voszborsod

Mire jó a fedezeti szerződés?

2021.02.28.

Mire jó a fedezeti szerződés?

Ha a szerződést valamelyik fél megszegi, akkor ennek különböző következménye lehet. A következmény függ a szerződés jellegétől, a szerződésszegés körülményeitől, illetve a másik fél döntésétől. Gyakran előfordul, hogy a szerződésszegés miatt a szerződés nem teljesült célját a másik fél egy újabb szerződés megkötése útján valósítja meg. Ilyen esetben beszélhetünk fedezeti szerződésről.

A szerződésszegés következményei

Ha egy szerződéses viszonyban az egyik fél szerződésszegést követ el, akkor a másik szerződő fél dönthet arról, hogy milyen következményeket kíván alkalmazni a szerződésszegés miatt.

  • A teljesítés követelése. A szerződést megszegő féltől például késedelem esetén továbbra is követelhető a szerződéses kötelezettségének teljesítése. Szükség esetén a szerződés teljesítése ilyen módon akár bírósági úton is kikényszeríthető.
  • Elállás vagy felmondás. A szerződésszegés másik fontos következménye a szerződéstől való elállás, illetve a szerződés felmondásának joga. Egyes szerződések esetén e jogok gyakorolhatósága eltérő lehet. Az általános szabályok szerint a szerződéstől akkor lehet elállni, ha a szerződésszegés miatt a másik fél szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt és a szerződéskötés előtt fennált helyzet visszaállítható. Ha a szerződéskötést megelőző helyzetet nem lehet visszaállítani, akkor a szerződés felmondásának lehet helye. Kisebb súlyú, a szerződésben foglalt szolgáltatás lényegét nem érintő szerződésszegés esetén rendszerint nincs helye elállásnak vagy felmondásnak.

Mi a fedezeti szerződés?

A szerződéstől való elállásnak vagy a szerződés felmondásának egyaránt az a következménye, hogy a szerződés megszűnik. A szerződés megszűnése miatt a feleket már nem terhelik a szerződésből eredő kötelezettségek. Viszont ennek gyakran az a következménye, hogy a szerződéssel elérni kívánt cél nem valósul meg. Ebben a helyzetben a szerződéstől elálló vagy a szerződést felmondó fél köthet egy másik szerződést a céljának megvalósítására. Ilyenkor beszélhetünk fedezeti szerződésről.

Fedezeti szerződésnek nevezi a Polgári Törvénykönyv azt a szerződést, amelyet a szerződéstől elálló vagy a szerződést felmondó fél köt annak érdekében, hogy a megszűnt szerződéssel elérni kívánt célt megvalósítsa. Például, ha a vevő az eladó szerződésszegése miatt elállt egy eszköz megvásárlására vonatkozó adásvételi szerződéstől, majd ezt követően máshonnan szerzi be az eszközt. Ekkor ez utóbbi szerződés a fedezeti szerződés.

Miért lehet jó a fedezeti szerződés?

Ha fedezeti szerződés megkötésére került sor, akkor a fedezeti szerződést megkötő fél a kártérítés szabályai szerint a szerződésszegő féltől követelheti:

  • a megszegett szerződésben és a fedezeti szerződésben kikötött ellenértékek közötti különbség megtérítését, valamint
  • a fedezeti szerződés megkötéséből eredő költségek megtérítését.

Ha például a fedezeti szerződéssel az eszközt magasabb vételáron tudta megvásárolni, akkor a vételár különbözetet és a szerződés megkötéséből eredő további költségei megtérítését követelheti.

Milyen típusú fedezeti szerződések vannak?

A fedezeti szerződést Polgári Törvénykönyvünk a Bécsi Vételi Egyezmény alapján vette át, amely az áruk nemzetközi adásvételére vonatkozik. Így a fedezeti szerződés nyilvánvaló alkalmazási területe az adásvétel.

Adásvételi szerződés esetén kétfajta fedezeti szerződéstől lehet szó, attól függően, hogy melyik fél köti a fedezeti szerződést.

  • Fedezeti vételnek hívjuk azt az esetet, amikor az eladó szerződésszegése miatt a vevő magasabb áron mástól szerzi be a megvásárolni kívánt dolgot.
  • Fedezeti eladásról beszélünk, ha a vevő szegi meg az adásvételi szerződést, így az eladó a szerződéstől eláll és a dolgot harmadik személynek értékesíti. Ha csak alacsonyabb áron tudta az eladó a dolgot másnak eladni, akkor az árkülönbözetet a fedezeti szerződés alapján követelheti a szerződésszegő vevőtől.

Bár a fedezeti szerződés alkalmazása az áruk adásvétele, szolgáltatások igénybevétele esetén a legkézenfekvőbb, más szerződések esetén is szóba jöhet. Ennek feltétele, hogy az adott körülmények között lehetséges a fedezeti szerződés megkötése, például vállalkozási szerződés, bérleti szerződés esetén.

vissza