voszborsod

Mit tehetünk, ha nem fizet a partnerünk?

2021.03.25.

Mit tehetünk, ha nem fizet a partnerünk?

A világjárvány gazdasági hatásai miatt fizetésképtelenségi hullám söpörhet végig az európai vállalkozások között. Az OECD kimutatása szerint a leginkább érintett ágazatokban akár a cégek 30 százaléka is érintett lehet. Nem nehéz belátni, hogy a partnerei fizetésképtelenségéből eredő kockázatokat minden vállalkozásnak minimalizálnia kell. De mit lehet tenni, ha a legnagyobb körültekintés ellenére sem tudjuk elkerülni a bajt?

A Deloitte Legal tapasztalatai szerint növekszik azon céges megkeresések száma, ahol az érintettek arról érdeklődnek, hogyan lehet megelőzni a partner fizetésképtelenné válását és mit lehet tenni, ha az mégis bekövetkezik? Bár az országok gyorsan reagáltak, a megtett lépések azonban csak a válság rövidtávú hatásait orvosolták. Mivel azonban a pandémia elhúzódik, ez hosszú távú terhet jelent a vállalkozásoknak, amelyeknek emiatt jelentősen csökkenhet vagy akár teljesen el is maradhat a befektetési hajlandóságuk.

Lépni kell, mielőtt baj lesz!

A koronavírus kiszámíthatatlan hatásai miatt legjobb, ha még a partnereink esetleges fizetési nehézségeinek felmerülése előtt ellenőrizzük és áttekintjük a partnereink által javunkra nyújtott biztosítékokat együttesen, illetőleg azokat külön-külön is. Ez lehet ugyanis az utolsó időpont, amikor a partnereink még hajlandóak lehetnek együttműködni!

Egy felelősen gondolkodó vállalkozásnak különösen az alábbi kérdéseket ajánlatos megvizsgálnia a javára nyújtott biztosítékokkal összefüggésben:

  • A nyújtott biztosítékok köre és összege összhangban áll-e biztosított követelések értékével?
  • Milyen lépéseket szükséges megtenni a biztosítékok érvényesítése érdekében és ezek ténylegesen meg is tehetőek-e a biztosítéki kötelezett együtt nem működése esetében is?
  • A biztosítéki kötelezett megfelelt-e a biztosítéki szerződésben vállalt és a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek?
  • A vonatkozó bejegyzések megtörténtek-e és ezek továbbra is hatályosak-e?
  • Átadásra kerültek-e és elérhetőek-e a biztosítéki szerződések alapján átadandó nyilatkozatok, dokumentumok?
  • A kezes hozzájárult-e az alapul fekvő biztosított jogviszony módosításához?

Amennyiben a legnagyobb körültekintés ellenére is bármely hiányosságot fedezünk fel a nyújtott biztosítékokkal összefüggésben és amennyiben ilyen módon orvosolható, a biztosítéki kötelezettet minél előbb fel kell szólítani vállalt kötelezettségeinek teljesítésére és figyelmeztetni kell az egyes jogkövetkezményekre. További megoldásként szóba jöhet a biztosítéki szerződés módosítása, és a jogi korlátok figyelembe vételével pótlólagos biztosíték kérésére is lehetőség nyílhat – teszi hozzá dr. Boross Ádám.

Mit tehetünk, ha a partner nem fizet?

A fizetésképtelenné váló partnerrel szemben több lehetőségünk is van arra, hogy jogos követelésünkhöz hozzájuthassunk.

  • Fizetési felszólítás: Költséghatékony megoldás, mellyel az igény eredményesen érvényesíthető. Ez a lépés a felszámolás megindításának előfeltétele is.
  • Beszámítás: A kintlévőségeket kölcsönösen csökkentő lépés, a felszólítás előtt érdemes hivatkozni rá. Ráadásul engedményezett követeléssel szemben is működhet.
  • A tartozás elismerése: Az adósok fizetési haladék vagy kedvezmény fejében gyakorta vállalják. A módszer meggyorsítja a követelés behajtását, de nagyon fontos, hogy egyértelműen legyen megfogalmazva.
  • Bírósági per: Szigorú eljárási szabályok szerint zajlik, éppen ezért sok keresetet elutasítanak és az elindított eljárásoknál is jogvesztéshez vezet egy apró eljárási hiba is. A bírósági gyakorlat is szigorított, például a Kúria döntése a részkövetelések érvényesítését kizárta.
  • Felszámolás: A bírósági pernél hatékonyabb. Ám csak úgy lehet esély a sikerre, ha hitelezőként a megindítás feltételeit biztosítják, adósként pedig időben vitatni kezdik a követelést. Az eljárás végén vagy fizetési kényszerhelyzet áll elő, vagy elrendelik a felszámolást. Utóbbi esetben az adós vállalkozást a megszűnés kockázata fenyegeti és komoly reputációs veszteséget szenved el, vezetői pedig magánvagyonukkal felelnek a társaság tevékenységéért.

Visszajár az áfa?

Ha az adós nem fizet, a hitelezőnek is komoly kérdéseket kell megválaszolnia. A követelést ki lehet-e vezetni a könyveiből? Milyen értéken kell a követelést nyilvántartani? A társasági adóban érvényesíthető-e a behajthatatlan követelés?

A legfontosabb kérdés általában az, hogy visszakérhető-e az áfa, ugyanis azt akkor is be kell fizetni, ha az adós nem fizet! Az adóhatóság az áfa visszakérése esetén alaposan utánanéz annak, hogy az adózó az egész üzleti kapcsolat alatt kellő gondossággal járt-e el, illetve azt is megnézi, elévült-e a tartozás. Az ilyen bonyolult és összetett ügyekben nem árt jó előre szakértői segítséget kérni.

vissza