A leggyakrabban feltett kérdések témakörei:

I. ADÓKÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

II. FIZETÉSI KEDVEZMÉNYEK

III. VÉGREHAJTÁS

IV. A VESZÉLYEZTETETT ÁGAZAT, TÉNYLEGES FŐTEVÉKENYSÉG ÉRTELMEZÉSE

V. EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK

VI. JÁRULÉK- ÉS SZOCHOMENTESSÉG

VII. KATA

VIII. KIVA

IX. SZJA

X. SZÁMLÁZÁS

I. ADÓKÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

1.    Mi a teendő akkor, ha a gazdálkodó a koronavírus járvány miatt a kötelezettségeit nem tudja határidőben befizetni?

A koronavírus terjedésével összefüggésben kihirdetett veszélyhelyzetre tekintettel, ha az adózók a járvány- illetve a veszélyhelyzet gazdasági következményei miatt – önhibájukon kívül – nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek, fizetési kedvezmény (fizetési halasztás, részletekben történő megfizetés, mérséklés, illetve elengedés) iránti kérelmet nyújthatnak be a NAV-hoz.

Azoknál az adózóknál (természetes személyek és gazdálkodó szervezetek), akik fizetési kedvezményi kérelmükben a fizetési nehézség okaként a koronavírus által okozott gazdasági nehézségre hivatkoznak, e körülményeket a törvényi kereteken belül fokozottan figyelembe kell venni. A kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó csak elektronikusan nyújthatja be, az erre nem kötelezett adózó elektronikusan vagy papír alapon. A papíralapú kérelmet célszerű a NAV által rendszeresített nyomtatványon benyújtani. A nyomtatványok megtalálhatók a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) a „Letöltések" → „Adatlapok, igazolások, meghatalmazás-minták" → „Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához" menüpontban.

Az elektronikus ügyintézés feltétele, hogy az adózónak legyen KÜNY tárhelye (Ügyfélkapu) vagy cégkapuja. Az elektronikus kérelem (magánszemély esetében a FAM01 nyomtatvány) a www.nav.gov.hu „Letöltések” → „Nyomtatványkitöltő programok” útvonalon érhető el. A fizetési kedvezményre irányuló kérelem benyújtásának feltételeiről és módjáról a NAV honlapján, „Segítség rendkívüli helyzetben (Covid-19)” rovatban közzétett tájékoztatókban részletes információk találhatók.

2.    Ha a vállalkozások a veszélyhelyzet miatt nem tudják időben teljesíteni a bevallási, befizetési kötelezettségeiket kiesnek-e a köztartozásmentes adózói adatbázisból (KOMA) vagy a megbízható adózók köréből?

A köztartozásmentes adózói adatbázisban (KOMA) kizárólag az szerepelhet, akinek a közzétételt megelőző hónap utolsó napján – többek között – nincs a NAV-nál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása, és az esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. Ha a KOMA-ban már szereplő adózónál a NAV – az aktuális vizsgálat során – megállapítja, hogy már nem felel meg az előírt feltételek valamelyikének, akkor az adózót az adatbázisból törli.

Az adózói minősítés negyedévenként történik. A megbízható adózóvá minősítés egyik feltétele, hogy a tárgynegyedév utolsó napján fennálló adatok alapján a cégjegyzékbe bejegyzett adózónak vagy áfaregisztrált adóalanynak ne legyen 500 ezer forintot meghaladó nettó adótartozása. Ha a tartozás a negyedév végén meghaladja az 500 ezer forintot, akkor az adózó elveszíti megbízható minősítését.

Ha az adózó a tartozást az előírt határnapig rendezi, vagy eddig az időpontig megkapja a NAV által engedélyezett és véglegessé vált részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyező határozatot, akkor az adózó – az egyéb feltételek fennállása esetén – továbbra is szerepelhet a KOMA-ban, valamint továbbra is megbízható adózónak minősülhet.

További információk a részletfizetési és halasztási kérelem lehetőségeiről: https://nav.gov.hu/data/cms519058/tajekoztatofikogazdalkodo.pdf.

A megbízható adózó évente egy alkalommal 12 havi pótlékmentes fizetési könnyítést kérhet, ha a kérelem elbírálása időpontjában a nettó adótartozása nem haladja meg a 1,5 millió forintot. A fizetési könnyítést a FAG01-es nyomtatványon lehet kérni. A koronavírus által okozott gazdasági nehézséget – mint a fizetési nehézség indokát – a NAV a törvény adta lehetőségeken belül figyelembe veszi.

Mivel az érintett adózói kör önhibáján kívül került olyan helyzetbe, hogy fizetőképessége csak hosszabb távon állítható helyre, indokolt lehet hosszabb futamidejű fizetési könnyítés engedélyezése is, ha annak egyéb feltételei teljesülnek.

3.   Ha a vállalkozó megbízott könyvelője elérhetetlen, mert például igazoltan koronavírus-fertőzött, és nála vannak a bevalláshoz szükséges iratok, dokumentumok élhet-e igazolási kérelemmel?

Ebben az esetben a vállalkozó igazolási kérelmet terjeszthet elő.

Az igazolási kérelmet a bevallási határidő elmulasztása esetén az akadály megszűnését követő tizenöt napon belül, a bevallás pótlásával egyidejűleg lehet előterjeszteni.

 4.    Be kell-e jelenteni a NAV-hoz, ha az adózó bezárja az üzletét a koronavírus miatt?

Nem kell bejelenteni a NAV-hoz, ha az adózó az üzletét bezárja. Az üzletben működő online pénztárgép használatának 30 napon túli szüneteltetését azonban be kell jelenteni a PTGTAXUZ nyomtatványon.

5.    Hogyan kell eljárnia annak az egyéni vállalkozónak, aki maga is karanténba került, hogyan teljesítheti az adókötelezettségeit?

A 2019. adóévre vonatkozóan a személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók a NAV által elkészített bevallási tervezet kiegészítésével, vagy egy önállóan elkészített 19SZJA-bevallás benyújtásával tehetnek eleget bevallási kötelezettségüknek 2020. május 20-ig.

Az elkészített tervezet 2020. március 15-től megtekinthető a NAV honlapjáról elérhető (www.nav.gov.hu/nav/szja/szja) eSZJA Portálon. A felületen be kell lépni a szerkesztés menübe, meg kell adni az egyéni vállalkozói tevékenységből származó, valamint egyéb olyan jövedelmek adatait, amelyek a tervezetben nem szerepelnek, ezt követően pedig a bevallást be kell küldeni.

Bevallási kötelezettségének az egyéni vállalkozó eleget tehet önadózóként is, a 19SZJA-bevallás benyújtásával. Ha az egyéni vállalkozó a járványhelyzet miatt bármely okból nem tudja benyújtani a bevallását, akkor azt képviselője (meghatalmazottja, esetleg törvényes képviselője) is beadhatja. Képviselőként az a személy járhat el, akit az EGYKE adatlapon bejelentettek és jogosultsága kiterjed a személyijövedelemadó-bevallás benyújtására is. A képviseleti jogviszonyt legegyszerűbben az eBEV portálon jelentheti be az egyéni vállalkozó vagy meghatalmazottja (ha mindketten rendelkeznek KÜNY-tárhellyel).

Ha elmulasztja a bevallási határidőt, akkor a mulasztásról való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő tizenöt napon belül – a bevallás pótlásával egyidejűleg – igazolási kérelmet terjeszthet elő.

