulációknak, ennek megfelelően az illeték nem a szerző felet, hanem a profitot realizáló eladót terhelné.

Az illeték mértéke az ingatlan szerzéskori forgalmi értéke és az átruházás időpontjában megállapított forgalmi érték különbözetének 90 százaléka.

A belterületbe vont ingatlan olyan ingatlan, amelyet az átruházó tulajdonosi időszaka, vagyoni értékű jogosultsága időtartama alatt, de legkorábban az átruházást megelőző 10 éven belül vontak belterületbe. Nem tekinthető ugyanakkor belterületbe vont ingatlannak az az ingatlan, amelyet az eladó az ingatlan megszerzését követő 6. évben vagy azt követően értékesít. Belterületbe vont ingatlannal rendelkező társaság az, amely ilyen ingatlan (közvetlen vagy közvetett) tulajdonosa. A szabályozás azon esetekre vonatkozhat majd, amikor a belterületbe vonás 2020. február 1-jét követően történt.

Alapítványok illetékmentessége

2020. január 1-től az alapítványokra vonatkozó illetékmentesség kiterjesztésre kerül a külföldi alapítványokra is, amennyiben azok megfelelnek a Civil törvény megadott feltételeinek. Az illetékmentesség a külföldi alapítványok magyarországi vagyonszerzései, Magyarországon kezdeményezett közigazgatási hatósági, bírósági eljárásai kapcsán lesz alkalmazandó. Az illetékmentesség további feltétele azonban az is, hogy az adott külföldi alapítványnak az eljárást megelőző adóévben ne keletkezzen a magyar társasági adónak megfelelő adófizetési kötelezettsége.

Pénzügyi tranzakciós illeték

Már 2019-ben illetékmentessé vált a 20 ezer forint alatti postai csekkes befizetés, e felett pedig az illeték mértéke 6 ezer forintban maximalizált.

A jogszabály mentességet vezet be a kincstár által vezetett számlák terhére történő fizetési műveletekre is. 2020. január 1-től mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól a természetes személyek fizetési számlája és a kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla között bonyolított tranzakciók mellett az ugyanezen célból kezdeményezett magánszemély általi postai csekkes befizetés is.

vissza