2022.09.28.
Keddi ülésén 125 bázisponttal 13 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
A kamatfolyosó két szélét is 125 bázisponttal emelte a testület. A döntés meghaladta az elemzői, 100 bázispontos szigorítási várakozásokat.
Az alapkamatemelési ciklus lezárásával nincs vége az infláció elleni küzdelemnek, a jegybank más eszközökre nagyobb hangsúlyt fektetve folytatja a pénzügyi szigorítást és az infláció elleni küzdelmet – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti elnöke a kamatemelést követő sajtótájékoztatón.
Megjegyezte, hogy ebben az évben még nő az inflációs ütem, és csak a jövő év első felében áll meg, tetőzik, majd lassú csökkenésnek indulva 2024-ben ér a jegybanki cél közelébe.
Úgy fogalmazott, hogy az alapkamatemelési ciklus végére „jó nagy pontot tettek, hogy mindenki láthassa: vége van”.
„A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a Kormány gazdaság-, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját.
Az elhúzódó orosz-ukrán háború és az európai energiaválság hatására növekedett a recesszió kockázata a világgazdaságban. A magas nyersanyagárak, illetve az európai aszályhelyzet rövid távon tovább emelheti az inflációt, azonban megjelentek a fordulat első jelei. Az erősödő recessziós kockázatok, valamint az ezzel párhuzamosan csökkenő nyersanyag-, energiaárak és szállítási költségek 2023-tól a globális infláció mérséklődését vetítik előre.
A befektetői hangulat általánosan romlott. A kockázatvállalási hajlandóságot a háborúval kapcsolatos hírek, a globálisan meghatározó jegybankok kamatemelési pályájára vonatkozó várakozások, a tartósan magas infláció okozta aggodalmak és a recessziós félelmek határozták meg. A legtöbb nyersanyag világpiaci ára csökkent az elmúlt időszakban, de továbbra is magas szinten tartózkodik. A tőzsdei gázárak szeptembertől jelentős volatilitás mellett csökkentek. A dollár a fejlett és a feltörekvő gazdaságok devizáival szemben is tovább erősödött.
A Federal Reserve és az Európai Központi Bank is 75 bázispontos kamatemelést hajtott végre szeptemberben. Eközben a régiós jegybankok elkezdték a globálisan meghatározó jegybankoknál jóval korábban elindított kamatemelési ciklusuk lassítását, illetve leállítását. A lengyel jegybank szeptemberben 25 bázisponttal emelte az alapkamatot és a további lépéseket a bejövő adatoktól tette függővé. A cseh jegybank augusztusban már leállította a kamatkondíciók szigorítását, miközben a román jegybank az előzetes várakozásoknál kisebb mértékben, 75 bázisponttal emelte az irányadó rátát.
Az év első felében a magyar gazdaság élénk növekedést mutatott, ugyanakkor a magas frekvenciájú adatok június eleje óta a konjunktúra egyértelmű lassulását jelzik. Júliusban az ipari és az építőipari termelés is bővült éves bázison. A kiskereskedelmi üzletek forgalma az április óta tartó havi csökkenést követően stagnált. A munkaerőpiac változatlanul feszes. A világgazdasági konjunktúra mérséklődése és a magas energiaárak hatása azonban egyre jobban megmutatkozik a hangulati indikátorok általános romlásában.
A hazai GDP lefutását és szerkezetét 2022-ben erős kettősség jellemzi. Az éves dinamika az év második felében jelentősen mérséklődik. Az év egészében a belső keresleti tételek járulnak hozzá a növekedéshez, míg a nettó export visszafogja a bővülést. 2023-ban csökken a lakossági fogyasztás. Az emelkedő költségek és a bizonytalanabbá váló keresleti kilátások mérséklik a vállalati beruházásokat, miközben az állami fejlesztések átütemezése is visszafogja a beruházási aktivitást. A nettó export a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan a jövő év végétől járulhat hozzá ismét pozitívan a GDP növekedéséhez. A hazai GDP 2022-ben 3,0–4,0 százalékkal, 2023-ban 0,5–1,5 százalékkal, míg 2024-ben 3,5–4,5 százalékkal bővülhet.
2022 augusztusában az éves összevetésben számított infláció 15,6, míg a maginfláció 19,0 százalék volt. Az infláció 1,9 százalékponttal emelkedett, ami leginkább az élelmiszerek áremelkedéséhez köthető. A maginfláció növekedéséhez legnagyobb mértékben a feldolgozott élelmiszerek járultak hozzá. A termelői árak emelkedése közel teljes mértékben begyűrűzött a kiskereskedelmi árakba. Az inflációs várakozások magas szinten alakulnak.
