2025.10.09.

A 2025-ös évben is átadásra kerül a B-A-Z. Vármegyei PRIMA Díj. A Demján Sándor által alapított Díj ebben az évben 9 arra érdemes jelölt között dől el. A 2025. november 8-án megrendezendő Díjátadóig bemutatjuk a közönségnek a jelölteket. A közönségdíj elnyeréséről Önök is dönthetnek, ha szavaznak a lap alján található adatlap segítségével.
Dr. Jacsó Pál: Önéletrajz
1964-ben születtem Miskolcon, gazdálkodó-kereskedő családban. A Földes Ferenc Gimnáziumban érettségiztem 1982-ben, majd az évben felvételt nyertem az NME jogi karára. Miután apámat tizenhárom éves koromban elvesztettük, az érettségiig egyedül vittem tovább kis családi gazdaságunkat. Paraszti gyökereimtől a munkabírást és a precizitást, míg kereskedő rokonaimtól a fineszt örököltem.
1991-ben szereztem jogi diplomát, majd 1993-tól a szükséges joggyakorlatot az akkori APEH-nál töltöttem, a szakvizsgát azonban már az évfolyamtársaimmal alapított ügyvédi iroda tagjaként tettem le. Munkáink java részét az éledő, majd egyre szövevényesebbé váló gazdasági jog területén találtuk meg. 1999-től viszont már egyéni ügyvédként tevékenykedem: bő évtizedig szerte az országban közműberuházások mellett, majd a budapesti agglomerációban ingatlanfejlesztésen dolgoztam, mely projektek sikere érdekében igyekeztem az ügyfelekkel jó ismerősi, sokakkal baráti viszonyt kialakítani. Mottóm: az ügyvédi hivatás nemcsak problémamegoldásból, hanem még inkább a problémák vagy legalább az értelmetlen és parttalan viták megelőzéséből áll.
A családalapítással sajnos nem volt szerencsém, esetemben a „gyermekáldást” két meg nem született magzat jelentette… A 2000-es évek közepétől kezdtem hobbiként lovakkal foglalkozni, és cca. másfél hektáron a szőlőművelésbe, a borászkodásba is belekóstoltam. A kétkezi munka manapság sem áll távol tőlem.
Írni, tíz-tizenkét éve kezdtem, míg az Éltető Lélek Irodalmi Körrel országszerte tartott fellépéseink alkalmával, a közönséggel saját írásaimat is megismertethettem, de belekóstoltam a slam poetry világába is, így fiatalabb barátaimmal megalakítottuk a Sl@mbeszél Produkciós Iroda formációt. Alkotómunkám mellet, önálló előadóként is aktív szerepet vállalok. Irodalomszervezői sikeremként könyvelem el, hogy az idei miskolci költészet napi rendezvények új színfoltja volt, az MVK Zrt.-vel közösen megvalósított „Versvillamos”, amit jövőre új programokkal szeretnénk színesebbé tenni.
Időközben már az Irodalmi Jelenben, a Somogy folyóiratban, a Versmondóban, a Spanyolnátha folyóiratban, a Miskolci Keresztény Szemlében, valamint az Ősi Gyökér Kulturális Folyóiratban és az Avasi Értéktárban is jelentek meg verseim és novelláim. Két díjnyertes versem a komáromi Duna-parton lévő Trianoni Irodalmi Sétányon kőbe vésett versek között is olvasható. Idáig megjelent köteteim: Nem múlnak a gyermekévek (2017), Hatvan é(r)v Miskolc (2024), melyet Fecske Csaba, József Attila-díjas költő – a kötet egyik szerkesztője – ekként méltatott: „A várost megjelenítő írásai bensőségesek, nosztalgiázók. Mintha egy jóillatú, madárcsicsergéses ligetben járna az ember: ráismer fáira, madaraira, s az otthonosság érzése tölti el. A Hatvan é(r)v Miskolc maga a mindig derűs Jacsó, akiből árad a harmónia.” Írói-emberi ars poétikámat talán az alábbi versemmel tudnám legjobban összefoglalni:
Az én celebem
Nem itt születtem, a grundon hagytak, Remélem egyszer – hétfőn vagy kedden –
nem vagyok erős, ne képzelj nagynak. megiszunk egy sört legalább ketten.
Nem vagyok se hős, büszke és bátor, Mielőtt szólnál: lehet, hogy görbe.
de ködben is látom erdőt a fától. Van kéznél szemed? Nézz a tükörbe!
Zsebemben kódolt mondatok laknak, Nem gyűrök ráncot a homlokodra,
megfejtem egyszer, talán, ha hagynak. nem lépek eléd se utánad sorba.
Üzentem haza, tegnap meg újra, Nem vagyok elit: se kalap se ernyő.
de STOP táblát raktak ki a Tejútra. Az én celebem: a NEMECSEK ERNŐ!
Barátom is van – egy fél – úgy látom,
sohasem jártam operabálon.
Szavazni az alábbi LINKEN tudnak, ahol a többi jelölt rövid bemutatását is olvashatják.>>>>