II. FIZETÉSI KEDVEZMÉNYEK

1. Mi a módja a fizetési kedvezmény kérelmezésének? Van-e speciális szabály, eljárás, igazolási forma arra az esetre, ha a fizetési nehézség a járványügyi helyzet miatt alakult ki?

Fizetési kedvezmény iránti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett jogi személy és egyéb szervezet a FAG01, az egyéni vállalkozók pedig a FAM01 űrlapon terjeszthet elő. Az űrlapok az alábbi útvonalon érhetők el:

https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok

Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózóknak is van lehetőségük arra, hogy az űrlapokon az Ügyfélkapun keresztül, elektronikusan küldjék be a kérelmüket, vagy dönthetnek a papíralapú előterjesztés mellett is, levélformában vagy a NAV honlapján az „Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához" menüpontban elérhető adatlap kitöltésével, az alábbi elérési útvonalon:

https://nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap

A papíralapú kérelmet a lakóhely, tartózkodási hely, illetve a székhely, telephely szerint illetékes NAV-igazgatósághoz címezve kell előterjeszteni.

Azt, hogy a fizetési nehézség a járványügyi helyzet miatt alakult ki, bizonyítja egyrészt a tartozás keletkezésének időpontja, másrészt a természetes személy kérelmezőnek a veszélyhelyzet elrendelését megelőző és követő jövedelmi és vagyoni helyzetének, illetve a gazdálkodási tevékenységet folytató kérelmezőnek a veszélyhelyzet elrendelését megelőző és követő gazdálkodási adatainak összehasonlítása.

2. Ha az adott vállalkozás a járvány alatt teljesen fizetésképtelenné válik, jogosult lesz-e valamilyen kedvezményre, élhet-e méltányossági kérelemmel?

Az egyéni vállalkozó, a jogi személy vagy egyéb szervezet kérelmére a bírság- vagy pótléktartozás mérsékelhető, ha annak megfizetése gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Tehát a mérséklés akkor engedélyezhető, ha a racionális gazdálkodási körülmények ezáltal helyreállíthatók. Azonban nincs lehetőség a tőke-, illetve adótartozás mérséklésére, továbbá nincs helye a mérséklésnek, ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült.

Ha a vállalkozás átmeneti fizetési nehézséggel küzd, akkor lehetősége van fizetési halasztást kérni, illetve akár arra is, hogy a halasztást követően részletekben tegyen eleget fizetési kötelezettségének.

Ha a gazdálkodó szervezet átmeneti fizetési nehézséggel küzd és más hitelezőknek is tartozik, azonban gazdasági helyzetét tekintve van reális esélye annak, hogy idővel gazdálkodását rendbe tudja hozni és képes lesz tovább működni, indokolt lehet csődvédelmet kérnie. A csődeljárás célja, hogy az adós cég a hitelezőivel egyezséget kötve elkerülje a fizetésképtelenséget, és tovább tudjon működni. A csődeljárás elrendelése iránti kérelem benyújtásával már ideiglenes moratórium, azaz fizetési haladék illeti meg a gazdálkodó szervezetet, vele szemben végrehajtás nem indítható. Lényeges, hogy a fizetési haladék bizonyos kifizetések alól nem mentesít. A NAV viszonylatában ilyen a kifizetett munkabéreket terhelő adó és járulék, valamint az áfa, a jövedéki adó és a termékdíj. A fizetési haladékkal nem érintett, a NAV által végrehajtás alá vont tartozásokra végrehajtási eljárás felfüggesztését lehet kérni.

3. Mi a fizetési kedvezmény kérelmezésének menete, illetve kérhető-e a 10 ezer forint eljárási illeték elengedése, ha ennek megfizetése is terhet jelent a vállalkozásnak?

Fizetési kedvezmény iránti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek a FAG01, az egyéni vállalkozók pedig a FAM01 űrlapon terjeszthetnek elő. Az űrlapok az alábbi útvonalon érhetők el:

https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok

Az egyéni vállalkozók és a magánszemélyek fizetési kedvezményre irányuló kérelme alapján folytatott elsőfokú eljárás illetékmentes.

A gazdálkodó szervezetek által kezdeményezett fizetési könnyítésre, adómérséklésre irányuló eljárás illetéke 10 ezer forint. A jelenleg hatályos jogszabály alapján költségmentesség – így illetékmentesség – kizárólag természetes személy kérelmére engedélyezhető.

4. A járványügyi helyzetre tekintettel mentesülhetnek-e vagy kaphatnak-e részletfizetési kedvezményt az egészségügyi szolgáltatási járulékra, illetve a személyi jövedelemadóra a magánszemélyek?

Az ilyen kötelezettségeket az adózó kérelmére a NAV akkor mérsékelheti vagy engedheti el, ha azok megfizetése a magánszemély és a vele közös háztartásban élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. A részletfizetés engedélyezésének feltétele pedig a fizetési nehézség bizonyított fennállása és a részletek megfizetésének valószínűsíthetősége. A döntéshez a NAV vizsgálja az adózó és a közös háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, vagyoni körülményeit.

500 ezer forint alatti adótartozásra évi egy alkalommal, legfeljebb 12 havi automatikus részletfizetést is kérhet az adózó, aminek elbírálásakor a NAV a jövedelmi, vagyoni körülményeket nem vizsgálja.

Ezen felül a személyijövedelemadó-bevallásban is egyszerűen jelölheti az adózó, hogy a 200 ezer forintot meg nem haladó személyi jövedelemadóját és szociális hozzájárulási adóját részletekben fizeti meg. Ebben az esetben legfeljebb 6 havi részlet engedélyezhető, amiből az elsőt a bevallás benyújtásának határidejéig, május 20-áig kell kiegyenlíteni.

5.  Számíthatnak-e arra a magánszemélyek, hogy az előző kérdésben említett közterheknél az állam automatikusan elengedi tartozásukat, illetve kérhetnek-e adómérséklést, elengedést?

Nincs lehetőség bármely közteher automatikus elengedésére, megfizetése alóli mentesülésre. A NAV az adótartozás mérséklését, elengedését a magánszemély kérelmére akkor engedélyezheti, ha bizonyított, hogy annak megfizetése az adózó és a közös háztartásban élők megélhetését súlyosan veszélyezteti. A mérlegelés során a NAV vizsgálja az adózó és a közös háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, vagyoni körülményeit.

6. A folyamatban lévő részletfizetését nem tudja az adózó a járványügyi helyzet miatt tovább teljesíteni. Vonatkozik-e rá a kormány által kihirdetett moratórium, illetve kérhet-e újabb kedvezményt?

A kormány által kihirdetett moratórium nem vonatkozik az adó- és köztartozásokra engedélyezett fizetési könnyítésekre. A NAV azonban figyelembe veszi, ha a járvány miatt nehéz helyzetbe került adózók a folyamatban lévő és a veszélyhelyzet kihirdetéséig egyébként teljesített részletfizetését nem tudja tovább fizetni. Ebben az esetben újabb fizetési kedvezményi kérelemmel fordulhat a NAV-hoz. Kérelme alapján a még fennálló hátralékára pótlékmentes fizetési halasztást kérhet, továbbá kérheti azt is, hogy a halasztást követően részletekben fizethesse meg a tartozását. Fizetési kedvezmény iránti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett jogi személyek és egyéb szervezetek a FAG01, az egyéni vállalkozók pedig a FAM01 űrlapon terjeszthetnek elő. Az űrlapok az alábbi útvonalon érhetők el:

https://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok

Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózóknak is van lehetőségük arra, hogy az űrlapokon az Ügyfélkapun keresztül, elektronikusan küldjék be kérelmüket, vagy dönthetnek a papíralapú előterjesztés mellett is, levélformában vagy a NAV honlapján az „Adatlapok fizetési könnyítésre és/vagy mérséklésre irányuló kérelmek elbírálásához" menüpontban elérhető adatlap kitöltésével, az alábbi elérési útvonalon:

https://nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap

A papíralapú kérelmet a lakóhely / tartózkodási hely, illetve a székhely / telephely szerint illetékes adó- és vámigazgatósághoz címezve kell előterjeszteni.