A hazai infláció az őszi hónapokban döntően a monetáris politika hatókörén kívül eső tételek következtében tovább emelkedik. A rendkívüli aszályhelyzet, az energiapiaci árrobbanás és a hatósági energiaár-szabályozás változása egyaránt az infláció rövid távú emelkedését okozzák. Az árkorlátozó intézkedések 2023. január 1-ig történő meghosszabbítása az év végéig fékezi az áremelkedést.
A külső inflációs nyomás enyhülése és a lassuló kereslet árleszorító hatása 2023 elejétől jelenhet meg a hazai inflációban, az árdinamika lassú fordulatát okozva. A szállítási költségek, a nyersanyag- és energiaárak határidős árak alapján várható csökkenése, valamint a globális gazdaság növekedésének lassulása egyaránt a külső infláció fékeződése irányába hat. Eközben a visszaeső fogyasztói kereslet egyre erősebb fegyelmező erővel bír a vállalatok árazási döntéseire. A szigorú monetáris kondíciók segítik a másodkörös inflációs hatások elkerülését és az inflációs várakozások horgonyzását. A fogyasztóiár-index 2022-ben átlagosan 13,5–14,5 százalék között alakulhat. A hazai infláció 2023 első felében lassan, majd az év közepétől jelentősebben csökken. A fogyasztóiár-index 2024 első felében tér vissza a jegybanki toleranciasávba.
A kormány által bejelentett intézkedések és azok végrehajtása várhatóan biztosítja a Pénzügyminisztérium által jelzett idei költségvetési cél elérését. Így az államadósság-ráta 2022 végére GDP-arányosan 76 százalék közelébe csökken. A folyó fizetési mérleg hiánya a magas energiaárak importnövelő hatása miatt 2022-ben átmenetileg tovább emelkedik. Az energiaegyenleg romlásán kívül, a fizetési mérleg többi tételében összességében javulás figyelhető meg. 2024-re a világgazdasági környezet normalizálódásával és az elmúlt években kiépült jelentős új exportkapacitások termelésének felfutásával a külső egyensúlyi pozíció várhatóan gyorsan és jelentős mértékben javul.
A Monetáris Tanács áttekintette a reálgazdasági és a pénzpiaci folyamatokat, valamint a kamatemelési ciklus eddigi és potenciális jövőbeli eredményeit. Ezek alapján a Tanács határozott szeptemberi kamatlépésről döntött.
A Monetáris Tanács mai döntése értelmében az alapkamat 125 bázisponttal 13,00 százalékra emelkedik. A Monetáris Tanács az O/N betéti kamatot 125 bázisponttal 12,50, míg az O/N és az egyhetes fedezett hiteleszköz kamatát 125 bázisponttal 15,50 százalékra növeli. A Monetáris Tanács megítélése szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamatéval azonos mértékű emelése indokolt.
A Magyar Nemzeti Bank az elsők között kezdte meg a monetáris kondíciók szigorítását és 2021 júniusa óta több mint 12 százalékponttal emelte az alapkamatot. Ezzel a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak. A monetáris kondíciók szigorítása a likviditás szűkítésével folytatódik.
Október 1-jétől a kötelező tartalékráta emelésével, a rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciókkal és a hosszabb futamidejű betéti eszköz elindításával az MNB jelentősen szűkíti a forintlikviditást. Emellett az MNB a napi rendszerességgel tartott devizalikviditást nyújtó tenderekkel a swaphozamok emelkedésén keresztül is növeli a monetáris transzmisszió hatékonyságát. E jegybanki intézkedések tovább szigorítják a monetáris kondíciókat, így az eddigi alapkamat-emelések dezinflációs hatása számottevően fokozódik.
A Monetáris Tanács megállapította, hogy a szeptemberi Inflációs jelentés inflációs előrejelzése körüli kockázati eloszlás szimmetrikussá vált. A lassuló globális konjunktúra lehetőségét, illetve az energia- és nyersanyagárak nagyobb korrekcióját bemutató alternatív forgatókönyv az alappályánál alacsonyabb, míg az energia- és nyersanyagárak tartósan magasabb szinten ragadását, valamint a másodkörös inflációs hatások erősödését bemutató forgatókönyv az alappályánál magasabb inflációt feltételez. A növekedési kockázatok összességében alacsonyabb GDP-pálya irányába mutatnak.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak, ami biztosítja az inflációs cél elérését. A Monetáris Tanács a szeptemberi lépést követően az alapkamat-emelési ciklus leállításáról döntött. A szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. Előretekintve a likviditás szűkítése és a monetáris transzmisszió további erősítése kerül az MNB fókuszpontjába, aminek érdekében a jegybank a jövőben újabb intézkedésekről dönthet.”
