A szervezet, amely elnöke szerint független a kormánytól, de nem független a kormányzástól, a januárban megkezdett fokozott árellenőrzéseknek tudja be az árak csökkenését.

„A GVH elindította január 20-án a tejipari ágazati vizsgálatot, majd később a tartós élelmiszeripar piacának vizsgálatát. Látható, hogy ezeken a területeken dezinflációs időszak kezdődött, a kiskereskedelmi szereplők versenyezni és árat csökkenteni kezdtek” – közölte az MTI-vel a GVH elnöke. Rigó Csaba Balázs szerint már a GVH határozott fellépésének is van visszatartó ereje, önmagában ezzel is képesek a lakosságra nehezedő inflációt mérsékelni. „Még csak a lándzsa hegyét hegyezzük, még oda sem döftünk" – mondta az elnök.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) árnyaltabban látja a helyzetet. Véleményük szerint a magyarországi vállalatok alapvetően nem azért emelték az áraikat, hogy még több haszonra tehessenek szert, hanem azért, hogy az egymást követő válságokban talpon tudjanak maradni. A VOSZ szerint a hazai cégek jövedelmezősége valószínűleg nem nőtt jobban a korábbi időszakokhoz képest, az európai átlagos értékekkel összehasonlítva sem, sőt, sok esetben ezek alatt maradhatott.

A helyzet megértéséhez tudni kell, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyarországi kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakához képest összességében 4,8 százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesést az élelmiszer-kiskereskedelem szenvedte el, értékesítési volumene 11 százalékkal zsugorodott.

Mindez nem meglepő: az idén januárban a fogyasztói árak átlagosan 25,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ezen belül a legszegényebb fogyasztók háztartásában jelentős hányadot kitevő élelmiszerek ára 44 százalékkal emelkedett. A KSH adatai szerint leginkább a kenyér (80,6 százalék), a tojás (79,4 százalék), a vaj és vajkrém (76,6 százalék) drágult. 

Nehéz volna nem észre venni, hogy nem a versenyhivatal – amúgy dicséretes, bár némiképp megkésett – közbenjárása, hanem az Európában legmagasabb infláció miatti csökkenő forgalom késztette árcsökkentésre az áruházláncokat. 

Nem szívjóságból engednek áraikból a multik, de nem is a GVH fellépésének következtében, hanem azért, mert érzékelik a csökkenő forgalmat, ami a cégek eredményességét károsan befolyásolja. Amennyiben igaz volna, hogy a két német áruházlánc a GVH fellépése miatt mérsékelte egyes termékei árát – mindkettő további csökkentéseket is kilátásba helyezett –, akkor ez vonatkozna a többi élelmiszer-kereskedőre is. Ezek azonban egyelőre nem jelezték, hogy hasonlóra készülnének, pedig – különösen vidéki településeken nagy számban található magyar tulajdonú élelmiszer-kereskedők esetében – reális elvárás lehetne. Már csak azért is, mert a Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem felmérése – a vásárlók tapasztalatai alapján – arra az eredményre jutott, hogy a Lidl a legolcsóbb. Őket a Penny és az Aldi követi, a Tesco, az Auchan és a Spar a középmezőnyben helyezkedik el. Az „olcsósági” lista végén pedig a magyar láncok, a Reál, a Coop és CBA találhatók.

Forrás: hirklikk.hu