III. VÉGREHAJTÁS

1. Ha február 18-án megküldte a NAV az adózónak az értesítést a szocho-tartozás végrehajtásáról, vagy a tételesadó-tartozás miatti végrehajtásról (bankszámlán lévő inkasszóról van szó), akkor szünetel-e a végrehajtás a Rendelet tükrében?

A végrehajtási eljárások szüneteléséről az 57/2020. (III.23.) Korm. rend. rendelkezik. E rendelet 9. § (1) bekezdése szerint a rendelet hatálybalépésének napján (március 24-én) az adóhatóság előtt folyamatban lévő, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) szerint foganatosított végrehajtási eljárások szünetelnek a rendelet hatálybalépésének napjától a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. Ez alól kivételt csak az Avt. 57. és 57/B. alcíme szerint folytatott eljárások és a veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárások képeznek.

Továbbá a rendelet 9. § (2) bekezdése rendelkezik arról is, hogy az (1) bekezdés alapján szünetelő ügyekben a NAV az Avt. 16. § (2) és (3) bekezdése szerint jár el.

Az Avt. 16. § (2) bekezdése rendezi azt, hogy a végrehajtás szünetelése hogyan hat az inkasszóra. Eszerint ha az inkasszót a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a végrehajtás szünetelése kezdő napjáig nem teljesítette, a NAV haladéktalanul intézkedik az inkasszó visszavonásáról. Ha a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató az inkasszót a szünetelés kezdő napját követően, a szünetelés hatálya alatt teljesítette és az összeget a NAV részére átutalta, az adóhatóság azt a tudomására jutásától számított 8 napon belül visszatéríti az adósnak.

Így a végrehajtási eljárások 57/2020. (III.23.) Korm. rendelet szerinti szünetelése alatt inkasszónak nincs helye.

IV. A VESZÉLYEZTETETT ÁGAZAT, TÉNYLEGES FŐTEVÉKENYSÉG ÉRTELMEZÉSE

1.    Milyen tevékenység tartozik a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet] szerinti turisztika ágazatba? A TEÁOR-ban nincs turisztika elnevezésű ágazati besorolás, van viszont „79 Utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás” (ami turisztika fogalomnak megfelelhet), ez azonban nincs felsorolva a 61/2020. (III.23.) Korm. rendeletben.

A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet a 47/2020. (III. 18.) Korm. rendeletben foglalt rendelkezések végrehajtási szabályait tartalmazza. Ebből következően a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdésében szereplő szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55) tevékenység végzése esetén alkalmazhatók a kedvező szabályok.

2.    A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendeletben nem szerepel a taxis személyszállítási tevékenység a veszélyeztetett ágazatok között, a 61/2020. (III.23.) Korm. rendeletben viszont már megtalálható ez a tevékenység a felsorolásban. Veszélyeztetett ágazatba tartozónak minősül-e a fentiek alapján a nem katás taxis személyszállítási tevékenységet főtevékenységként folytató vállalkozás, és alkalmazhatja-e a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (1)-(7) bekezdésében foglalt kedvező szabályokat?

A 47/2020. (III.18.) Korm. rendelet 5. §-a a személyszállítási szolgáltatást végző katás vállalkozások esetében állapított meg kedvező rendelkezést. Ehhez képest részletszabályokat tartalmazó 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet a katás vállalkozásokon kívül a másfajta adózási módot alkalmazó kifizetők, egyéni vállalkozók esetében is további kedvezményeket vezetett be új intézkedésként. A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdése alapján a taxis személyszállítási tevékenységet főtevékenységként végző nem kataalany vállalkozás is alkalmazhatja az adó- és járulékfizetési könnyítéseket, azaz például a járulékmentességet, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás alóli mentességet, a rehabilitációs hozzájárulás kedvezményét.

3.Hogyan kell értelmezni a 61/2020. (III.23.) Korm. rendeletnek azt a szabályát, miszerint tényleges főtevékenységnek az tekinthető, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott?

Ez alapján

• a legtöbb bevételt eredményező tevékenység is csak akkor jogosít a könnyítésre, ha abból a bevételek legalább 30 százaléka származott, vagyis a két kitétel együttesen kell, hogy teljesüljön; vagy
• elégséges, ha a mentesített tevékenységből származó bevétel eléri a 30 százalékot és nem kell vizsgálni a vállalkozás többi tevékenységéből származó bevétel nagyságát?

További kérdés, hogy kizárólag egy tényleges főtevékenység ismerhető-e el?

A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1-7. §-ai szerinti mentességek alkalmazására akkor van lehetőség, ha az adózó az 1. § (10) bekezdésben meghatározott tevékenységet tényleges főtevékenységként végzi. Tényleges főtevékenységnek az a tevékenység tekintendő, amelyből az adózónak e Rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele volt, feltéve, ha ez eléri az összes bevételének 30 százalékát. Ebből következően egy vállalkozásnak egyetlen tényleges főtevékenysége lehet, ez pedig az a vállalkozási tevékenység, amelyből az adózónak a legtöbb bevétele származik. Ez a tevékenység akkor minősül a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet szerinti tényleges főtevékenységnek, ha az abból származó bevétel eléri az összes bevétel 30 százalékát.

A mentesség alkalmazhatóságát úgy lehet megállapítani, hogy

(1) elsődlegesen összesíteni kell a vállalkozási bevételeket,

(2) meg kell állapítani, hogy melyik vállalkozási tevékenységhez köthető a legnagyobb összegű bevétel, és

(3) ha e tevékenység a kedvezményezett tevékenységek körébe esik, akkor meg kell állapítani az adott vállalkozási tevékenységből származó bevételnek az összes bevételhez viszonyított arányát,

(4) ha a megállapított arány a 30 százalékot meghaladja, akkor a mentességek alkalmazására van lehetőség.

Összefoglalva: egy vállalkozásnak egy tényleges főtevékenysége lehet, és kizárólag ezen tevékenységéből származó bevételének kell elérnie a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet szerinti arányt, azaz nincs arra lehetőség, hogy több kedvezményezett tevékenysége bevételét is figyelembe vegye a 30 százalékos arányszám eléréséhez.

Elméletben ugyan nem kizárt, hogy több tevékenység bevétele esetlegesen azonos nagyságú és még az összes bevételhez viszonyított aránya is egyező legyen. Ha ilyen eset ténylegesen előfordulna, akkor a mentességi szabályok alkalmazásának nincs akadálya, feltéve, hogy legalább az egyik tevékenység kedvezményezett tevékenységnek minősül.

4. A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdése szerinti veszélyeztetett ágazatba tartozó tevékenységbe történő besorolásnál a törzsadatban feltüntetett főtevékenységtől teljesen függetlenül kell a tényleges főtevékenységet érteni? Hogyan kell igazolni a NAV-nál, hogy az adott tevékenységből származott a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet hatályba lépését megelőző hat hónapban a vállalkozásnak a legtöbb bevétele, de legalább a bevételének 30 százaléka? Ezt a kedvezmények igénybevételekor is, vagy csak egy esetleges ellenőrzéskor kell bizonyítani?

