2025.05.19.
Krízis krízis hátán: a hazai kkv-k nagyobbik része számára messze nem hurráoptimizmusban telnek a mindennapok. Ezért kíséri hatalmas érdeklődés az olyan rendezvényeket, ahol vezető szakértők naprakész információkat osztanak meg a helyi üzleti közösség képviselőivel, amelyek segíthetnek abban, hogy a cégek megerősödve kerüljenek ki a nehéz időszakból.
A Portfolio és a KAVOSZ országjáró körútjának miskolci állomásán a résztvevők egyebek mellett azt is hangsúlyozták, hogy a digitalizáció előnyeinek intézményesítésén túl fontos nyitottságot kialakítani az újdonságok és a diverzifikáció irányában.
KELET - MAGYARORSZÁGI GAZDASÁGI FÓRUM 2025
Június 4-én ismét Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum! Nincsenek egyszerű helyzetben a magyar vállalkozások, éppen ezért minden forrásszerzési, beruházási kedvezményes lehetőséget, költségcsökkentési fejlesztést meg kell ragadni! A gazdasági kilátásokról, a vállalkozások lehetőségeiről szól a debreceni Gazdasági Fórum. Veszprém, Pécs, Kecskemét, Szeged és Szolnok után Miskolcon is nagy érdeklődés kísérte a Portfolio és a KAVOSZ országos finanszírozási-gazdasági roadshow-ját, ahol a kkv-k számára nyitva álló fejlesztési lehetőségek kerültek terítékre. A rendelkezésre álló eszköztárral annál is inkább érdemes minden helyi vállalkozónak tisztában lennie, mert a felmérések szerint országosan a kkv-k több mint fele kedvezőtlenül vagy rendkívül kedvezőtlenül ítéli meg jelenlegi helyzetét.
Lukács Zsuzsanna, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozások védelméért felelős helyettes államtitkára
„A fellendüléshez a hitelezési aktivitás növekedése is kell” – mondta Lukács Zsuzsanna, a Nemzetgazdasági Minisztérium vállalkozások védelméért felelős helyettes államtitkára Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének köszöntője után. A vállalatok azonban inkább kivárnak, és ennek a beruházások szükségtelennek ítélése mellett elsősorban a gyenge hazai belső kereslet az oka. A külföldi piacok dinamikájában jóval többen bíznak, ezt is szolgálja a Demján Sándor Program keretében megnyitott új EXIM hitel, amelyre le is csaptak a vállalkozások. A hazai gazdaság megerősítéséhez méretugrásra van szükség, hogy a kkv-k nagyvállalattá fejlődhessenek és stabilan hozzájáruljanak az exportteljesítményhez – tette hozzá Lukács Zsuzsanna.
Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a Széchenyi Kártya Program elemeit ismertette
A gazdasági élénkülés visszanyerésében óriási szerepe lehet a Széchenyi Kártya Hitelprogramnak, amely március 1-je óta még kedvezőbb kamatozású finanszírozási konstrukciókkal várja a kkv-kat. Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója rámutatott, hogy a 10 évre fix 3%-on elérhető beruházási hitelek hatalmas segítséget jelentenek a tervezhetőséghez. Sőt, ha ún. zöld beruházásról van szó, a kamat akár 1,5% is lehet. A Széchenyi Kártya Program igazi sikertörténet: fennállásának 23 éve alatt mintegy 9 ezer milliárd forint értékben kötöttek szerződést. AZ IDEI ÉV IS MOZGALMASAN ALAKULT ORSZÁGOSAN ÉS HELYI SZINTEN EGYARÁNT, HISZEN CSAK BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN 340 SZERZŐDÉS JÖTT LÉTRE 11 MILLIÁRD FORINT ÉRTÉKBEN. „A jelenlegi alapkamat visszafogja a hitelkeresletet, így a felülvizsgálat időszerű lehet. Mindazonáltal az infláció féken tartása a legfontosabb” – állapította meg Krisán László.
