2026.02.03.
Sokszorosan meghaladja a kormány várakozásait a Széchenyi Kártya Program fix 3%-os hitelei iránti kereslet, a források döntő részét likviditási célokra, így bérköltségekre, rezsire és készletfinanszírozásra fordítják a vállalkozások – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Szabados Richárd. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárát a program költségvetési és uniós fenntarthatóságáról, a hitelpiacon betöltött szerepéről is kérdeztük.
Szabados Richárd: A program iránti élénk érdeklődés már az első hetekben jól érzékelhető volt, ami előre jelezte, hogy a vállalkozások széles köre lát benne valódi finanszírozási lehetőséget. A korábbi adatok alapján 2026 végéig – az eredetileg tervezettekhez képest – mintegy 5.500 többlet ügylet és 250 milliárd forintos többletvolumen volt valószínűsíthető. A tényleges piaci érdeklődés azonban ezt jelentősen meghaladja: alig három és fél hónap alatt közel 19.100 igénylés érkezett be, több mint 1.000 milliárd forint értékben.
Minek tudja be ezt a robbanásszerű keresletet? Nem arról van szó elsősorban, hogy arbitrálnak a vállalkozások a likviditási célú hitelből? Azt hallani egyes bankoktól, hogy jócskán megugrott náluk a vállalkozások állampapír-állománya.
A kereslet dinamikus felfutásának egyértelmű indoka az egységesített, a jelenlegi piaci kamatszintekhez képest rendkívül kedvező fix 3 százalékos kamatszint, amely képes volt a stagnáló vállalati hitelpiaciot kimozdítani. A monitoring adatok alapján a cégek a forrásokat
célzottan bérköltségekre, rezsire és készletfinanszírozásra fordítják, így arbitrázs helyett a működési stabilitás megteremtése a fő motiváció.
A likviditási termékek, például a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+ népszerűsége a piaci bizalom helyreállását jelzi egy volatilis környezetben. A konstrukcióban résztvevő minden szereplő közös érdeke, hogy a források ne spekulációt, hanem a valós termelést és a munkahelyek megőrzését szolgálják.
Mennyibe kerül a megemelkedett hitelkereslet az adófizetőknek? Tavaly több mint 260 milliárd forintnyi keretösszeggel számoltak a Széchenyi Kártya Program kamattámogatási tartalma miatt - mennyi lett végül ez tavaly, és mekkora kerettel számolnak idén? Lehetséges-e, hogy eltörlik a fix 3%-ot, ha elérik a költségvetési korlátot?
Szakmailag fontos tisztázni, hogy a hitelállomány növekedése nem generál költségvetési sokkot, mivel a kamattámogatás kifizetése a futamidő alatt, időarányosan valósul meg.
A költségvetési tervezés 2025-re 267 milliárd forinttal kalkulált, 2026-ra pedig 321 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre a program fenntartására,
ami fenntartható pályát jelent a nemzetgazdaság számára. A fix 3 százalékos kamatszint fenntartása prioritás, hiszen ez a kiszámíthatóság alapköve, ezért nem tervezünk olyan módosításokat, amelyek rontanák a beruházási kedvet. Ezeket az összegeket nem puszta kiadásként, hanem magas megtérülésű befektetésként kezeljük, amely a későbbi adóbevételeken keresztül visszajut a központi költségvetésbe.
Milyennek értékeli a Széchenyi Kártya Program tavalyi évét? Mekkora volt a szerződéses darabszám és volumen, és ezek milyen mértékű növekedést jelentettek az előző évhez képest?
A 2025-ös év a program történetének egyik legsikeresebb időszaka volt: összesen
49 056 darab igénylést regisztráltunk 2 212 milliárd forint értékben, ami volumenében 49 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
Különösen az utolsó negyedév adatai beszédesek, ahol a 3 százalékos kamat kiterjesztése után 16.413 darab igénylés érkezett be 887 milliárd forint összegben, megdöntve a korábbi rekordokat. Az adatok visszaigazolják, hogy a célzott kamatcsökkentés nemcsak megállította a stagnálást, hanem érdemi növekedési pályára állította a kkv-szektort. Ez a siker a kormányzat, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége közötti hatékony operatív együttműködés eredménye. Az elért teljesítmény szilárd alapot biztosít az idei évi GDP-növekedéshez és a foglalkoztatási szint fenntartásához. Számításaink szerint a Széchényi Kártya program volumene képes lehet éves szinten minimum a GDP 0,5 százalékát a növekedés irányába mozdítani.