A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdése az ott felsorolt tevékenységeket tényleges főtevékenységként végző személyi körre vonatkozik, amit a (11) bekezdésben definiál. Eszerint a tényleges főtevékenység alatt azt a tevékenységet kell érteni, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott. Ez nem szükségszerűen esik egybe azzal a tevékenységgel, ami a NAV törzsadataiban főtevékenységként szerepel, tehát a kedvezmények érvényesíthetősége szempontjából a kormányrendeletben meghatározott főtevékenység releváns.

Ha a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet (1)-(7) bekezdése szerinti adókedvezményeket a bevallásában érvényesíti, akkor egy esetleges ellenőrzéskor az adózónak kell tudnia igazolni, hogy milyen alapon érvényesítette a kedvezményeket. A NAV egy esetleges ellenőrzéskor kérhet valamilyen nyilatkozatot vagy igazolást a feltételként meghatározott bevételarány igazolásához, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 77. § (1) alapján úgy kell vezetni a nyilvántartást, hogy a kedvezmény megállapítására, ellenőrzésre alkalmas legyen.

Mindezek alapján az adózónak már a kedvezmény igénybevételekor rendelkeznie kell az általa igénybe vett adókedvezmény érvényesítését alátámasztó bizonylattal, és azt egy esetleges ellenőrzéskor a NAV rendelkezésére kell bocsátania.

V. EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSI JÁRULÉK

1.  Fizetés nélküli szabadság esetén milyen egészségügyi ellátást kaphat a magánszemély, kell-e fizetnie egészségügyi szolgáltatási járulékot, átvállalhatja-e a munkáltató a fizetési kötelezettséget ilyen esetben?

A jelenleg hatályos szabályok szerint a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor szünetel a biztosítási jogviszonya, így csak akkor jogosult orvosi ellátásra, ha egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 710 forint (napi összege 257 forint), amit már a fizetés nélküli szabadság első napjától fizetni kell.

A járulékfizetést a munkavállaló helyett – annak hozzájárulásával – más személy vagy szerv, azaz a munkáltató is teljesítheti. A járulékfizetéshez az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban is kitölthető „Eüszolg. járulékfiz-bejelentés” elnevezésű szolgáltatással vagy a 20T1011jelű adatlapon kell a NAV-hoz bejelentkezni. Ezen az adatlapon kell az egészségügyi szolgáltatási járulék átvállalásáról nyilatkozni, ami a NAV jóváhagyásával válik érvényessé.

A kormány április 7-ei bejelentése szerint azonban „a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók tb-jogosultsága nem szűnik meg”. Az erről szóló kormányrendelet kihirdetését követően tehát kedvezően változnak a jelenleg hatályos szabályok.

2.  A tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak mikortól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie?

Ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó szünetelteti vállalkozási tevékenységét, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot a szünetelés kezdő napjától kell megfizetnie – feltéve, hogy egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen nem jogosult. A katás egyéni vállalkozó akkor köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, ha az adott hónapra nemcsak egyéni vállalkozói tevékenységének szünetelését, hanem a kata-fizetési kötelezettség alóli mentesülést is bejelenti a NAV-hoz.

VI. JÁRULÉK- ÉS SZOCHOMENTESSÉG

1.    A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján a biztosított jövedelméből le kell-e vonni minden járulékot, de csupán a 4 százalék, legfeljebb a 7 710 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell az államnak befizetni, és a többi levont járulék a foglalkoztatónál marad (ami egyéb bevételként kell elszámolnia), vagy csak ezt az összeget (4 százalék) kell levonnia, ezáltal a munkavállaló nettó bére növekszik?

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. § (1) bekezdés a) pontja alapján a biztosított természetbeni egészségbiztosítási járulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerőpiaci járulékot, valamint nyugdíjjárulékot fizet, ezek az egyéni járulékok, amelyek a biztosítottat terhelik.

A munkáltató, foglalkoztató a Tbj. szabályai szerint nem köteles egyéni járulékokat fizetni, ez a kötelezettség a munkavállalót terheli.

A Tbj. 50. § (1) bekezdése szerint a foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, a nyugdíjjárulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni a NAV részére.

A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése arra vonatkozóan tartalmaz kedvező szabályt, hogy a Tbj. általános szabályaitól eltérően kell teljesíteni a járulékfizetési kötelezettséget azáltal, hogy csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7 710 forintot kell a járulékalapot képező jövedelem után megfizetni. A megfizetés, a járulékfizetés teljesítése a foglalkoztató feladata, tehát csak a 4 százalékot, illetve annak a 7 710 forintot meg nem haladó összegét kell levonnia a magánszemélytől és megfizetnie. A többit viszont „nem teheti el”, mert nem őt terhelte volna, hanem a magánszemélyt, és a jogalkotói szándék szerint a rendelkezés célja a munkavállalók helyzetének javítása.

Mindezek mellett a járulék mindig valamely társadalombiztosítási ellátás fedezete, ezért a munkáltató semmiképp nem kaphatja azt meg. A munkáltatók támogatása a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet szerinti szociális hozzájárulási adó elengedésével valósul meg.

2.    A veszélyeztetett ágazatban működő kifizetőnél foglalkoztatottak teljes körére vonatkozik-e a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bekezdése szerinti kedvezmények érvényesítése vagy csak meghatározott foglalkoztatotti körre?

A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bekezdésében megfogalmazott szociális hozzájárulási adó alóli mentesülés és kedvező járulékfizetési kötelezettség a kormányrendelet szerint a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy esetében alkalmazható. A munkaviszonyban foglalkoztatott személy a két vonatkozó törvényben használt munkaviszony-fogalom szerint értendő [a Tbj 5. § (1) bekezdés a) pontja, továbbá a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 34. § 12. pontja].

A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bekezdésében megfogalmazott szociális hozzájárulási adó alóli mentesülés és kedvező járulékfizetési kötelezettség kizárólag e rendelet 1. § (10) bekezdésében meghatározott TEÁOR számú tevékenységet végző kifizetőkre és a náluk munkaviszonyban foglalkoztatott személyekre terjed ki (függetlenül azok munkakörétől) és e szabályokat nem alkalmazhatja költségvetési szerv kifizető.

3. A 61/2020. (III.23.)  Korm. rendelet alapján az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény szerinti ekho megfizetése alól is mentesül a kifizető?

A magánszemélyt terhelő ekhóból az ekhoalap 1,6 százaléka minősül természetbeni egészségbiztosítási járuléknak. A magánszemély az ekhoalapból csak az egészségbiztosítási járuléknak minősülő részt fizeti meg?

A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerint a Szocho tv. alapján fennálló szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettséget nem kell teljesítenie a (10) bekezdés szerinti

a) kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében,

b) egyéni vállalkozónak e jogállására tekintettel, és

c) a Tbj. szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel.

A Rendelet rendelkezései nem terjednek ki az ekho adózási módra. Ugyanakkor, ha a nem költségvetési szerv kifizető a Korm. rendelet szerinti kedvezményezett ágazatba tartozik, és munkaviszonyban foglalkoztatja a munkavállalóját, úgy a bérnek kell legyen – a minimálbérig – általános szabályok szerint adózó része, melyre a kedvezményt alkalmazni lehet.

4. A veszélyhelyzetre tekintettel biztosított járulékkedvezményt a családi járulékkedvezmény érvényesítése előtt vagy után kell igénybe venni?

