voszborsod

Munkaidőkeret-bővítés: változik a Munka törvénykönyve

2020.04.24.

Munkaidőkeret-bővítés: változik a Munka törvénykönyve

A munkaidőkeret hosszának növelésével kívánja enyhíteni a járvány miatt kialakulóban lévő válság tüneteit a kormány.

A 104/2020. számú kormányrendelet ismét a Munka Törvénykönyve szabályaihoz nyúlt, vélhetően azzal a szándékkal, hogy a munkáltatókat a munkahelyek megőrzésére ösztönözze.

Ezúttal a munkaidőkeret általános szabályai módosulnak azzal, hogy az eddig legfeljebb négyhónapos vagy tizenhat hetes – bizonyos munkakörök esetében legfeljebb hat hónapos vagy huszonhat hetes – munkaidőkeret időtartama akár 24 hónapra is megemelhető a munkáltató egyoldalú döntése alapján.

A rendelet leszögezi, hogy az Mt. 99. §-ában, valamint az Mt. 104–106. §-ában foglaltaktól, tehát a munkaidő-beosztás bizonyos szabályaitól, a napi pihenőidőre és a heti pihenőnapra vonatkozó rendelkezésektől eltérni nem lehet. Ennek a rendelkezésnek a 47/2020 kormányrendelet 6. § (4) bekezdése tükrében van jelentősége, ez a szabály lehetőséget biztosított arra, hogy a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhessen. A munkaidő beosztására vonatkozó, a munkavállaló egészségét védő szabályok tehát több ponton is változatlanok maradtak, a szabályozás sokrétűsége és a számos kivétel miatt azonban továbbra is megfelelő körültekintést igényel azok betartása.

A munkaidőkeret a munkáltatóknak nagyobb rugalmasságot, a munkavállalóknak biztos bért biztosít

A mostani szabályozás azonban a korlátozások mellett is egy hatékony eszköz lehet a munkáltatók kezében, ugyanis lehetőségük lesz arra, hogy a jelenleg ki nem használt munkaidőt akár egy kétéves időtartamon belül is a munkaerőigénynek megfelelőn osszák el. A rendelet lehetőséget teremt arra, hogy a munkavállalók a mostani helyzetben kevesebb óraszámban végezzenek munkát, de a munkaerő-szükséglet növekedésével minden további bérpótlék vagy juttatás nélkül akár heti 48 órában legyenek foglalkoztatva. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a munkaidőkeret nem csak a munkaidő, de a pihenőidő beosztásának lehetőségét is magában foglalja, tehát a jövőben esedékessé váló pihenőidő vagy pihenőnapok a szabadságok kiadása mellett vagy ahelyett is kiadhatók az irányadó korlátok között.

Fontos kiemelni, hogy a munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkabérben annak ellenére nem lesz változás egy hagyományos - nem teljesítménybéres - munkavállaló esetében, hogy adott esetben a korábbi munkaidő-beosztás szerinti munkaidőnek csak töredékében lesz beosztva a munkavégzésre, mivel a munkaidő átlagában a szerződés szerinti munkaidőt le fogja tudni dolgozni.

Milyen következményekkel jár a munkaidőkeret a munkavállalókra nézve?

A munkaidőkeret a munkavállalók számára is fontos vetülete, hogy ez a lehetőség a munkahelyek megmaradását segítheti. A munkaidőkeret szabályainak áttekintését követően felmerülhet a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha a munkavállaló egy kényelmes, heti 20 órás munkavégzéssel járó időszakot követően mondd fel a munkáltatónak, amikor a beosztás szerint végzett munka átlaga a munkaszerződés szerinti munkaidő alatt van? Az Mt. erre komplett eljárásrendet tartalmaz és részletesen szabályozza, hogyan kell elszámolni, ha munkaviszony a munkaidőkeret lejárta előtt szűnik meg.

Ebben az esetben a munkaviszony megszűnése módjának komoly jelentősége van, mert a megszűnés egyes eseteiben a le nem dolgozott idő állásidőnek minősülhet, amely időszakra főszabály szerint a munkavállalót az alapbére illeti meg. Ha viszont a munkaviszony:

  • a munkavállaló felmondásával,
  • a munkavállaló próbaidő alatt azonnali hatályú felmondásával,
  • a munkáltató (szankciós jellegű) azonnali hatályú felmondásával,
  • a munkáltatónak a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, vagy
  • a munkavállaló nem egészségi okkal összefüggő képességével indokolt felmondásával

szűnik meg, akkor a korábban kifizetett munkabér visszakövetelhető lesz a munkavállaló hozzájárulása nélkül, akár a levonásmentes munkabérrészre tekintet nélkül is az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint.

A fenti szabályokból is látszik, hogy a mostani 24 hónapos munkaidőkeret alkalmas lehet arra, hogy a munkavállalók megtarthassák munkaviszonyukat. Ugyanakkor annak is fennáll a veszélye, hogy a munkavállalók egy munkahelyváltással nem várt adósságot halmozzanak fel. Nem véletlenül volt nagy visszhangja a korábbi Mt. módosításának, ami a 36 hónapos munkaidőkeret vezette be. Fontos különbség ugyanakkor, hogy a 36 hónapos munkaidőkeret csak kollektív szerződés megengedő rendelkezése esetén alkalmazható, ilyen kontroll viszont a mostani helyzetben nincs. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a maximum 24 hónapos munkaidőkeret bevezetésére csak megfontolt tervezést és a munkavállalók tájékoztatását követően kerüljön sor.

vissza