VOSZ Borsod - KAVOSZ hitelek

A BKIK azonosította a sürgős beavatkozási pontokat a hazai energetikai rendszerben

2022.09.21.

A BKIK azonosította a sürgős beavatkozási pontokat a hazai energetikai rendszerben

A legsürgősebb terület az idei téli gázhasználat költségeinek csökkentése, alternatív megoldások megvalósítása és ezen energetikai projektek finanszírozása

Sürgősen lépni kell a jelenlegi hazai energetikai helyzet megoldása érdekében és a kormány múlt heti döntései erre jó alapot adnak Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint. A budapesti kamara szakértői a budapesti, illetve a magyar vállalkozások energetikai problémáival, valamint azok potenciális megoldásaival kapcsolatban készítettek elemzést. Az ebben azonosított energetikai és finanszírozási kérdések mélyebb vizsgálatára és a megoldási javaslatok részletes kidolgozásához vállalkozói felmérést indítanak, az eredmények megvitatására pedig szakmai konferenciát szerveznek.

A BKIK szakértői az elmúlt időszakban kialakult energiahelyzetre tekintettel azonosították a rövid-, illetve hoszabbtávú problémákat és megoldási lehetőségeket javasoltak.

1. Rövid távú probléma: az idei téli gázhasználat költsége

A rohamosan emelkedő energetikai árak olyan mértékben növelhetik meg a termelési költségeket, amely ellehetetlenítheti a vállalkozások működését. Számos iparág érintett, de a termelő- és gyártó szektorok kiemelten, mely a gazdasági kibocsátási képességek csökkenése mellett már rövid távon munkahelyek tömeges elvesztését okozhatja. Ráadásul ezek a kieső ipari kapacitások sokkal lassabban állhatnak helyre, mint a szolgáltatások.

2. Hosszabb távú probléma: energiamix nemzetgazdasági szintű átalakítása

A környezetvédelmi és fenntarthatósági szabályok (ESG) egyre erősödnek, ezáltal már a vállalkozások szintjén is hamarosan megjelennek az energiamix-szel kapcsolatos elvárások, melyek teljesítése akár komoly beruházásokat is igényelhet. Az energiamixben erősíteni kell a megújuló, nem fosszilis energia arányát, lehetőleg diverzifikáltan és decentralizáltan. Ebben jelentős szerepe kell legyen a napenergiának, de a szélenergia is kaphat kisebb szerepet, továbbá hasznos lenne, ha növekedne a vízenergia termelési lehetősége (akár gátak építésével, melynek következtében a csapadékszegényebb időszakokban és helyeken csökkenhet a vízhiány kitettség).

A jelentősen ingadozó termelést folytató megújuló energiaforrásokra való átállás biztonsági alapját a PAKS2 atomerőmű üzembeállása adhatja meg, de ez az új kapacitás csak hosszabb távon áll majd rendelkezésre, a jelenlegi gazdasági válságban energetikai szerepe nem lesz, viszont maga az építkezés erősítheti a gazdaságot addig is.

3. Rövid távú megoldási lehetőségek közül a termelés szempontjából az olajra és biomasszára való átállás a legjobb, leggyorsabb és legegyszerűbb megoldás. Gond ugyanakkor, hogy a kazánok rendelkezésre állása bizonytalan a szerelési kapacitás kevés.     