A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet által biztosított kedvező járulékfizetés alkalmazása megelőzi a családi járulékkedvezmény érvényesítését. Ezáltal a családi járulékkedvezmény már csak a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4 százalék, max. 7710 Ft/hó) terhére vehető igénybe.

5.    A „kedvezmény” a ’08 bevallásban vagy egyéb adatszolgáltatásban jelenik meg?

A kedvezményt a’08-as bevallásban vagy egyéb, az adott adónemre vonatkozó, NAV felé teljesítendő bevallásban kell feltüntetni.

6. Melyik program használható a 2008 jelű havi adó- és járulékbevallás kitöltésére?

Ha a kifizető nem a kedvezménnyel érintett ágazatok valamelyikében foglalkoztatja munkavállalóit, akkor továbbra is használhatja a 2.0 verziójú nyomtatványkitöltő-programot a 2008 jelű bevallás elektronikus beküldésére.

Javasoljuk, hogy akkor használja a 2020. április 7-én megjelenő 3.0 verziót, ha a járványügyi veszélyhelyzetre tekintettel kihirdetett jogszabályok szerinti veszélyeztetett ágazatokban végzi tényleges főtevékenységét.

7. A Tbj. 26. § (1) bekezdésben meghatározott ellátásokból, például a gyedből le kell vonni a nyugdíjjárulékot?

A Tbj. 26. § (1) bekezdésében felsorolt ellátásokat terhelő járulékokat a 61/2020. (III.23.) Korm. Rendelet nem érinti, ezért a nyugdíjjárulékot továbbra is le kell vonni.

8.     A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdése alapján az 1. § (2) bekezdése szerinti járulékfizetési kedvezmény csak a kivásokra vonatkozik? Ha egy katás vállalkozás foglalkoztat egy munkavállalót, akkor neki meg kell fizetni a járulékokat?

A járulékfizetési kedvezmény minden olyan munkavállalóra vonatkozik, aki olyan kifizetőnél dolgozik, akinek a főtevékenysége a Rendelet 1. § (10) bekezdése szerinti tevékenység. Mivel a katás vállalkozásoknál az általános szabályok érvényesülnek a munkavállalók és a nekik juttatott jövedelem utáni közterhekkel kapcsolatos adókötelezettségeknél, ezért egy, a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (10) bekezdés szerinti tevékenységet folytató katás vállalkozás munkavállalójának sem kell más járulékot fizetnie, csak a természetbeni egészségbiztosítási járulékot, legfeljebb 7 710 forintot.

9. Az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások, illetve a 70. § szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után is mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól a kifizető?

Mindkét esetben mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetés alól, mivel nincs leszűkítve a 61/2020. (III.23.) Korm. rendeletben a mentesített jövedelmek köre, az általánosságban fogalmazza meg a mentességet. Feltételként kizárólag a tevékenységi kör (tényleges főtevékenység), illetve a munkaviszonyban történő foglalkoztatás szerepel, így e jövedelmek után sem kell a kifizetőnek a szociális hozzájárulási adót megfizetnie.

10. A Szocho tv. 1. § (5) bekezdés szerinti adóalap – különösen az osztalék – után kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni?

Tekintettel arra, hogy a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés c) pontja szerint a társas vállalkozó csupán e jogállására tekintettel mentesül a szociális hozzájárulási adó alól, így az osztalék után kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

11. A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a kedvező szabályok 2020. március, április, május és június hónapokra a foglalkoztatottak tekintetében alkalmazandók. A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet szerinti kedvezményezett munkáltató mentesül a szociális hozzájárulási adó alól az 1. § (1) bekezdése alapján akkor, ha a munkavállaló munkaviszonyát a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet hatályba lépésének napját megelőzően, illetve azt követően, de már márciusban szüntette meg? Például, ha a munkaviszony március 6-án, vagy március 28-án szűnt meg?

Nincs kizáró szabály arra, hogy a márciusban megszűnt jogviszonyok esetében a márciusra kifizetett jövedelmekre ne lehetne alkalmazni a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet kedvező szabályait, melyek már kifejezetten a március hónapra keletkező adó és járulékfizetésre is vonatkoznak. Fentiek alapján a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet hatályba lépése előtt megszűnt jogviszonynál is alkalmazhatók az e rendeletben foglalt kedvezmények, mentességek.

12. A tanulószerződéses tanulóknál a gyakorlati képzést szervező kedvezményezett kifizető mentesül-e a szociális hozzájárulási adó alól?

A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bekezdésében megfogalmazott szociális hozzájárulási adó alóli mentesülés és kedvező járulékfizetési kötelezettség a kormányrendelet szerint a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy esetében alkalmazható. A munkaviszonyban foglalkoztatott személy alatt a két vonatkozó törvény alkalmazásában használt munkaviszony-fogalmat kell figyelembe venni. Így a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt összesített munkaviszony-fogalmat, továbbá a Szocho tv. 34. § 12. pontjában rögzített munkaviszony fogalmat kell alkalmazni.

A Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bekezdésében megfogalmazott szociális hozzájárulási adó alóli mentesülés és kedvező járulékfizetési kötelezettség kizárólag a Korm. rendelet 1. § (10) bekezdésében meghatározott TEÁOR-számú tevékenységet végző kifizetőkre és munkaviszonyban foglalkoztatott személyekre terjed ki (függetlenül azok munkakörétől) és e szabályokat nem alkalmazhatja a költségvetési szerv kifizető.

A tanulószerződéses jogviszony egyik jogszabály szerint sem minősül munkaviszonynak, így a kedvezményt, illetve mentességet alkalmazni ebben az esetben nem lehet. Ugyanakkor a szakképzési munkaszerződés már a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálya alá tartozó munkaszerződés, így ha ilyen jogviszony létesül a felek között, úgy már alkalmazni lehet a kedvező kormányrendeleti szabályokat.

13. A Tbj. 56/A. §. § (1) bekezdés szerinti foglalkoztatással összefüggésben a külföldi foglalkoztató alkalmazhatja a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet szerinti, járulékra és szociális hozzájárulási adóra vonatkozó kedvezményt?

A Korm. rendelet fogalomhasználata szerint az abban foglalt mentesülési, kedvező járulékfizetési szabályok nem vonatkoznak a külföldi foglalkoztatókra, külföldi kifizetőkre. Ezt az is indokolja, hogy a külföldi kifizetőnél – magyarországi letelepedés hiányában – a TEÁOR- és TESZOR-számmal azonosított főtevékenység megállapítása, ellenőrzése nehézségekbe ütközik.

14.Egy egyéni vállalkozóként nyilvántartásba vett családi gazdálkodó igénybe veheti-e a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2) bekezdés szerinti kedvezményt?

A kedvezményt igénybe veheti, ha az egyéni vállalakozóként nyilvántartásba vett családi gazdálkodó mezőgazdasági kiegészítő tevékenysége folytán teljesül a 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (11) bekezdése szerinti tényleges főtevékenység fogalma, azaz

(1) azonosítható a mezőgazdasági kiegészítő tevékenységen belül az 1. § (10) bekezdésében meghatározott tevékenységi listából egy tényleges főtevékenység,

(2) melyből e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele származott, és

(3) az legalább az összes bevétel 30 százaléka.

VII. KATA

1.   A 61/2020. (III. 23) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdésében felsorolt tevékenységeket folytató katás vállalkozások március-június hónapokra mentesülnek a tételes adó megfizetése alól.

Egy katás egyéni vállalkozó 2020 februárjában már mentesített tevékenységet folytatott (fodrász), márciusban azonban kibővítette tevékenységi körét egy olyan tevékenységgel, amit a Korm. rendelet nem mentesít (futár), hogy legyen bevétele (tehát nem adóelkerülés volt a célja). Kérdés, hogy ebben az esetben sem kell a tételes adót megfizetni?

