2023.12.28.
A jegybank szakértőinek összefoglalója.
2023. december 1-jétől a minimálbér 266 800 forint, a garantált bérminimum 326 000 forint Magyarországon. A minimálbér esetén ez 15 százalékos, a garantált bérminimumnál 10 százalékos emelést jelent. A munkavállalók közel 20 százaléka keres ma minimálbért vagy garantált bérminimumot, azaz ötből egy munkavállalót közvetlenül érinti az intézkedés – írják a jegybank szakértői a decemberi Inflációs jelentésben, amelynek egyik „keretes írásában” sorra vették az intézkedés gazdasági hatásait is.
A minimálbér és az elvárt bérminimum emelése a bértorlódás jelensége miatt közvetetten a magasabb jövedelmi szinteken keresőket is érinti, mégpedig jellemzően nagyjából az átlagbérig. A szabályozott bérek felett keresők bérét azért emelik a lépés következtében a munkáltatók, hogy fenntartsák az eltérő szaktudást, tapasztalatot, készséget igénylő munkakörök közötti bérezési különbséget. Ennek hiányában a bérek összetorlódnának, és bérfeszültségek alakulnának ki. Mivel a garantált bérminimum emelésének mértéke megegyezik a korábban feltételezett 10 százalékos általános bérdinamikával, ezért a jelenlegi adminisztratív béremelések a munkavállalók bérét csak kismértékben emelik korábbi várakozásunkhoz képest.
A minimálbér- és garantált bérminimum emelés a lakosságra és a vállalkozásokra közvetlenül, az államra pedig közvetve is kifejti hatását. Amennyiben a magasabb bérek növelik a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelmét, akkor többet tudnak fogyasztásra fordítani, ami pozitív hatással van a gazdasági növekedésre. A vállalatok számára viszont költségnövekedést jelenthetnek ezek az intézkedések, amihez többféleképpen alkalmazkodhatnak. Ha a vállalatok elbocsátások nélkül ki tudják gazdálkodni a megnövekedett bérköltséget, akkor az állam számára a megnövelt minimálbér több befizetett adót jelent.
Az adminisztratív bérek emelése hozzájárul, hogy a munkavállalói bérek vásárlóereje emelkedjen 2024-ben. Jelenlegi előrejelzésünk szerint az infláció 4,0–5,5 százalékon alakul 2024-ben. Ez a minimálbérek esetén 9,0–10,6, a garantált bérminimum esetén 4,3–5,8 százalékos emelkedést jelent reálértéken. A minimálbér-emelés mértéke a piaci általános bérek emelkedésére is hatással van, a versenyszféra reálbérek esetében 4,3–6,7 százalékos lehet a növekedés 2024-ben. A reálbérek emelkedése a fogyasztás növekedésének alapvető feltétele, amely maga után vonja a belföldre termelő vállalatok ipari termelésénék és később a beruházásainak fellendülését is.
A vállalatok megnövekedett költségeikhez való alkalmazkodásának jellegét befolyásolja a vállalat jövedelmezősége és a gazdaság aktuális ciklikus helyzete is.A vállalati profitok az elmúlt negyedévekben jelentősen emelkedtek, így a legtöbb vállalat jövedelemezősége megfelelő fedezetet nyújt a béremelésekhez. Középtávon azonban a bérek emelésének legfontosabb feltétele a termelékenység növelése.
A minimálbér-emelésnek gazdaságfehérítő hatása is lehet. Hazánkban egyes ágazatokban magas a minimálbérre bejelentett dolgozók aránya (például a vendéglátásban és az építőiparban 25 százalék körül van), azonban sokan közülük a valóságban ennél többet kereshetnek.A munkaadó azzal, hogy alkalmazottait csupán minimálbérre jelenti be, minimalizálja a megfizetendő közterheit, mivel a tényleges bér egy részét közvetlenül zsebbe fizeti, és nem fizet utána adót. Ez a gyakorlat ugyanakkor kedvezőtlen a költségvetés, a fair versenyt követők és az alkalmazottak számára is (utóbbiaknak több okból, például az alacsonyabb nyugdíjjogosultság és anyasági támogatások miatt). A minimálbér emelésével így növelhető a közteherviselésbe bevont keresetek aránya, tehát fehérebb lesz a gazdaság. Ugyanakkor egy ponton túl a túlságosan magas minimálbér ennek az ellenkezőjéhez is vezethet, amennyiben a munkaadó úgy dönt, hogy amellett már inkább feketén alkalmazza a dolgozót. (MNB)