Ádám Imre a VOSZ eredményeit és terveit taglalta
A magyar kkv-k egyik fontos feladata, hogy digitalizáció téren fejlődjenek, hiszen a fejlett (pl. felhőalapú, MI) technológiák alkalmazásában továbbra is lemaradásban vannak az uniós átlagtól – állapította meg Ádám Imre, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei VOSZ Szervezet elnöke. A VOSZ széles eszköztárral segíti a vállalatok általános felzárkózását, legyen szó képzésről, rendezvényekről vagy tanácsadásról – mindezt országos irodahálózaton keresztül.
Az érdekvédelmi szervezet ezen túl különös hangsúlyt fordít arra, hogy támogatást nyújtson a beszállítóvá váláshoz, valamint az induló vállalkozások mentorálásához.
A vállalatok digitalizációját számos program segíti. A képen Koleszár Péter
A digitalizáció jelentőségét ecsetelte Koleszár Péter, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Modern Vállalkozások Program 2.0 ügyfélszolgálati- és tanácsadási koordinátora is, rámutatva, hogy ez az egyik leggyorsabban megtérülő beruházás. „A digitálisan felkészült, a Modern Vállalkozások Programban Digitális Fejlesztési Koncepciót szerzett vállalkozások átlagosan nagyjából 40%-al magasabb árbevételt értek el passzív társaiknál” – idézte fel a szakember, miközben hangsúlyozta, hogy a digitalizáció az egyetlen eszköz, amely az utóbbi évek kríziseire, gazdasági megmérettetéseire rendre szállította a választ (munkaerőhiány, társadalmi izoláció, energiakrízis stb.).
Pénzes Norbert, az Energiaügyi Minisztérium projektmenedzsere
Az ezzel kapcsolatos beruházások forrásoldala többek között a DIMOP Plusz keretében áll rendelkezésre, amelyről Pénzes Norbert, az Energiaügyi Minisztérium projektmenedzsere beszélt részletesen. Ennek keretében számos vállalati digitalizációs konstrukció érhető el. Így például országosan a nagyon alacsony és alacsony digitális intenzitással rendelkező mikro-, kis- és középvállalatok KÖZEL 30 MILLIÁRDOS KERET EREJÉIG EGYENKÉNT 3 ÉS 20 MILLIÓ FT KÖZÖTTI ÖSSZEGET IGÉNYELHETNEK, AHOL A VISSZATÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS 50%-BAN VISSZA NEM TÉRÍTENDŐVÉ VÁLHAT.
Madár István a magyar gazdaság helyzetéről adott pillanatképet
A növekedési aranykorból a permakrízisbe fordult a magyar gazdaság, amelyből elég nehéz kikecmeregni. „Hozzászoktunk a gyors gazdasági növekedéshez, de most a karakteres gazdasági élénkülés nem akar jönni” – mondta Madár István, a Portfolio Csoport vezető elemzője. A fogyasztásban lennének növekedési tartalékok, az infláció „hosszú árnyéka” azonban egyelőre óvatosságban tartja a háztartásokat. Ehhez társul egy sor egyéb fékező tényező, mint pl. az uniós források elapadása, a trumpi vámháború pedig még inkább fokozza a bizonytalanságot. Mindez azt vetíti előre, hogy érdemes a kockázatokat minimalizálni, ugyanis ez egy sokkal veszélyesebb terep, mint a tízes évek időszaka – vélekedett a szakember.
Megváltozott a mérce
Feljöttek a versenytársak, így folyamatosan elemeznünk kell a piacokat, megváltozott a mérce. Nem elég kivárni a ciklikus problémákat kiülni, a strukturális kihívásokra is válaszokat kell találni – adott helyzetképet Fükő László, a Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Kft. ügyvezető igazgatója, abban a kerekasztal-beszélgetésben, amelyet Csabai Tamás, Széchenyi Kártya irodavezető, Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara moderált. Ahol megtérülő beruházásról van szó, az meg is valósul, függetlenül a gazdasági helyzettől, bizonyos esetekben azonban túlkapacitások is kialakultak, ezért az innovációs célú projektek prioritást élveznek, mutatott ár a szakember. A munkaerőpiac kapcsán hozzátette: most éppen ideális a helyzet, de ha elkezdenek termelni a vállalatok, akkor sokkal nehezebb lesz embert találni.