A kérdéses esetben a kisadózó tevékenységet váltott, de mivel a mentesített tevékenysége (fodrász) 2020. februárjában már a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) hatálya alá tartozott, így a mentesség – a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére is figyelemmel – alkalmazható.

2.    Az a kisadózó vállalkozás, amely nem fizette meg a február havi (2020. március 12-én esedékes) tételes adót, mentesül-e a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése alapján az adófizetés alól, vagy tartozását az 1. § (9) bekezdése értelmében a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól pótlékmentesen, 10 havi részletben fizetheti-e meg?

A Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése alapján a kisadózó vállalkozás február hónapra nem mentesülhet a tételes adó megfizetése alól. A Korm. rendelet 1. § (9) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása azonban kiterjedhet a február hónapra vonatkozó tételes adó megfizetésének elmaradásából keletkező adótartozásra is, mivel a kötelezettség már március elseje előtt keletkezett.

3.    A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (9) bekezdése szerinti részletfizetési szabály vonatkozik-e azokra a Katv. szerinti, 2020. március 1-je előtt esedékessé vált tartozásokra, amelyeket 2020. március 1-jét követően megfizettek?

A 2020. március 1-je előtt esedékessé vált, Katv. szerinti adótartozást és a meg nem fizetett 2020. február havi tételes adót a NAV az adózó adószámláján ellentételezi, és a veszélyhelyzeti időszakot követően írja elő a részleteket. A tartozások ellentételezése a 2020. március 31-én fennálló állapot alapulvételével történik. Ez azt jelenti, hogy részletfizetéssel azon 288-as adónemen (NAV Kisadózó vállalkozások tételes adója bevételi számla) fennálló tartozások lesznek érintettek, amelyeket 2020. március 31-ig nem fizettek meg. A 2020. március 31-ét követően megfizetett tételek azonban túlfizetésként szerepelnek az adózó adószámláján.

4.    A 61/2020. (III.23.) Korm. rendeletnek a katásokra vonatkozó mentességi szabálya minden katás vállalkozásra vonatkozik, vagy csak az egyéni vállalkozóknak nem kell fizetni tételes adót március-június hónapokra, ha mentesített tevékenységet végeznek?

A Korm. rendelet 1. § (8) bekezdésében foglalt mentességi szabály valamennyi, a Katv. szerinti kisadózó vállalkozásra vonatkozik, ha az ott felsorolt tevékenységet folytat és a felsorolt tevékenység tekintetében 2020. február hónapjában már a Katv. hatálya alá tartozott.

5. Ha a kisadózó vállalkozás nem tudja befizetni a havi tételes adót (kata) a jelenlegi helyzet miatt, a 100 ezer forintot meghaladó adótartozás miatt elveszíti-e év végén kataalanyiságát?

Főszabály szerint megszűnik a kisadózó vállalkozás adóalanyisága, ha a naptári év utolsó napján a NAV-nál nyilvántartott, végrehajtható, nettó adótartozása meghaladja a 100 ezer forintot. Az adóalanyiság megszűnéséről a NAV határozatban értesíti a vállalkozást. Ha a katás vállalkozás az adótartozást a határozat véglegessé válásáig megfizeti, az adóalanyiság nem szűnik meg, a vállalkozás továbbra is alkalmazhatja a tételes adózást.

A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetre tekintettel 2020. március, április, május és június hónapra nem kell megfizetnie a tételes adót a kisadózó vállalkozásnak, ha a következő, mentesített tevékenységek valamelyikét végzi:

1. taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),

2. fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602),

3. festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334),

4. egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690),

5. villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321),

6. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604),

7. előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001),

8. víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322),

9. szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622),

10. épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332),

11. sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551),

12. tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391),

13. általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621),

14. padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333),

15. fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623),

16. előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002),

17. egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319),

18. fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610),

19. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230),

20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520),

21. testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313),

22. egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629),

23. egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590),

24. szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200),

25. idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) és

26. szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510)

A mentesség feltétele, hogy a katás vállalkozás e tevékenysége tekintetében 2020. februárban már a kata hatálya alá tartozott.

A veszélyhelyzet miatt továbbá a kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Katv. szerinti adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig – fizetheti meg. A NAV erre az időszakra – 2020. március 1-jétől a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig, valamint a részletfizetés időtartamára – az adótartozásra pótlékot nem számít fel.

Ha az adózó az esedékes részletet nem fizeti be, akkor a kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a tartozást egy összegben, azonnali esedékességgel kell visszafizetnie. Ebben az esetben a NAV a tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől további késedelmi pótlékot számít fel.

6.   A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (9) bekezdése szerinti részletfizetés szabályát valamennyi, a NAV-nál nyilvántartott, 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Katv. szerinti tartozásra alkalmazni kell, vagy csak azoknál az adózóknál, akik a Korm. rendelet hatályba lépésének napján kisadózó vállalkozásnak minősülnek?

A rendelkezés alapján a részletfizetés azokat az adózókat illeti meg, akik a Korm. rendelet hatályba lépésének napján kisadózó vállalkozásnak minősülnek.

7.    A kisadózó egyéni vállalkozó megszünteti a tevékenységét a kialakult veszélyhelyzet miatt. Ha a veszélyhelyzet elmúltával még ebben az évben újrakezdi a vállalkozását, akkor lehetősége lesz-e rá, hogy újra „katázzon”?

A kata az adóalanyiság megszűnésének évére és az azt követő 12 hónapra ismételten nem választható. Ha a kisadózó 2020-ban megszünteti az egyéni vállalkozását, de még ebben az évben újraindítja azt, akkor egyéni vállalkozóként katát leghamarabb 2022. január 1-jétől választhat újra, erről a megszűnés évét követő adóév (2021) decemberében nyilatkozhat legkorábban.

8. Ha van más olyan tevékenysége a kisadózónak, amire nem terjed ki a mentesítés, annak hogyan kell eljárnia?

Az a kisadózó vállalkozás, amely a 61/2020. (III. 23) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdésében foglalt veszélyeztetett ágazatban tartozó tevékenységet folytatónak minősül, és 2020. februárjában már a Katv. hatálya tartozott e tevékenysége tekintetében, 2020. március-június hónapokra tekintettel mentesül a tételes adó megfizetése alól, akkor is, ha más tevékenységet is végez és az említett hónapokban ebből bevétele is keletkezik.

9. A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (9) bekezdése szerinti részletfizetési szabály a 19KATA bevallásban bevallott, de a 2020. február 25-i határidőig meg nem fizetett 40 százalékos mértékű adóra is kiterjed?

A meg nem fizetett havi tételes adó és a meg nem fizetett 40 százalékos mértékű adó is a Katv. szerinti adótartozásnak minősül, ezért alkalmazható erre is a Korm. rendelet 1. § (9) bekezdése szerinti rendelkezés, miszerint a kisadózó vállalkozás a 2020. március 1-je előtt esedékessé vált Katv. szerinti adótartozását a veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben fizetheti meg, az egyes részleteket a tárgyhó 12. napjáig.

10. A Katv. rendelkezései alapján 40 százalékos mértékű adót kell fizetni a katás vállalkozásnak arra a bevételére, ami meghaladja a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és 1 millió forint szorzatát. A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése szerinti, március-június hónapokra mentesülés azt jelenti-e, hogy a bevételi értékhatár számítása során ezeket a hónapokat figyelmen kívül kell hagyni, azaz 8 millió forint lesz az éves bevételi értékhatár, vagy a mentesülés hónapjait ebben a tekintetben nem kell figyelembe venni és a 12 millió forint feletti bevételre kell megfizetni a 40 százalékos mértékű adót?

