2025.07.11.
2025 I. negyedévében 311 ezer fő alkotta a potenciális munkaerő-tartalékot, 13 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban, de 5 ezer fővel több, mint 2024. IV. negyedévben – derül ki a statisztikai hivatal adataiból.
Az üres álláshelyek betöltésének forrása lehet az úgynevezett potenciális munkaerő-tartalék – emlékeztet a statisztikai hivatal „Munkaerőpiaci folyamatok, 2025. I. negyedév” című kiadványa. Ebbe a körbe tartoznak a(z aktívan munkát kereső és a rendelkezésre állás kritériumát is teljesítő) munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem keresők, illetve a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítők. (A rendelkezésre állás kritériumának az nem felel meg, aki két héten belül nem tudna munkába állni akkor sem, ha találna megfelelő állást.)
2025 I. negyedévében összesen 311 ezer fő alkotta a munkaerő-tartalékot. Ennek a munkaerőpiaci szegmensnek több mint kétharmadát (68 százalékát) a munkanélküliek tették ki, ezen felül további 21 százalékuk aktívan nem volt jelen a munkaerőpiacon (mivel úgy vélte, nincsenek megfelelő munkalehetőségek), de szeretett volna dolgozni.
2025. I. negyedévében a potenciális munkaerő-tartalékot 164,2 ezer férfi és 146,7 ezer nő alkotta. Mindkét nemnél nőtt azoknak az aránya, akik szeretnének dolgozni, de nem kerestek munkát. A férfiak és a nők körében egyaránt a munkaerőpiacon aktívan jelen lévő munkanélküliek részesedése volt nagyobb. Az alulfoglalkoztatottak aránya kiegyenlítődött: a férfiaknál emelkedett, a nők esetében csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A munkaerő-tartalék korcsoportos megoszlása érdemben nem változott. 2025 I. negyedévében a legtöbb munkaerő-tartalékot képző a 25–54 évesek közé tartozott (206 ezer fő), őket követték a 15–24 évesek (53 ezer fő), illetve az 54 év felettiek korcsoportja (52 ezer fő). Mindhárom életkori kategóriában a potenciális munkaerő-tartalék jelentős részét a munkanélküliek tették ki.
A munkaerő kínálat területi eloszlása egyenetlen. A területi egyenlőtlenségek jelentősek, egyes térségekben munkaerőhiány van, míg máshol jelentős többlet áll rendelkezésre. A potenciális munkaerő-tartalék népességen belüli aránya a kevés betöltetlen munkalehetőséget kínáló Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a legmagasabb. Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében egy üres álláshelyre 21, illetve 20 munkaerő-tartalékba tartozó ember jutott. Szűkebb a munkáltatók mozgástere Komárom-Esztergom, Fejér és Győr-Moson-Sopron vármegyében, ahol abszolút értékben és a kereslethez képest is kevés volt azok száma, akik dolgoznának.