  • Fűtőolaj: egyes szakértői vélemények szerint a fűtőolajra való gyors átállást lenne érdemes támogatni. Az olaj ára is igen magasan, de a megszokott ártartományon belül van jelenleg. Az olajkazánok könnyen beállíthatóak a gázkazánok helyére, minimális rendszerigazítással. Meg lehet vizsgálni akár motorok beállítását, amellyel hőtermelés mellet kapcsoltan villamosenergiát is elő lehet állítani, ez a megoldás a villamos rendszer szabályozásában adhat segítséget és csökkentheti a vállalatok veszteségét. Az olajkazánok rendelkezésre állása és a beszerelést elvégezni képes szakemberek elérhetősége szab határt annak, hogy ezen a télen mennyire hatékony lehet ez a gyorsan elérhető  megoldási lehetőség. A megoldás környezetvédelmi hatása kifejezetten negatív, így ezeket a beruházásokat minél előbb fenntartható energiatermelési beruházásokkal kell majd kiváltani. Ez a megoldás része lehet a kormány által bejelentett energiaintenzív, a kis-, közepes vállalkozások számára indítandó külön programnak. 
  • Biomassza (fatüzelés): Ez a megoldás főleg a kisebb településeken jöhet elsősorban szóba, ahol korábban már voltak ilyen megoldások. Az erdészetek által kitermelt hulladékfa/egyéb biomassza kazánban történő hasznosítása nem újkeletű, jó hatásfokú kazánok állnak rendelkezésre, Nagyobb hőmennyiség szükséglet esetén javasolt a gőzhasznosítás villamosenergia célra történő vizsgálata is.
  • Villamos energia, napenergia: a gáztüzelésű rendszerek villamos energiára való átállítása is reális lehetőség, de sokkal időigényesebb, nem kompatibilis a gázra épült vállalati energetikai rendszerekkel, ráadásul az ehhez kapcsolódó hálózatbővítés, illetve hálózati csatlakozás is nehézkes. Általánosságban a villamos energia jelenleg csak a regionális vagy országos rendszerben értelmezhető. Következésképpen a beruházások időigénye az előttünk álló téli problémákra csak kis részben, illetve csak egyes esetekben jelenthet megoldást.
  • Energiatakarékosság, energiamegtakarítás: ez egyes szektorok bizonyos szegmenseiben lehetőség. 1-2 fokkal hűvösebben még sok esetben lehet dolgozni, de egy gyors szigetelés is segíthet. Ugyanakkor, a termelésben felhasznált energia csökkentése a termelés csökkentését eredményezi, ez pedig nem lehet cél. Az energiatakarékosság szerepe elsősorban abban lehet, hogy a lakosságnál és az állami, önkormányzati intézményeknél megtakarított gáz az ipari fogyasztók működésének fenntartásához csoportosítható át.
  • Bármilyen átalakításhoz ugyanakkor finanszírozásra is szükség van, ráadásul nagyon gyorsan. Itt kérdés, hogy beruházási finanszírozás formájában vagy inkább működési költség finanszírozás formájában célszerű ezt megszervezni.

4. Hosszú távú megoldási lehetőségek

  • PAKS2: hosszabb távú megoldás PAKS1 kapacitásának fenntartása mellett, hiszen jelentősen megnövekvő, egyenletesen rendelkezésre álló villamosenergia-mennyiséget teremt, amire a jelenlegi gázzal működő kapacitások is átállíthatóak. Az elsődleges feladat most az új reaktorok minél gyorsabb üzembeállításának megszervezése. Később az egyenletesen rendelkezésre álló éjszakai áram felhasználása vagy tárolása jelenthet megoldandó feladatot.
  • Napelem: már közép távon jó megoldás. Ezen az igen dinamikus piacon jelenleg is rengeteg projekt fut, alakulnak az árazások, egyre több a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodás (PPA). Megoldást kíván ugyanakkor a kereslet jelenlegi megugrása miatt kialakult termékhiány, valamint a telepítési kapacitások korlátozottsága a piacon. 
  • Vízenergia (időjárás függő): nagyobb arányú hasznosítása az addicionális nemzetgazdasági hasznok kiaknázásával, növelheti a megújuló részarányt, diverzifikálja az energiamixet
  • Szélenergia (időjárás függő): a napenergia mellett növelheti a megújuló részarányt, diverzifikálja az energiamixet a napenergiától eltérő betáplálási profilt nyújt
  • Biomassza: felhasználása nem időjárásfüggő, így kiszámítható és tervezehető termelést biztosít, az alapanyag ellátás kérdést hatóságilag érdemes szabályozni
  • Biogáz/depóniagáz: primer alapanyagként, vagy földgázhoz keverve javasolt az energetikai hasznosítása. Földgáz részleges kiváltására alkalmas, mellyel növelni lehet az ellátásbiztonságot, de villamosenergia termelésre is alkalmas
  • Hidrogén: primer alapanyagként, vagy földgázhoz keverve javasolt az energetikai hasznosítása továbbá szabályozásban történő hasznosításra alkalmas kifejezetten a termelése a völgyidőszakok, az energetikai felhasználása a csúcsok kiszabályozását segíti.
  • Energiatárolás: Ahhoz, hogy a fentebb felsoroltak nagyobb arányban rendszerbe állíthatóak legyenek, az elosztóhálózati rendszerüzemeltető (DSO) és az átviteli rendszerirányító kapacitásokat (TSO) meg kell erősíteni. Úgy tűnik, hogy az EU-s Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRE) Alap forrásait leginkább erre kívánják felhasználni. Emellett a helyi vagy regionális szabályozási/ kiegyenlítő kapacitásokat is fejleszteni kell, ehhez elengedhetetlenek az energiatároló megoldások és a hálózati fejlesztések. Jelenleg az energiatárolásnál az akkumulátorok a legelterjedtebbek és ehhez leginkább még lítium az alapanyag, de a hidrolízises eljárások is rohamosan fejlődnek.
  • A finanszírozás itt is komoly problémákat vet fel. A bankok a KÁT-os (Kötelező Átvételi Tarifa) és METÁR-os (Megújuló Támogatási Rendszer) projekteket már jól kezelik, de a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodásokkal (PPA) még ismerkednek, az akkumulátor alapú projektek kezelésével pedig még sehogy sem állnak.
vissza