A Korm. rendeletben nincs arra vonatkozó jogszabályi rendelkezés, hogy a mentesülés csökkentené az éves bevételi értékhatárt. A Korm. rendelet vonatkozó szabálya is csak azt mondja ki, hogy ezen hónapokra nem kell megfizetni a tételes adót, és a kisadózói státusz fennáll, azt nem érinti a fizetés alóli mentesülés. Tehát a mentesítés nem olyan esetnek számít, mint a Katv. 8. § (9) bekezdés szerinti adott jogálláshoz, körülményekhez kapcsolódó fizetés alóli mentesülés. A Korm. rendelet szerinti mentesülés tehát nem okozza a bevételi értékhatár csökkenését, azaz az érintetteknél továbbra is 12 millió forint az éves bevételi értékhatár.

11.Ha a mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet hatályba lépése előtt kikerült a Katv. hatálya alól, de 2020. március hónapra vonatkozóan még tételes adófizetési kötelezettséggel érintett, akkor mentesül-e a március hónapra vonatkozó (2020. április 14-én esedékes) tételes adó megfizetése alól?

Ebben az esetben is fennáll a mentesülés, mivel a Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése szerinti mentesülés már a 2020. március hónapra vonatkozó tételes adó megfizetését is érinti, függetlenül attól, hogy a kisadózó a Korm. rendelet hatályba lépése napján (2020. március 24.) már nem tartozik a Katv. hatálya alá.

12. A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése alapján az adófizetési kötelezettség alóli mentesülés miként befolyásolja a főállású kisadózó munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátásának összegét, valamint a NAV által kiadott álláskeresési járadék igazolás tartalmát, tekintettel arra, hogy a Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése csak a társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatban ad iránymutatást.

A Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése szerinti mentesülés nem befolyásolja a társadalombiztosítási és a munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét.

A Katv. 10. § (1) bekezdése alapján a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a Tbj.-ben és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Flt.) meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet.

A Katv. 9. § (1) bekezdés c) pontja alapján a kisadózó vállalkozások tételes adója kiváltja a személyi jövedelemadót és a járulékokat is. A Katv. idézett rendelkezései alapján a Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése szerinti tételes adófizetés alóli mentesülés sem a társadalombiztosítási, sem a munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságot és ellátásösszeget nem érinti.

Így az Flt. 36/B. § (1) bekezdése alapján az egyéni és társas vállalkozónak kiadott álláskeresésijáradék-igazolásban a NAV a mentesüléssel érintett hónapokra vonatkozó tételes adót megfizetettnek (teljesítettnek) tekinti.

VIII. KIVA

1.    Minden, a 61/2020. (III.23.) Korm. rendeletben felsorolt ágazatban tevékenykedő kisvállalati adóalany munkavállalóját egyformán érintik a könnyítések, vagy szükséges-e különbséget tenni aszerint, hogy az alkalmazott a munkáltató főtevékenységének körében vagy azon kívül látja el feladatait?

A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet szerinti adó- és járulékfizetési könnyítések alkalmazásának feltétele az 1. § (10) bekezdésében foglaltak alapján az, hogy a kivaalany vállalkozás az ott felsorolt veszélyeztetett ágazatokba tartozó tevékenységet végezze tényleges főtevékenységként. Ha ez a feltétel megvalósul a kivaalany vállalkozás a munkavállalóira alkalmazhatja az 1. § (7) bekezdésében meghatározott kedvezményes szabályt a kiva alapjának meghatározásakor. Nem kell tehát vizsgálni, hogy a munkavállaló munkaköri leírása szerint milyen feladatot végez, és az egybeesik-e a veszélyeztetett ágazatba tartozó főtevékenységgel.

2.    A teljes személyi jellegű kifizetés mentes a kiva alól a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdése alapján?

A 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 1. § (7) bekezdése értelmében a kivás adózó, ha a (10) bekezdés szerinti tevékenységet tényleges főtevékenységként folytatja, e tevékenységével összefüggésben a 2020. március, április, május és június hónapokra a kisvállalati adó megállapításánál nem tekinti kisvállalatiadó-alapnak a személyi jellegű kifizetések összegét. A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet eltérő rendelkezésének hiányában a teljes személyi jellegű kifizetés mentes a kiva alól.

IX. SZJA

1. Az egészségügyi szolgáltatási járulék átvállalásával keletkezik-e adókötelezettsége a magánszemélynek vagy a megfizetést átvállaló személynek, szervnek?

Az egészségügyi szolgáltatási járulék átvállalásakor sem a kötelezett magánszemélynek, sem a kötelezettséget átvállaló másik magánszemélynek, (például, amikor a szülő a gyermeke helyett fizet), sem a munkáltatónak nem keletkezik adóköteles bevétele, így közteher-fizetési kötelezettsége sem.

2.  Az adószámos magánszemély, aki fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást alkalmaz, azonban a tevékenységét nem tudja végezni, mert az összes foglalását visszamondták, visszamenőlegesen megszüntetheti-e a tevékenységét? Ha év közben megszünteti a tevékenységét, fizethet-e kevesebb tételes adót?

Ha az adószámos magánszemély úgy dönt, hogy fizető-vendéglátó tevékenységét végleg megszünteti, azt változás-bejelentésként 15 napon belül kell bejelentenie a NAV-hoz (20T101 formanyomtatvány, A02 lap 14. pont). Visszamenőleges hatállyal az év első napjára vonatkozóan a törlést nem lehet kezdeményezni.

Ha többféle tevékenységet is végez, és ezek közül csak a fizető-vendéglátó tevékenységet szeretné megszüntetni, akkor a nyomtatványon a tevékenység törlését kell választania, vagy főtevékenység törlésekor új főtevékenységet kell megadnia. A fizető-vendéglátó tevékenység év közbeni megszüntetésekor a teljes évi átalányadót meg kell fizetni.

Ha pedig a magánszemély úgy dönt, hogy 2020-ban nem a tételes átalányadózás szabályai szerint adózna, akkor ezt a szándékát a 2019. évi személyijövedelemadó-bevallásában, 2020. május 20-ig jelezheti a NAV-nak, a bevallás 108. sorában. Ez esetben 2020-ban már az önálló tevékenységre vonatkozó általános szabályokat alkalmazhatja, így ha például 2020-ban a magánszálláshely-szolgáltatásból egyáltalán nem keletkezik bevétele, akkor adóköteles jövedelem hiányában személyi jövedelemadót sem kell fizetnie.

3.   Milyen adózási vonzata van annak a jótékony célú gyűjtésből származó bevételnek, amit a járványhelyzet miatt bajba jutott magánszemélyeknek, vállalkozásoknak ajánlanak fel?

Személyi jövedelemadó

A magánszemély által magánszemélynek adott jótékony célú adomány adómentes a személyi jövedelemadóban, és járulékot, szociális hozzájárulási adót sem kell fizetnie utána egyik magánszemélynek sem. Az adómentesség egyedüli feltétele, hogy a támogatásnak nem lehet célja, hogy a támogató bármilyen formában ellenszolgáltatást kapjon. Mentes továbbá a személyi jövedelemadó alól a vállalkozás által jótékony célú közadakozásként magánszemélynek nyújtott természetbeni juttatás, illetve havonta a minimálbér 50 százalékát meg nem haladó összegű pénzben adott támogatás is.

