Még ha egyes esetekben az adókülönbözetet nem is érdemes vitatni, van lehetőség arra, hogy az adóhatóság az adóbírságot vagy a késedelmi pótlékot mérsékelje, akár el is törölje. Továbbá, az adózó a törvény erejénél fogva mentesül a kiszabott adóbírság 50 százaléka alól, ha az első fokú határozat elleni fellebbezési jogáról határidőben lemond és a határozatban előírt adókülönbözetet is megfizeti.

Az adóhiány ötven százalékára rúgó adóbírság kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén ugyancsak mérsékelhető. Ha az adózó bizonyítja, hogy magatartása vagy körülményei miatt lehetőség lenne az adóbírság csökkentésére vagy akár teljes elengedésére is, akkor az adóhatóságnak kötelessége egy méltányossági eljárás során ezeket a szempontokat figyelembe venni. Kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén a késedelmi pótlék is mérsékelhető.

Az adóbírság kapcsán kiemelt jelentősége van, hogy az adóhatóság az ellenőrzést a törvényi határidőben befejezte-e?  A Kúria következetesen állást foglalt abban, hogy a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog része, hogy az adóhatóság a rá vonatkozó határidőket betartsa. A Kúria azt is kimondta, hogy ha az adóhatóság „kifut a határidőből” és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz az adózónak, úgy szankciót általában nem alkalmazhat az adózóval szemben. Tehát ilyen esetben alappal hivatkozhatunk arra, hogy az adóbírság kiszabásának nincs helye.

Az adóeljárási szabályok kimondják továbbá, hogy amennyiben az adózó az adóhatóság honlapján megjelenő tájékoztatóban foglaltak szerint jár el, úgy hátrányos jogkövetkezmény vele szemben nem alkalmazható, még akkor sem, ha az adóhatóság esetleg adóhiányt tár fel. Az indokolás szerint e rendelkezést a 2018. január 1-je után az adóhatóság honlapján erre a célra létrehozott felületen közzétett tájékoztatók tekintetében lehet alkalmazni, vagyis a régi adóhatósági állásfoglalások vagy az adózó számára kiadott egyedi állásfoglalások tekintetében nem.

Az adóbírság csökkentése kapcsán fontosak még a megbízható adózók számára elérhető kedvezmények. Ha például az adózó az adóellenőrzés alá vont időszak egészében vagy az adóellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában megbízható adózónak minősült, úgy vele szemben a megállapított adóbírság ötven százaléka szabható csak ki. Ez a kedvezmény azonban nem alkalmazható az önkormányzati adóhatóság által kiszabott adóbírság, továbbá olyan adókülönbözet esetén, amely a megbízható adózói státusz elvesztését eredményezi.

A felsorolt lehetőségeket érdemes fejben tartani, ugyanis előfordulhat, hogy az adóhatóság figyelmen kívül hagyja a törvény által biztosított kedvezményeket. Előfordulhat az is, hogy a jogkövetkezmények mérsékléséhez kifejezetten az adózó kezdeményezésére van szükség. Amennyiben a hátrányos jogkövetkezmények mérséklésének jogszabályi feltételei fennállnak, az kötelezettséget jelent az adóhatóságra nézve. Tehát, ha az adózó szerint az adóbírság vagy a késedelmi pótlék mértékét az adóhatóság jogszabálysértően állapította meg, úgy érdemes ezügyben jogorvoslati eljárást indítani az adóhatósággal szemben.