Az MNB októberi és novemberi statisztikáiban még nem látszódott felfutás a vállalkozások új hitelszerződésinek volumenében. Ebből arra következtetünk, hogy több hónapot is várni kell, mire egy hiteligényből hitelszerződés, majd folyósítás lesz. Milyenek most az átfutási idők a programban?
A Széchenyi Kártya Program az ország egyik legkiterjedtebb hálózattal rendelkező finanszírozási rendszere, amely a kereskedelmi bankfiókok többségében szintén elérhető. A ciklusidő természetesen termékfüggő: míg a likviditási hitelek bírálata rendkívül gyors, a komplexebb beruházási hitelek és lízingkonstrukciók alaposabb kockázatelemzést igényelnek. Stratégiai célunk a folyamatok további digitalizációja, hogy az ügyintézés a teljes bankrendszerben még gyorsabban és papírmentesen valósuljon meg. Folyamatosan egyeztetünk a pénzintézetekkel az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, biztosítva a források mielőbbi célba érését. A bürokrácia nem lehet akadálya a vállalkozói agilitásnak és a fejlesztések megvalósításának. A teljes és megfelelő dokumentáció esetén egy KKV-hitel igénylésétől a folyósításig általában 2-6 hét átfutási idővel lehet számolni.
Az időtartamot érdemben befolyásolja a hitelösszeg és a konstrukció összetettsége, a biztosítéki struktúra, valamint a banki kockázatkezelési és döntési szintek száma.
A vállalkozók azt szokhatták meg az elmúlt években, hogy félévről félévre, de legalábbis évről évre változik a Széchenyi Kártya-hitelek uniós támogatási keretrendszere. E téren történt-e változás 2026 elején, és számíthatnak-e a vállalkozások változásra az év folyamán?
Az Európai Bizottság válság- és átmeneti keretrendszere 2024 végével lezárult, így 2025-től már nem volt lehetőség új válságtámogatási döntések meghozatalára. Ennek megfelelően a Széchenyi Kártya Program konstrukciói jelenleg csekély összegű (de minimis) támogatási jogcímen működnek, a hatályos üzletszabályzat és uniós rendeletek alapján. A bizottsági rendeletek szerint bármely három év során, egy és ugyanazon vállalkozás részére nyújtott általános csekély összegű támogatások összege nem haladhatja meg a 300.000 eurónak megfelelő forintösszeget. Az uniós támogatási keretrendszerben jelenleg nem várható olyan általánosan alkalmazható jogcím bevezetése 2026-ban, mint amilyen a válságtámogatás volt. Mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén ez a felső határ 50.000 euró, míg halászati és akvakultúra-ágazatban 40.000 euró. Ez azt jelenti, hogy a finanszírozás továbbra is elérhető és kiszámítható, ugyanakkor a vállalkozásoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk saját de minimis keretük alakulására. A szakmai álláspontunk szerint a csekély összegű támogatási jogcímhez tartozó értékhatárok túlzottan alacsonyak, ezért az Európai Unió megfelelő képviseleti szintjein ennek az emelését szorgalmazzuk.
Az elmúlt másfél évben alig csökkentek a piaci hitelkamatok. Számít-e idén változásra ebben, és ennek fényében csökkenhet-e a Széchenyi Kártya Program vonzereje, vagy épp ellenkezőleg, jelentős növekedéssel kalkulál az év során is a kormány?
Bár a piaci kamatkörnyezet esetleges enyhülése kedvező lenne a gazdaság egésze számára, a fix 3 százalékos szint továbbra is olyan versenyelőnyt jelent, amely piaci alapon nehezen elérhető. Egy 100 millió forintos hitelállomány esetén a kamatkülönbözet még csökkenő piaci kamatok mellett is milliós nagyságrendű éves megtakarítást eredményez a cégeknek. Amennyiben a piaci olló záródna, a programot specifikusabb célok felé módosíthatjuk tovább. A célunk nem csupán az olcsó forrás biztosítása, hanem a kkv-szektor strukturális versenyképességének fenntartása. Fontos, hogy a program mindig a legvonzóbb alternatívát kínálja a fejlődni vágyó magyar vállalkozásoknak.