Ugyanakkor, ha egyéni vállalkozó kapja a támogatást, akkor az említett adómentességek nem alkalmazhatók. Az egyéni vállalkozónak a kapott támogatást bevételként kell elszámolnia, és ezzel a vállalkozói adóalapját nem csökkentheti.

Társasági adó

A társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozások a jótékonysági támogatás összegét bevételként számolják el. Mivel a hatályos rendelkezések értelmében a kapott támogatásokkal adóalap nem csökkenthető, azok társasági adóalapot képeznek.

A támogatást nyújtó társasági adóalany szempontjából az ingyenes juttatás akkor minősül adománynak, ha azt közhasznú szervezetnek, egyháznak, valamint közérdekű kötelezettségvállalás keretében nyújtják, feltéve, hogy az adományozással összefüggésben vagyoni előny nem állapítható meg. Az adománynak minősülő ingyenes juttatás a társasági adó alapjának megállapításakor elismert költség. Lehetőség van az adóalap csökkentésére is, ha a juttató rendelkezik a közhasznú szervezet által kiállított adományigazolással. A nem adománynak minősülő támogatás kizárólag akkor minősül elismert költségnek, ha a felajánló rendelkezik a támogatásban részesülő nyilatkozatával, miszerint a juttatás adóévében e nélkül a támogatás nélkül sem lenne veszteséges, és hogy a juttatás utáni társasági adót megfizette.

4.   Várható a személyijövedelemadó-bevallás és -fizetés határidejének meghosszabbítása?

Nincs tudomása róla a NAV-nak, jogalkotói hatáskör a törvényben rögzített bevallási határidők módosítása. A személyi jövedelemadó bevallásának és befizetésének törvényben foglalt határideje 2020. május 20.

A NAV idén is elkészítette a magánszemélyek adóbevallási tervezetét. Ha Ön rendelkezik elektronikus hozzáféréssel (ügyfélkapuval), akkor adóbevallási tervezetét 2020. március 15-től elektronikusan elérheti a Központi Azonosítási Ügynökön (KAÜ) keresztül történő belépést követően a NAV honlapján (www.nav.gov.hu/nav/szja/szja). Ha egyetért az adóbevallási tervezettel, akkor nincs vele teendője, tervezete 2020. május 20-ával az érvényes bevallássá válik.

Ha nem rendelkezik elektronikus hozzáféréssel, akkor a veszélyhelyzetre tekintettel idén egy hónappal hosszabb ideig, azaz 2020. április 15-éig kérheti, hogy a NAV papír alapon továbbítsa az adóbevallási tervezetét. A NAV 2020. április 30-áig tértivevényes küldeményként postázza a tervezeteket, melyet sem aláírnia, sem visszaküldenie nem kell.

Ha valamilyen akadály miatt nem tudja határidőben benyújtani az adóbevallását, akkora az akadályoztatás megszűnése után 15 napon belül kell az adóbevallást benyújtania. Az adóbevalláshoz egy olyan igazolási kérelmet kell csatolnia, amelyből kiderül a késedelem oka. Kivétel ez alól az a magánszemély, akinek az adóbevallási tervezete 2020. május 20-ával bevallássá vált. Ebben az esetben, az akadályoztatás megszűnése után – ha szükséges – önellenőrzéssel módosítható a bevallás. A kötelezettségek késedelmes teljesítésének kimentésére irányuló kérelemhez formanyomtatványt talál honlapunkon a „Letöltések - egyéb / Adatlapok, igazolások, meghatalmazásminták” menüpont alatt vagy az alábbi linkre kattintva: https://nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap/Egyes_adokotelezettse20180301.html

Ha nem folytat vállalkozási tevékenységet és nem kötelezett áfa fizetésére, akkor a bevallásában nyilatkozhat arról, hogy a befizetendő, 200 ezer forintot meg nem haladó személyi jövedelemadóját és szociális hozzájárulási adóját legfeljebb hat hónapon keresztül, pótlékmentesen, egyenlő részletekben szeretné teljesíteni. A nyilatkozat megtételére előírt határidő (2020. május 20.) jogvesztő, tehát erre vonatkozóan igazolási kérelem nem adható be. Ha bevallását az adóbevallási tervezet felhasználásával készíti el, az online felületen is lehetősége van erről nyilatkozni. Fontos tudni, hogy a fizetési kedvezmény engedélyezéséről a NAV külön értesítést nem küld. Ön csak akkor kap értesítést, ha a pótlékmentes részletfizetés feltételeinek nem felel meg. Az első részlet megfizetésének határideje a személyi jövedelemadó megfizetésének határideje, azaz 2020. május 20.

A bevalláson jelölhető automatikus fizetési kedvezményen túl a NAV a természetes személy kérelmére – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az áfa fizetésére kötelezett természetes személyt is – a legfeljebb 500 ezer forint összegű adótartozásra évente egy alkalommal, legfeljebb 12 havi automatikus pótlékmentes részletfizetést engedélyez.

Ha a pótlékmentes részletfizetés feltételeinek nem felel meg, de tartozását nem tudja egy összegben vagy az előírt határidőre megfizetni, a részletfizetést, illetve fizetési halasztást külön erre irányuló kérelemben az általános szabályok szerint kérheti a NAV-tól. A fizetési kedvezmények további szabályairól a NAV honlapján az „Információs füzetek” menüpont alatt megtalálható 30. számú információs füzetből tájékozódhat.

X. SZÁMLÁZÁS

1. A koronavírus-járványra való tekintettel elmaradó rendezvényre megváltott jegyek visszaváltásakor hogyan jár el helyesen a rendezvényszervező? Szükséges-e valamilyen bizonylatot kiállítania a jegy visszaváltásakor?

Ha a jegyvásárlás személyes jelenléttel történt, a jegy vételárának visszafizetéséhez szükséges a jegy visszajuttatása az értékesítőnek. Abban az esetben, ha a rendezvényszervező által kiadott, az adott rendezvényre, eseményre való belépésre jogosító jegy nyugtaként is funkcionál, azt a rendezvényszervezőnek szigorú számadású nyomtatványként kell kezelnie és dokumentálnia saját belső nyilvántartásaiban. Amikor a rendezvényszervező a jegyet visszaváltja, akkor a nyugtaként is szolgáló jegy visszavétele, nyilvántartásba vétele mellett az ellenérték visszafizetéséről is gondoskodnia kell.

Online vásárolt jegy vételárának visszatérítéséhez az elektronikus úton kapott jegy visszajuttatása nem szükséges, a visszakért ellenérték visszautalása automatikusan történik. A rendezvényszervező ez esetben is saját belső nyilvántartásában dokumentálja a visszatérítéseket.

A rendezvényszervezőnek – a vételár kifizetésének módjától függetlenül – egyéb bizonylatot kiállítania és átadnia a jegyet vásárló részére nem szükséges, kivéve, ha a rendezvényszervező pénzkezelési szabályzata ettől eltérő előírást tartalmaz.

2. Be kell-e jelenteni a NAV-hoz, ha az adózó bezárja az üzletét a koronavírus miatt?

Nem kell bejelenteni a NAV-hoz, ha az adózó az üzletét bezárja. Az üzletben működő online pénztárgép használatának 30 napon túli szüneteltetését azonban be kell jelenteni a PTGTAXUZ nyomtatványon.

Folyamatos frissítés: https://www.nav.gov.hu/nav/segitseg_rendkivuli_helyzetben/Gyakori_kerdesek_es_v20200326.html

[1] A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet