A nemrég útnak indított rendezvénysorozatot legfőképp az orosz-ukrán háború, az infláció és az energiaválság hívta életre – tudvalevő: a magyar vállalkozásoknak egyre fokozódó kihívásokkal kellett szembenézniük az elmúlt esztendőben. A turné miskolci etapján sem volt egyéb terítéken, mint hogy a finanszírozási, fejlesztési lehetőségeket és a gazdasági kilátásokat számba véve a hozzáértők kirajzolják, miként lehet nehezített pályán megőrizni, sőt, növelni a versenyképességet.

A magánszektor mellett legalább ekkora – ha nem nagyobb – megpróbáltatásoknak vannak kitéve a hazai önkormányzatok is. Miskolc azonban a jövőnek kíván „üzenni” azzal, hogy leromlott, elhanyagolt állapotba került városrészeit, tömbjeit, jellegzetes épületeit a nehézségek közepette is felújítja – derült ki a város alpolgármesterének prezentációjából.

Mint azt Szopkó Tibor ismertette: az 1922 és 1935 közötti miskolci polgármesterről, Hodobay Sándorról elnevezett program a várost fenntarthatóbbá, élhetőbbé, biztonságosabbá és vonzóbbá tenné, mindebből következően pedig a településrészek megtartó-képességét növelné. Három alappillérként jelölte meg a komplex szemléletű belvárosi tömbfejlesztést, az épített örökség- és a településkép-védelmet, nem utolsósorban pedig a beruházásokat. Utóbbi kapcsán a városvezető hangsúlyozta, készek a magánbefektetők érdekeit összehangolni a városéval és annak lakóiéval.

Szopkó Tibor példaértékűnek nevezte a Hodobay-programot, annál is inkább, hiszen – közlése szerint – Miskolcon több mint fél évszázada nem történt átfogó, valódi komplex tömbfejlesztés. Mindeközben 1980-tól Eger lakosságával megegyező mértékben csökkent Miskolc népessége, éppen ezért a mindenkori városvezetésnek – taglalta az alpolgármester – kötelessége a napi operatív teendőkön túlmenően egy átfogó fejlesztési stratégiát is kidolgoznia. Az önkormányzati szándék nyomán kifejtette: a program keretén belül olyan ikonikus épületek újulhatnának meg, melyek közvetve jelentős kihatással volnának az itteni kis- és középvállalkozások gyarapodására. 

Szopkó Tibor helyzetértékelése alapján Miskolc jól érzékelhetően befektetőbarát város, melynek tavalyi bevételének több mint egyharmadát a helyben tevékenykedő vállalkozásoktól áramló adónemek képezték. Éppen ezért jár komoly felelősséggel – világított rá –, hogy a megyeszékhelyek között az egyik legnagyobb ingatlanvagyonnal rendelkező településként felelősen és körültekintően járjanak el, s Miskolc kulturális és turisztikai adottságait is kiaknázzák. A politikus végezetül elárulta: előreláthatóan május végén tarthatják meg azt a szakmai konferenciát, amit aztán a Hodobay-program ütemtervezése és finomhangolása követhet.

Ezután a Gazdaságfejlesztési Minisztérium nemzeti fejlesztés-finanszírozásért felelős helyettes államtitkára, Bókay Márton ismertette azokat a kormányzati támogatásokat és lehetőségeket, melyek a magyar vállalkozások számára elérhetők. Majd a szakmai délután során a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei VOSZ Szervezet részéről szót kapott Ádám Imre elnök, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, Kiss László is. Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója előadásában a KAVOSZ térségi hitelezéséről és a húszéves Széchenyi Kártya jelentőségéről szólt. Hazánk gazdasági kilátásait pedig Madár István, a Portfolio vezető elemzője boncolgatta az érdeklődők előtt.